néprajz
Beszámoló a III. Bálint Alajos Nemzetközi Konferenciáról
A szegedi Móra Ferenc Múzeumban, 2025. december 1. és 3. között harmadik alkalommal rendezték meg a Bálint Alajos Nemzetközi Konferenciát, amely a több évtizedes múltra visszatekintő Múzeumi Kutatások Csongrád-Csanád Megyében
Búcsú Voigt Vilmostól
Voigt Vilmos (Szeged, 1940. január 17. – Budapest, 2025. június 8.) halálával a magyar és nemzetközi folklorisztika szegényebb lett a talán utolsó enciklopédikus tudóssal. Voigt reneszánsz ember volt, a humán
C.vid-történetek. Társadalmi gyűjtőpályázat a koronavírus-járvány társadalmi és kulturális hatásainak vizsgálatára
Gyűjtőpályázatot hirdet – immár hetedik alkalommal – a SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke. A Generációk értékei címet viselő pályázat ezúttal egyetlen, de az emberi élet valamennyi területét érintő
„Bár fokozatosan múzeumi ember lettem, maradtam néprajzos és társadalomtörténész”– interjú Granasztói Péterrel
Granasztói Péter néprajzkutató, társadalomtörténész, muzeológus. A modernitás előtti lakáskultúra és a tárgyi világ kutatója. A neve összefonódik a sok költözést megélt, a közelmúltban Városligetbe ért Néprajzi Múzeummal. Az intézményben 1997
Kresz Mária – a gyermekélettől a népviseleteken át a népi kerámiákig
„Tanulmányozta a cserepek motívumait, szimbólumait, és összehasonlította azokat a régi, különösen az ázsiai kultúrákban fellelhető emlékekkel. A kerámiák motívumait összevetette a szőttesek, hímzések és fafaragások díszítésével is. Minden kutatásánál a
Bartucz Lajos – egy meghatározó antropológus életútja
Bartucz Lajos foglalkozott rassztörténettel, a gyermekek testi fejlődését, illetve a katonák termetét vizsgálta. Rengeteg leletanyag összegyűjtését köszönhetjük neki, amelyeken keresztül a magyarság antropológiai összetételét kutatta és publikálta. Megjelent négy könyve,
Dömötör Tekla, a magyar néphit és népszokások és a munkásfolklór nyomában
Dömötör Tekla a magyar néprajz egyik legkiemelkedőbb alakja. Elsősorban a magyar népszokásokkal, néphittel, népköltészettel foglalkozott, de rendszeresen vizsgálta más népek néprajzát, hiedelemvilágát is. A néprajztudós 1914. január 13-án született Budapesten.
Giuseppe Cocchiara – a szicíliai népköltészet kutatásától az európai folklorisztikáig
Giuseppe Maria Cocchiara olasz etnológus és folklorista munkássága mai napig meghatározó a néprajztudomány számára. Munkássága több tekintetben volt úttörő, de Cocchiara sokat tett a korábbi kutatók örökségének fennmaradásáért is. Kutatói
In memoriam Lukács László (1950–2023)
Professzor dr. Lukács László néprajzkutató, egyetemi tanár az óesztendő végén, 2023. december 29-én befejezte alkotó földi életét. Sok szenvedés utáni, döbbenetes halálával családját, Székesfehérvár szellemi életét és a magyar néprajztudományt
„A dzsessz csak flört, a cigányzene az igazi szerelem” – A zenész cigány alakváltozásai
A cigányzene és a zenész cigány alakváltozásai – Történelmi, társadalmi és kulturális metszetek a 19-20. századból címmel jelent meg tanulmánykötet a Gondolat Kiadónál. Ahogy a szerkesztő, Hajnáczky Tamás írja előszavában,