Az Országos Második Világháborús Múzeum New Orleansban

New Orleansban található az Amerikai Egyesült Államok Országos Második Világháborús Múzeuma (National WWII Museum). Mikor az útját magának szervező turista megnézi, hogy mi mindent érdemes megnézni a városban, ahova utazni készül, különféle listákat, ajánló honlapokat böngészik az interneten. Az egyik legnagyobb ilyen weboldal a Tripadvisor.com, ahol a most bemutatásra kerülő múzeumot közel tizenkétezer értékelés alapján New Orleans legjobb turisztikai egységének találták és világszinten 2015 tizenötödik legjobb múzeuma volt a világon a felhasználók visszajelzése alapján. Lássuk, hogy mivel érdemelte ki ezt a nagy elégedettséget a látogatóktól!

Fotó: Máté Zsolt

A múzeum több épületből áll, ráadásul egy utca is keresztezi a területét, de minden egység megfelelően ki van táblázva, így nem tévedhetünk el. A belépőjegyet egy többszintes épület földszintjén vásárolhatjuk meg, ahol az időszaki tárlatok mellett a normandiai partraszállásnál használt járművek és repülők vannak kiállítva. A belépőjegy megvásárlását követően minden látogató azt az instrukciót kapja, hogy üljön be egy vasúti kocsira emlékeztető terembe. Itt kiderül, hogy mire is jó a műanyag dögcédula, amely a jegy mellé jár: a kocsiban minden látogató előtt egy érintőkijelző található, amelyhez a kártyát érintve egy katonáról kapunk információkat, akinek az egyik tárlaton figyelemmel követhetjük az életét. Az első állomás pedig – a „vasúti kocsiban” – a kiképzése.

Fotó: Máté Zsolt

Ugyanitt egy időszaki kiállítás található még, amely jelenleg az afro-amerikaiak második világháborús szerepvállalását mutatja be Harc a harchoz való jogért címmel. Mert bár klasszikusan a vietnámi háborúhoz kötik az afro-amerikaiak részvételét az amerikai hadseregben, már a második világháborúban szolgáltak pár ezres nagyságrendben a különböző fegyvernemeknél. Egyik leghíresebb egységük a tuskagee-i pilótáké volt, akiknek a 99-es alakulat című film állít emléket Bár nem kapcsolódik az időszaki tárlathoz, de ugyanezen a szinten van lehetőség arra is, hogy a látogatók reprodukálhassák a híres „We can do it!” (Meg tudjuk csinálni!) vagy „Do with less so they’ll have enough!” (Csináld kevesebbel, hogy nekik is legyen elég!) feliratú plakátokat.

Fotó: Máté Zsolt

A múzeumhoz tartozik egy több emelet magas épület, amelyben különböző magasságban repülők vannak kiállítva. Olyan repülőkről van szó, mint a P-51-es Mustang, P-40 Warhawk vagy a B-24-es Liberator. Az épületen belül magasabbra is lehet jutni, két szinten is kialakítottak kilátókat, ezeken egyéb repüléshez kapcsolódó tárgyakat is láthatunk, úgy mint pilóták kabátjait, térképeket. A földszinten tankokat is kiállítottak, többek között egy M-4 Shermant is.

Fotó: Máté Zsolt

A nagyobb amerikai múzeumokhoz tartozik mozi is (például washingtoni Természettudományi Múzeum, Nemzeti Légi és Űr Múzeum, Henry Ford Múzeum), ez igaz erre a múzeumra is. Míg a legtöbb ilyen mozi IMAX jellegű, addig New Orleansban egy 4D hatású van. Ez azt jelenti, hogy a Tom Hanks narrálásával vetített film alatt füsteffekt, színpadból kiemelkedő lövegtorony teszi mélyebbé az élményt. A film a második világháborús amerikai részvételt mutatja be. Itt látható az előzetese.

Fotó: Máté Zsolt

Ottjártamkor két állandó tárlat volt még látható. Az egyik az Út Berlinbe címet viseli, s egy épületben található az Út Tokióba című kiállítással. A másik pedig az írás elején vázolt, időszaki tárlatot is tartalmazó épületben található, a normandiai partraszállással, illetve a hátországgal foglalkozik. Az utóbbi szemmel láthatóan korábban összeállított kiállítás, mivel a bemutató technika kevésbé modern és interaktív, mint az előbbiek esetében. Az Út Berlinbe tárlat azonban magával ragadó: egyrészről az egyes termek különböző eseményeket dolgoznak fel a háborúból, de hangulatuk, berendezésük is eltér. A Berlin ostromát bemutató szobának a padlója és a fényviszonyai is mások, mint az ardenneki csata terme, amelyben még a légkondicionáló is pár fokkal hűvösebbre van állítva – a berendezéssel is próbálták a látogatóhoz közelebb hozni a bemutatott eseményeket, helyszíneket. Hadműveleteknél, nagyobb csatáknál érintőkijelzők találhatók, amelyeken az ütközetekben résztvevő katonák visszaemlékezéseit hallgathatjuk meg. Minden egyes állomásnál ellenőrizhetjük a kapott műanyag dögcédulát, s ha az adott hadműveletben részt vett a „katonánk”, megismerhetjük az ő történetét is. Továbbá az egyes állomásokon a csatákban használt fegyverek, járművek digitális modelljeit is megvizsgálhatjuk és a dögcédulánkhoz rendelhetjük. Ezeket az elmentett anyagokat az interneten keresztül később is elérhetjük, otthon is tanulmányozhatjuk. Az egyes plakátokon képek, térképek mellett több résztvevő visszaemlékezése segít megérteni az eseményeket. A két általam látott tárlatban a technikán és az autentikusabb elrendezésen túl ez is különbség, hogy az alig másfél éves Út Berlinbe tárlat nagyobb hangsúlyt fektet az oral-history által nyújtott személyesebb bemutatás lehetőségére.

Fotó: Máté Zsolt

A múzeumhoz tartozik még egy kisebb épület, amelynek üvegablakain keresztül az utcáról figyelhetjük, ahogy felújítanak egy PT-305-ös típusú kisméretű motor torpedóhajót.

Fotó: Máté Zsolt

Mindent összevetve a múzeum felkeresése a második világháború szerelmeseinek egész napos programot nyújthat. A kiállított tárgyak, a tárlatok témái egyértelműen amerikai szemszögből mutatják be a második világháborút, a szövetséges országok járművei, fegyverei, tárgyai hiányoznak. Magyarországra való utalást mindössze egy helyen találtam, azt is hibásan, egy a háború menetét bemutató kivetített videón 1942 augusztusában Magyarországot ugyanolyan értékű részeként mutatja be (ráadásul rossz országhatárokkal) a „német birodalomban”, mint a megszállt lengyel, csehszlovák, Benelux területeket, s még a Vichy-központú francia államot és Olaszországot sem különbözeti meg árnyalatilag. Mindenképpen kiemelendők az új tárlatokon alkalmazott teremberendezések, az oral-history nagyfokú alkalmazása.

Fotó: Máté Zsolt

A cikk elkészüléséhez köszönet illeti a Camp Leaders Hungary csapatát, akik lehetővé tették számomra a múzeumi látogatás megvalósítását.

Ezt olvastad?

Sokszor találkozhatunk olyan tényként kinyilvánított véleményekkel, miszerint egy korabeli szóhasználattal az amerikai „légigengszterek” össze-vissza bombázgattak Magyarországon, cowboy módjára lövöldöztek, sőt