„Muszáj egyetemes történeti háttérismeretekkel is rendelkezni…” – az elBeszélő vendége Ferwagner Péter Ákos

A Közel-Kelet az elmúlt évtizedekben gyakran szerepelt a hírekben, s így van ez napjainkban is. Ahhoz, hogy megértsük a régióban zajló jelenlegi konfliktusokat, fontos ismernünk a térség múltját. Erről beszélgettünk Ferwagner Péter Ákossal, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének vezetőjével.

Mivel még nem volt interjú Ferwagner Ákossal az Újkor.hun, így az ilyenkor szokásos kérdéssel kezdtünk: miért választotta a történészi pályát? Mint sok más kutató, Ferwagner Ákos is már általános és középiskolás kora óta érdeklődik a történelem iránt, ezért a továbbtanulásnál a történelem-francia szakot választotta. Az egyetemen szerette meg annyira a „történelemmel való foglalatoskodást”, hogy doktori képzésre jelentkezett, s végül sikerült oktatói állást szereznie az intézetben. Legnagyobb hatású oktatóiként Keserű Imrét és J. Nagy Lászlót említette – míg Keserű Imre a szemléletmódban és a drámapedagógiai módszerekkel gyakorolt rá nagy hatást, addig J. Nagy László a történészi érdeklődését határozta meg.

A kutatással kapcsolatban kiemelte, hogy az egyetemes történelem művelésének egy buktatója lehet, hogy a forrásbázis nem érhető el „helyben”. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy fontos az egyetemes történelemmel foglalkozni, mivel a világot és benne Magyarország szerepét is érdemes összefüggéseiben vizsgálni. Ferwagner Ákos kiemelte, hogy Magyarországról is lehet egyetemes történelmet művelni, ráadásul még új adalékokkal, nézőpontokkal is hozzá lehet járulni az adott téma eredményeihez,

„globalizálódó világunkban teljesen elkülönülten, a nagyvilágban zajló eseményektől függetlenül, vagy azokra nem odafigyelve, nemzeti történelmet művelni nem is nagyon lehet, muszáj egyetemes történeti háttérismeretekkel is rendelkezni”.

A beszélgetés fő témája az arab világ kialakulása volt. Ferwagner Ákos itt végigvezette az első, arab birodalom kialakulásától a gyarmati birodalmak felbomlásáig a térség történelmét. Hangsúlyozta, hogy a térség dezintegrálódott, és a 19. század európai gyarmatosítása komoly hatást gyakorolt az arab világra és fejlődési folyamataira – ez jelentősen meghatározza a mai arab országokat is. Kiemelte, hogy elkülöníthetők a rövidebb ideig nyugati befolyásban lévő országok azoktól, ahol ez a jelenlét erősebb volt.

A beszélgetés későbbi részében még szóba került a térség stabilitása, Izrael létrejötte és szerepe, az iszlamizmus és annak megjelenése, valamint az arab tavasz hatása is.

Lengyel Ádám

A teljes adás megtekinthető az alábbi linken:

Ezt olvastad?

A Görgey Kör rozsnyói emlékprogramja

A Görgey Kör, a Rozsnyói Rákoczi Magyar Ház és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület szervezésében a Görgei Artúr emlékkörút programsorozat

X