Ingabombázás, eligazítás, gépelhagyás – Légi háború Magyarország felett vodcast 2. epizód

80 éve, 1944/1945-ben zajlott a szövetséges (különösen az amerikai) légierő legkomolyabb bombázóhadjárata a magyar ipari és infrastrukturális célpontok ellen a második világháború során. A légi háború felbecsülhetetlen anyagi és emberéletbeli károkat okozott Magyarországnak. Ennek az évfordulónak emlékére, illetve az év elején az AppleTV felületére felkerült Levegő urai (Masters of the Air) sorozat jeleneteinek felhasználásával mutatjuk be több epizódban, szakértő hozzászólóink segítségével az Európa egén, különösen a Magyarország felett zajló légi háború jellemzőit. A második epizód témái az eligazítástól és az ingabombázásoktól a gépelhagyásig terjednek.

A második epizódban Lengyel Ádám moderálása mellett Oláh András Pál történész-levéltáros és Mohos Nándor repüléstörténeti kutató tárgyalták a témát. Az első részben az eligazítás és az ingabombázás került terítékre. Ezzel kapcsolatban Oláh András elmonda, hogy a Magyarország ellen induló támadások során nem voltak olyan szépen kiépített eligazítószobák és hangárok az olaszországi reptereken, mint amilyeneket a sorozatban láthat a néző az angliai támaszpontokon.

A beszélgetés középső része rövidebb, ugyanakkor különlegesebb témákkal foglalkozott. Itt szakértőink a legénység repülőgépben elfoglalt pozícióiról, a bombaélesítés menetéről és a vészhelyzetek esetén szükséges súlycsökkentésről, továbbá a bombateher kényszeroldásáról beszéltek.  Itt Mohos Nándor kiemelte, hogy a repülőgépek nem minden esetben repültek teljes legénységgel, attól függően, hogy milyen bevetésre indultak. Oláh András megjegyezte, hogy arra is volt példa, hogy ha a repülőgép valamilyen okból – például meghibásodás miatt – nem érte el a célterületet, akkor a bombákat „visszaélesítették”, majd ha a repülőgép eljutott addig, akkor az Adriai-tenger felett kioldották.

Az adás záró részében a fő téma a gépelhagyás volt. Oláh András ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a pilóták és a legénységek tagjai nem voltak képzett ejtőernyősök, mivel az ernyőket csak vészhelyzet esetén használták. Mohos Nándor ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a gépelhagyás traumatikus és ijesztő élmény lehetett a legénység számára – nemcsak azért, mert szokatlan helyzet volt, de attól függően, hogy hol hagyták el a repülőgépet, még veszélyes is lehetett, mivel például a gép farka mellett, vagy a géptest mentén végig futó huzalozás mellett suhantak el kiugrás után. Hasonlóan traumatikus élmény lehetett kiugrani például a nyitott bombakamra ajtaján keresztül is.

A sorozat jövő év januárban folytatódik a harmadik epizóddal, ahol a fő téma a hadifogság lesz.

Lengyel Ádám

A teljes adás megtekinthető az alábbi linken:

Ezt olvastad?

Könyv a győri Magyar Waggon- és Gépgyár bombázásáról

1944. április 13-án súlyos légitámadás érte. Budapest után az első magyar város lett, amit a Szövetséges légierő bombázott, és az

X