Légi háború Magyarország felett – Beszélgetés Oláh András Pállal
Az elBeszélő podcast huszonharmadik vendége Oláh András Pál történész volt, akivel Lengyel Ádám és Maróti Zsolt Viktor beszélgettek. Az adás központi témája a Magyarország felett és a magyar infrastruktúra ellen 1944 áprilisától zajló légi háború és ennek kutatása volt.
Az interjú legelején ezúttal a szokásos kérdésekről – mint például, hogy Oláh András miért a történészi hivatást választotta – csak röviden esett szó, s gyorsan a központi téma került terítékre. A repülés történetével kapcsolatban Oláh András kifejtette, hogy az új találmány szinte azonnal a háborús célú alkalmazásra is sor került – ahogy történt az számos más eszközzel is az emberi történelemben. Ettől kezdve a légierők jelentős szerepet játszottak minden harctéren, az első világháborútól egészen napjaink fegyveres konfliktusaiig.
![](http://ujkor.hu/wp-content/uploads/2023/04/fortepan_42620.jpg)
A beszélgetés aktualitását adja, hogy pontosan 79 évvel ezelőtt, 1944. április 13-án komoly légitámadás érte Győr városát, ami jelentős civil áldozatot is követelt. Oláh András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a második világháború bombázásai mai szemmel nézve nem nevezhetők túl pontosnak. A civil infrastruktúrában esett kár a legtöbb esetben annak volt köszönhető, hogy a bombák legnagyobb hányada sokszor a célpontoktól több száz méterre csapódott be. Szóba kerültek emellett más magyar városokat, főként Budapestet ért légicsapások, illetve az Auschwitz-kérdés is, miszerint megállíthatók vagy lassíthatók lettek volna a holokauszt borzalmai ilyen módon. Utóbbival kapcsolatban Oláh András kijelentette, hogy több okból sem lehetett ezt kivitelezni, és a bombázás nem lett volna hatékony módszer ennek a szörnyűséges eseménysornak a megállítására.
A beszélgetés utolsó harmada egy érdekes módszertani kérdést vetett fel, a digitális (légi)harc szimuláció kérdését. Oláh András kifejtette, hogy igen érdekes lehetőségeket rejt magában a digitális szimuláció módszere, mert amit korábban csak a történész képzelőerejével tudtunk „megjeleníteni”, az a vizualizáció módszerével új információkat szolgáltathat. Az így készült szimulációk és modellek új információkat tartogathatnak a történészek számára is, valamint az így készült anyagok az ismeretterjesztésben és oktatásban is jól használhatóak lehetnének.
A teljes adás még több információval és részlettel megtekinthetik az alábbi videó megnyitásával:
Ezt olvastad?
További cikkek
A második Szidra-öböl feletti incidens
1989. január 4-en két amerikai F-14 Tomcat vadászrepülőgép lelőtt két líbiai MiG-23 Flogger vadászrepülőgépet. Az esemény diplomáciai és sajtóbotrányt kavart, amiben a Pentagon is magyarázkodni kényszerült. Lengyel Ádám cikke bemutatja […]
A Toyota-háború
Csád és Líbia 1987-ben vívott háborúja rányomta a bélyegét a 21. század hadviselésére, emlékezete ráadásul össze is forrt a Toyota autómárka nevével. A háttér Csád 1960-as függetlenné válása nem zajlott […]
„Olvassanak el mindent, hallgassanak meg minden véleményt, amit csak lehet!” – Interjú Vonyó József történésszel. 2. rész
Két héttel ezelőtt közöltük Vonyó Józseffel készített interjúnk első részét, amelyben főként az oktatás és a pályaválasztás motivációja, körülményei kerültek a középpontba. Most folytatjuk a kutatómunkával, politikai szerepvállalással, településtörténet-írással kapcsolatos […]
Előző cikk
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének 2023. évi Történettudományi Hallgatói Konferenciája
2023. március 3-án rendezték meg a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének idei Történettudományi Hallgatói Konferenciáját. A Debreceni Egyetem főépületében zajló tudományos tanácskozáson a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy […]