Kik voltak a munkásőrség vezetői?
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapjáról több rendkívül érdekes adatbázis érhető el. Ezek egyike az 1957 és 1989 között fennállt munkásőrség adatait tárja a nagyközönség elé, bemutatva a szervezet vezetőit.
A Párthadsereg – A munkásőrség vezetői, 1957–1989 nevű adatbázis bevezetőjében pontos leírást kapunk a munkásőrségről, amely szerint „az 1956-os forradalom és szabadságharc tapasztalata alapján a hatalom bizalma megrendült a Magyar Néphadseregben, a határőrségben és a rendőrségben, az „ellenforradalmárokkal” szembeni fellépésük ugyanis messze elmaradt a kívánalmaktól, sőt egyes helyeken az egységek felbomlottak, vagy egyenesen átálltak a forradalmárok oldalára. A Munkásőrség felállításával az volt a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány célja, hogy megakadályozzák az „ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteit”, tehát a rendszerrel szembeni – akár az 1956-os forradalom és szabadságharchoz hasonló – bármilyen támadásnak elejét akarták venni. A fegyveres testület felügyeletét a kormány a belügyminiszter útján gyakorolta. Az ország igazgatási felosztásának megfelelően megyei (budapesti), járási, városi és üzemi munkásőregységekre tagozódott. A szervezet egészen 1989-ig működött, ekkor jogutód nélkül feloszlatták.”

Az összesen 765 bejegyzést tartalmazó adatbázisban név szerinti keresésre és böngészésre egyaránt lehetőségünk van. A találatokat szolgálati hely, beosztás, beosztási év, rendfokozat, kitüntetés és párttagság szerint szűkíthetjük.
Az elkészítésében részt vettek:
Főszerkesztő: Ötvös István
Szerkesztő: Trieber Péter
A pályaképeket összeállították: Baráth Szilárd, Gáll Attila, Illésfalvi Péter, Maruzs Roland
Közreműködtek: Laki Mirjam Réka, Lorenz Péter, Szabó Imre
Adatbázis-fejlesztés: Berkényi Péter, Kovács Csaba, Lux Zoltán, Simon István
Webdizájn: Bodóczky Antal, Váradi András
Ezt olvastad?
További cikkek
Ügynökakták, ügynökmúlt, ügynökök
Az ügynökakták nyilvánosságáról rendszeresen viták folynak Magyarországon. E vitákat lezárni látszik az a bejelentés, mely szerint jelen év október 22-én megtörténik a nyilvánosságra hozatal. A témát a közeljövőben bővebben körbe […]
Felhívás | XI. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora
Immár tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Belvedere Meridionale Alapítvány főszervezésében a XI. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora. Az esemény legfőbb célja, hogy az utánpótlásnevelés hatékony tere legyen, segítse a generációk […]
Lengyel–magyar sorsközösség a 20. század viharaiban – kiállítás nyílik Łukasz Ciepliński emlékére
A lengyel és a magyar történelem 20. századi tapasztalatai számos ponton találkoznak: megszállások, diktatúrák és szabadságküzdelmek formálták mindkét nemzet emlékezetét. E közös történelmi örökségre irányítja a figyelmet a „Szeresd Lengyelországot!” […]
Előző cikk
Traumafeldolgozás, kollektív emlékezet és megküzdés egy családi levelezésben - Budai úrinők romlakásban
Egyedülállónak tekinthető a Budapest történetének forrásai sorozat 14. kötete, a Budai úrinők romlakásban, amelyben egy hozzávetőlegesen ötszáz darabból álló családi levelezésen és számos fényképen keresztül pillanthatunk be egy budai család […]











