Konferencia a lengyel–litván államközösség első felosztásának 250. évfordulója alkalmából
Az MTA Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottság és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszéke 2022. november 24-én (csütörtökön) tudományos konferenciát szervez a lengyel–litván államközösség első felosztásának 250. évfordulója alkalmából. A Birodalmi terjeszkedés Közép-Európában: a Rzeczpospolita első megcsonkítása című, közös szervezésű konferenciára az ELTE BTK Történeti Intézetének Szekfű Gyula Könyvtárában (1088 Budapest, Múzeum körút 6–8. I. em. 115.) kerül sor.
A konferenciát Mitrovits Miklós, az MTA Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottság titkára, valamint Bagi Dániel, az ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék vezetője, a Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottság alelnöke nyitják meg. A tudományos tanácskozás négy szekciójában elhangzó összesen 11 előadás az első lengyel felosztás előzményeit, lefolyásának különböző aspektusait, kortárs visszhangját, valamint későbbi, 19–20. századi hatását, a lengyel nemzeti és történeti emlékezetben betöltött szerepét vizsgálják.
A lengyel–litván államközösség, az úgynevezett lengyel nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) első felosztásáról döntő szerződést 1772. augusztus 5-én kötötte meg az orosz, a porosz, valamint az osztrák fél, amelyet az állam további kettő, végül teljes felosztása követett 1793-ban, majd 1795-ben. Az első felosztás eredményeképp a lengyel–litván állam területének, illetve lakosságának körülbelül egyharmadát elveszítette; Oroszország megszerezte többek között Kurlandot és lengyel Livóniát, Poroszország Kelet-Pomerániát, Ausztria pedig a krakkói és a sandomierzi vajdaságot, valamint a később Galícia-Lodoméria néven az örökös tartományok közé sorolt lengyel területeket.
Utóbbi kapcsán a konferencia két előadása is érinteni fogja a szepességi városok visszacsatolásának, illetve Galícia betagolásának jogi körülményeit. Ezen túl a kortárs európai külpolitika bemutatása is előtérbe fog kerülni; több prezentáció nemcsak a felosztó államok külpolitikai elképzeléseit, de a nyugat-európai országok, így például Franciaország és Nagy-Britannia diplomáciai törekvéseit fogja bemutatni. A konferencia Ring Éva (ELTE BTK) zárszavával fog zárulni, aki a második szekcióban elhangzó előadásában a bari konföderációról, illetve annak a felosztásra gyakorolt hatásáról fog beszélni.
Az előadások absztraktjai a konferencia hivatalos Facebook-eseményében olvashatók.
A tanácskozás teljes programja (az alábbi linkre kattintva nagyobb felbontásban is elérhető):

Ezt olvastad?
További cikkek
Ügynökakták, ügynökmúlt, ügynökök
Az ügynökakták nyilvánosságáról rendszeresen viták folynak Magyarországon. E vitákat lezárni látszik az a bejelentés, mely szerint jelen év október 22-én megtörténik a nyilvánosságra hozatal. A témát a közeljövőben bővebben körbe […]
Felhívás | XI. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora
Immár tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Belvedere Meridionale Alapítvány főszervezésében a XI. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora. Az esemény legfőbb célja, hogy az utánpótlásnevelés hatékony tere legyen, segítse a generációk […]
Lengyel–magyar sorsközösség a 20. század viharaiban – kiállítás nyílik Łukasz Ciepliński emlékére
A lengyel és a magyar történelem 20. századi tapasztalatai számos ponton találkoznak: megszállások, diktatúrák és szabadságküzdelmek formálták mindkét nemzet emlékezetét. E közös történelmi örökségre irányítja a figyelmet a „Szeresd Lengyelországot!” […]
Előző cikk
„Kérdések és válaszok: Magyarország a II. világháborúban” – Könyvbemutató a Debreceni Egyetemen
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézet szakhetének keretében, 2022. szeptember 29-én ismerhette meg a közönség a Napvilág Kiadó gondozásában a 93. Ünnepi Könyvhéten megjelent „Kérdések és válaszok: Magyarország a II. világháborúban” […]











