Múzeumi szörfözések – Kiállítások a világhálón

Az elmúlt bő három hónapban a koronavírus-járvány alapvetően határozta meg az emberek mindennapjait, és ahogy az élet sok más területére, a történettudományra is komoly hatással volt. A kutatók távmunkába kényszerültek, bezártak a könyvtárak és a levéltárak, fontos konferenciák, előadások és könyvbemutatók maradtak vagy halasztódtak el. A különféle múzeumi kiállítások is szüneteltek átmenetileg, ám nem egy esetben volt példa arra, hogy az intézmények a különféle állandó és időszaki tárlataikat a világhálón tették elérhetővé az érdeklődő közönség számára. Az alábbi írás a teljesség igénye nélkül kíván néhány olyan hazai kezdeményezést bemutatni, amely a jövőben remélhetőleg követőkre lel.

A Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című tárlat online verziója

Korábban az Újkor.hu portálon már beszámoltunk az ezeréves államiságunk nemzetiségi kérdésével foglalkozó kiállításról, mely 2018. július 12-étől tekinthető meg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Az érdeklődők a Kik vagyunk? – Magyarországi nemzetiségek című tárlatot most már online formában is megtekinthetik. Ennek kapcsán a honlapon található nagyfelbontású írott források, képek és egyéb tárgyi források mellett külön szeretném felhívni a figyelmet az elérhetővé tett videókra. Ezekben a középkori Magyarország etnikai viszonyaitól a kora újkori, reformkori és dualizmus kori demográfiai folyamatokon át egészen a trianoni döntésig követhetjük nyomon a nemzetiségek történelmét, majd a két háború közti állapotokat, a második világháború és a vészkorszak alatti zsidóságról, végül pedig a kitelepítésekről, a kommunista kisebbségpolitikáról és a rendszerváltozás utáni helyzetről tekinthetünk meg kiválóan szerkesztett, meglehetősen jó narrációval ellátott videókat. Ezek a kisfilmek kiválóan alkalmazhatók az oktatásban is, hiszen a közép- és emelt szintű érettségin is előfordulnak olyan témakörök, melyek hazánk népesedési viszonyaihoz vagy épp a nemzetiségek történelméhez kapcsolódnak.

Az online kiállítás hasznos lehet minden érdeklődő számára, aki meg szeretné ismerni a magyar történelmet annak nézőpontjából, miként fogadta be szinte teljes történelme során a külföldről érkezőket, s a hogy sok jövevény népség milyen sajátos kulturális, gazdasági vagy éppen társadalmi hatással járt az itt élő népekre. Megismerhetjük az egyes etnikumok asszimilációjának történetét éppúgy, mint az 1848-49-es szabadságharc nemzetiségi mozgalmait vagy épp a Monarchia széthullását követő elszakadási törekvéseket. Az online tárlat vitathatatlan előnye, hogy közel hozza az ismereteket – ugyanakkor valamelyest nehezen kezelhető a felület, és olykor nem árt türelmesnek lenni egy-egy kép vagy videó betöltésekor, mert a folyamat a megszokottnál talán kissé több időt vesz igénybe. Ennek ellenére hasznos lehet a tárlat mindazok számára, akik érdeklődnek a hazai nemzetiségek sokszínű története iránt, s akik válaszolni szeretnének arra a kérdésre, hogy kik is vagyunk mi a Kárpát-medencében?

A Corvina Könyvtár budai műhelye című online kiállítás oldalán a nemesmásolat készítéséről szóló videó is található.

Az Országos Széchényi Könyvtár a Corvina Könyvtár budai műhelye című 2018. november 6. és 2019. február 10. között megrendezett kiállításának online változatában a tárlat teljes enteriőrjét végigsétálhatjuk a képernyőn található nyilak, valamint az alsó menüsor segítségével. A látvány mindenhol nagyítható, a szövegeket és a kiállított tárgyakat így közelről is tanulmányozhatjuk. Az eredeti kiállításhoz képest a kódexekhez számos esetben további képeket is csatoltak az alkotók, így azoknak is érdemes lehet felkeresni a honlapot, akik szerencsés módon meg tudták tekinteni a másfél évvel ezelőtti kiállítást. Az akkori tárlat videói mellett újdonság a kurátori kisfilm a legelső teremben. A kiállított kódexek jelentős részének teljes digitalizált változata rendelkezésre áll a Bibliotheca Corvina Virtualis honlapon. A kiállítás nyomtatott katalógusai itt  és itt érhetők el. Az új felület játékos felfedezésére ad lehetőséget a Vezesd körbe tekinteted! című játék.

Trianonról és arról, miként élte meg Debrecen történelmünk eme sorsfordító fejezetét – az online tárlat azt a hatást kelti, mintha valóban sétálnánk a kiállítótérben.

Rendhagyó virtuális kiállítással emlékezett meg a Déri Múzeum a trianoni béke aláírásának századik évfordulójáról. A Kunstmatrix alkalmazással készült online tárlaton elsősorban azt mutatják be az alkotók (Korompai Balázs Váradi Katalin és Ősz Attila), hogy amikor a magyar történelem egyik legnagyobb sorsfordulójaként számon tartott, első világháborút lezáró dokumentumot aláírták, az miként hatott Deberecen városra és lakosságára.

A béke hatására az új határ a várostól mintegy 30-40 kilométerre került, így fellélegezhetett a megszállt Tiszántúl, hiszen a román csapatok kivonultak az országból. A keleti határ megállapításakor jelentős szerepet játszott a Szatmárnémeti-Nagyvárad-Nagyszalonta-Arad-Temesvár vasútvonal, melyet a kisantant keleti állama szerzett meg – ugyanakkor ez felértékelte Debrecen szerepét is, melynek fejlődése az 1920-as és 30-as években új lendületet vett. A két világháború között a város szép példáját mutatta az újrakezdésnek: impozáns építkezések kötődtek a polgármestereihez, a régió oktatási és kulturális központjává vált. A tárlaton bepillantást nyerhetünk a Debreceni Egyetem vagy épp a Városi Múzeum létrejöttének korába.

A virtuális barangolást megtehetjük léptetve („next” gombra kattintva haladhatunk előre), de az egér és a nyilak segítségével barangolhatunk az online kiállítótérben, ráközelítve arra, ami érdekel bennünket. Az információs ikonra kattintva rövid, de szakszerű ismertetőket kapunk az egyes kiállítási tárgyakról, melyek elsősorban dokumentumok, fotók, de akad egy rövid, zenés videó és teljesen háromdimenziós, körbeforgatható kiállítási tárgy is.  A tárlatban három egység különül el, az első a gazdasági, társadalmi kulturális veszteségekről szól. A következő rész Debrecen két háború közti sorsába nyújt betekintést, míg az utolsó egység a Magyar Fájdalom Szobrának történetét mutatja be napjainkig. A padlón a veszteségről és a revíziós gondolatról szóló versek jelennek meg.

A kiállításon megtekinthetők olyan jól ismert dokumentumok is, mint a Teleki Pál (későbbi miniszterelnök) általa készített Vörös Térkép vagy Rothermere 1927 júniusában, a Daily Mailben megjelent cikke, a „Helyünk a nap alatt”.  Az újságíró a magyar ügy elkötelezett hívének számított, s két szobrot is ajándékozott Magyarországnak – az egyiket a fővárosi Szabadság téren, a másikat a mai debreceni Bem téren állították fel. Érdekesség, hogy az utóbbi szobor nőalakjának a végtagjai hiányoznak, a hiányzó karok szimbolizálják az elcsatolt országrészeket. A francia alkotó, Emile Guillaume két alkotása közül ezért is tartják kifejezőbbnek azt, amelyet Debrecenben állítottak fel.

A Magyar Fájdalom Szobrának avató ünnepsége Debrecenben 1933. május 28-án (fotó virtuális kiállítás anyagából)

Aki az Országház bejárását tervezi a közeljövőben, annak lehetősége van ezt digitális formában is megtenni – jóllehet, egyelőre az oldal még fejlesztés alatt áll, de így is nagyon hangulatosra és részletesre sikerült az eddig feldolgozott helyszínek virtuális bejárása. A Virtuális Országház projekt keretében ugyanis először a legismertebb helyeket mutatják be nekünk az alkotók: a kupolacsarnokot, a képviselőházi és a főrendiházi társalgót, a miniszterelnöki dolgozószobát, de vannak kuriózumok is, például a ritkán látogatható Munkácsy-terem. Utóbbiban egészen közelről szemügyre vehetjük Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotását, mely az Országház legnagyobb olajfestménye. A kupolacsarnokot felkeresve  megtalálhatjuk a koronázási jelvényekről készült részletes felvételeket is, melyeken felfedezhetők a jelképek apró, szabad szemmel alig látható részletei is. A fotók mellett mozgó, háromdimenziós animációk és rövid leírások is segítik a tájékozódásunkat. Az ismeretterjesztő szövegeket ráadásul hangzó formában is elérhetjük. Az Országház virtuális bejárása nagyon élménydús, köszönhetően a valóban professzionális kivitelezésnek, a gyorsan reagáló felületnek és a rengeteg apró érdekességnek, amelyet megtudhatunk – akár az épület szellőzéséről vagy valamely szobor történetéről legyen szó. Egyelőre nincs még bemutatva az Országgyűlés épületének minden jelentősebb helyszíne, de bízunk benne, hogy hamarosan folytatják a megkezdett munkát a készítők, s egy valóban páratlan kultúrkinccsel leszünk gazdagabbak a világhálón.

Online barangolhatjuk be az Országház egyes részeit – a képen a Munkácsy-terem virtuális változata látható.

Az Országgyűlési Múzeum több tárlatába is betekinthetünk a világháló segítségével. A magyar törvényhozás ezer éve című tárlatot  ide kattintva tudják elérni. Ennek keretében az érdeklődők nyolc tematikus egységbe rendezve, időrendi sorrendben ismerhetik meg a magyar parlamentarizmus gyökereit, kialakulását és fejlődését egészen a rendszerváltozásig. Izgalmas tárgyakat, dokumentumokat találhatunk a virtuális bejárás során, melyekhez szakszerű leírásokat is mellékeltek a készítők – itt azonban a képek nem nagyíthatók, így sajnos egyelőre a kisebb részleteket még nem tudjuk szemügyre venni.

A Kossuth téri, 1956-ról szóló kiállítás enteriőrje – hónapokig nem volt látogatható a múzeum, de a világháló erre is megoldást nyújtott. (Kép forrása: inmemoriam1956.hu)

Szintén az Országgyűlési Múzeum honlapján keresztül találhatjuk meg az In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítást. Ezen az oldalon találunk látványos és jellemző képekkel illusztrált kronológiát, különféle beszámolókat és cikkeket a témába vágóan, de az érdeklődők számára legizgalmasabb összeállítás talán a tudástárra kattintva érhető el. Itt megtaláljuk az 1956. október 25-ei sortőz eddig névvel azonosított 71 áldozatának nevét, a róluk tudható adatokat. A fotótárban ugyanennek a napnak az eseményeihez kapcsolódó fotókat láthatunk, a dokumentumtárban pedig az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának válogatott anyagait böngészhetjük, például a sortűz egyik áldozatának, D. Szabó Józsefnek az életére, valamint a forradalomban folytatott tevékenységére vonatkozó anyagot. Emellett igen érdekes az az anyag, mely Balogh Erzsébet (szintén a sortűz áldozata) halálának körülményeit mutatja be, illetve azt a folyamatot, melynek eredményeképpen sikerült az azonosítás. Ehhez kapcsolódóan az áldozat halotti bizonyítványának másolata, életrajzi adatai, valamint több újsághír is fellelhető a múzeum online tudástárában. A tudásunkat ezen az oldalon is játékos kvízzel tehetjük próbára.

Maróti Zsolt Viktor

Ezt olvastad?

83 évvel ezelőtt a magyar népi mozgalom tagjai néhány fiatal egyetemistával kiegészülve reformmozgalmat indítottak Magyarországon, kiindulópontnak a márciusi ifjak kilenc