Nagyváthy és a magyar uradalmak. Hetedik országos uradalomtörténeti konferencia

A Dominium Uradalomtörténeti Kutatócsoport és a Pannon Egyetem Georgikon Karának szervezésében került sor 2015. október 22-én Keszthelyen a „Nagyváthy és a magyar uradalmak” című hetedik országos uradalomtörténeti konferenciára. A rendezvény mellé egy szép kivitelű programfüzet is készült, amely az előadások kivonatát tartalmazza. A kis kötet szerkesztői a konferencia főszervezői, Szirácsik Éva és Lukács Gábor voltak. A rendezvény a Dominium Uradalomtörténeti Kutatócsoport és a Georgikon Kar összefogásával jött létre, és témája Nagyváthy János mezőgazdász-szakíró munkássága, illetve általában véve a magyar uradalom volt.

A konferencia két rendezvénynek is helyt adott: a Georgikon Kar 1956-os megemlékezésének – amelynek keretei között megkoszorúzták a kari emlékművet –, illetve a most megjelent 2013. évi uradalomtörténeti konferencia-kötet bemutatójának. A tanulmánykötet Régi uradalmak, új kutatások címmel látott napvilágot az új Dominium-sorozat első darabjaként, és Kaposi Zoltán méltatta.

Az igen tartalmas konferencia előadásai három egymást követő szekcióban zajlottak, a rendezvényt az egyetem dékánja, Polgár J. Péter, továbbá a szervezők nyitották meg.

Az első, Pályaképek, karrierek c. szekcióban öt előadás kapott helyet. Lukács Gábor (Pannon Egyetem) Nagyváthy művein keresztül beszélt a korszak méhészeti ismereteiről. Gyulai Éva (Miskolci Egyetem) egy átfogóbb előadásban az uradalmi udvarbírók 17. századi karrierlehetőségeit ismertette Északkelet-Magyarországon, és kiemelte a pozíció fontosságát. Illik Péter (Xántus János Középiskola) egy uradalom – a regéci – sorsát mutatta be két urbárium alapján a 17. században, és jutott arra a következtetésre, hogy lassú hanyatlás volt megfigyelhető a birtok településein. Szilágyi Adrienn (MTA BTK TTI) azt a jelenséget emelte ki, hogy a Harruckern uradalmat 1798. évi felosztását követően egy családgyűlés irányította, amelyen az uradalmi alkalmazottak is részt vettek, először tisztviselőként, majd – más birtoktestek megvétele után – tulajdonosként.  A szekciót Kurucz György (KRE) zárta, aki rámutatott arra, hogy a gróf Festetics Lászlóról kialakult történeti kép árnyalásra szorul, hiszen ő csak részben volt felelőtlenül költekező gazda, mivel számos beruházást tett a birtokigazgatás és gazdálkodás fejlesztésére is.

A második szekció az Élet az uradalmakban címet kapta. Ennek első előadója, a konferencia szervezője, Szirácsik Éva (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár) a Koháryak Nógrád vármegyei központú birtokainak kereskedelmét elemezve arra jutott, hogy az viszonylag korlátozott volt. Másodikként Tóth Éva (Pannon Egyetem) a 18. századi Keszthely kocsmáit és vendéglátóhelyeit mutatta be. A harmadik előadó, Tamás Máté (ELTE BTK TDI) prezentációjának fókusza egy Batthyány uradalmi központ, Kanizsa mezőváros gazdaságára irányult, illetve azon belül az oppidum zsidó népességének gazdasági szerepére a 18. század közepétől a 19. század közepéig terjedő időszakban. Negyedikként Czeglédi Noémi (Gödöllői Városi Múzeum) a 19. századi gödöllői úriszék működéséről, és az uradalmi tisztek ebben betöltött szerepéről beszélt. Huszár Mihály (Marcali Múzeum) témája a Forgách család somogyi ágának tevékenysége volt 1947-ig, amelynek legadatoltabb szereplője Forgách V. Károly (1880–1947) volt. Az utolsó előtti előadó Kaposi Zoltán (PTE KTK) volt, aki előadásában arra kereste a választ, hogy hogyan is alakult ki a kaszói vadászparadicsom, ki és miért alapította, s hogyan működött. A szálak Christian Kraft zu Hohenlohe-Öhringen német herceghez vezettek, aki 1912-ben vette meg Somogyszob területének kétharmadát az Esztergomi Főkáptalantól, amit aztán további vásárlásaival 18 000 kataszteriális holdas uradalommá bővített. A szekció előadásait Veszelka Mihály (Pannon Egyetem) zárta, aki a Pusztakovácsihoz tartozó Kürtöspuszta területét és benne a Bogyay család gazdálkodását tekintette át.

A harmadik, leghosszabb, „Birtokosok, gazdatisztek és szakírók” c. szekcióban nyolc előadó kilenc prezentációval kapott helyet, mivel Fülöp Éva Mária (nyugalmazott megyei múzeumigazgató) két témában is előadott, amelyek közös vonása, hogy középpontjukban egy-egy személy – Balogh Ferenc (1708–1765) prefektus és Angyalffy Mátyás András (1776–1839) – állt. Horváth István (Egri Főegyházmegyei Levéltár) gróf Eszterházy Károly 1762 és 1799 közötti gazdasági tevékenyégét vizsgálta egri püspökség élén. Mint megállapította, Eszterházy gondos gazda volt, a püspökség birtokán racionálisabb, hatékonyabb szervezőmunkával törekedett jövedelmei növelésére, hogy a nagyszabású terveinek megvalósításához elegendő készpénzzel rendelkezzen. Schmidtmayer Csaba (Kuny Domokos Múzeum) témája Balogh Ferenc (1708–1765) volt, aki a tatai Esterházy-uradalom jószágkormányzójaként 1747-ben Esterházy József gróftól adományul kapta a billegpusztai birtokot, ahol rövidesen kastélyt építtetett magának.  Azt, hogy itt hogyan élt családjával, az előadó a kastély berendezésének 1756-os összeírásán keresztül mutatta be. Boros Zoltán (Pannonhalmi Főapátsági Levéltár) azokkal a szerzetesekkel foglalkozott, akik meghatározói vagy tevékeny résztvevői voltak a bencés gazdasági kormányzásnak, különösen a 19. században. Borsy Judit (Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára) előadásának tárgya a pécsváradi közalapítványi kerület tisztviselői voltak a reformkorban. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a közalapítványi uradalmak igazgatása lényegesen eltér minden más (egyházi, magán) uradalmakétól. Hegedűs István (Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskola) előadásának középpontjában is egy személy, a szakíró és gazdatiszt, ifj. Wenninger Mátyás élete és munkássága állt. Demeter Éva (nyugalmazott megyei múzeumigazgató) Farkas Imre tiszttartó munkáját az enyingi uradalomban (1841–1871 között) mutatta be és elemezte: a tiszttartó szervezői erényeit, a gazdálkodás alapelveit kidolgozó jó, korszakában elismert szakember voltát, kísérletező kedvét, kiváló íráskészségét emelte ki. Zárásként pedig Hozák Attila (Angyalffy Mátyás Általános Iskola és Művészeti Iskola) Naszály település általános iskolájának névadójáról, Angyalffy Mátyás András mezőgazdasági szakíróról beszélt, aki Festetics gróf hívására 1818-tól a keszthelyi Georgikon tanára is volt.

 A konferencia térben és időben is heterogén előadói egymást gyakran kiegészítve a magyar uradalmak változatos témáját „járták” körül és vezették el az érdeklődőket a domíniumok világába, immár hetedszer.

Ezt olvastad?

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főmuzeológusa, a Dominium Uradalomtörténeti Kutatócsoport alapítója, a 17-18. századi magyar történelem, a Koháryaknak, az