Puskázzunk! – Ahol a sör és a lőfegyverek találkoztak

2019. november 8-án immár hetedik alkalommal rendezték meg a nagy népszerűségnek örvendő HadTörténész Sörestet a Hadtörténeti Múzeum Márványtermében HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Klisé Bár együttműködésében. A rendezvénysorozat célja magas szakmai színvonalú, hadtörténelmi témájú előadások kivitelezése kötetlen formában, az érdeklődő, nem csak szakértőkből álló közönség számára. Ebben találtak partnerre a szervezők a Klisé Bár formájában, melynek csapata a rendezvény egész ideje alatt sörkorcsolyákkal és hideg frissítőkkel járult hozzá a hangulat szinten tartásához.

Gondos László, Németh Balázs és Soós Péter (Fotó: Illés András)

Ebben a szellemben, középpontban a Hadtörténeti Múzeum lőfegyvergyűjteményeinek különféle hazai és külföldi tűzfegyverei kerültek terítékre három előadás keretén belül, az összegyűlt körülbelül nyolcvan fős közönség legnagyobb örömére.

A közönség (Fotó: Illés András)

Az estén három szakember három aspektusból közelítette meg a hadviselésnek ezen elengedhetetlenül fontos eszközeit. Elsőként Gondos László, a múzeum Tárgyi Gyűjteményi Osztályának Korai Lőfegyver Gyűjteményének vezetője szakterületének külföldi kuriózumait mutatta be a közönség számára. A prezentációból kiderült, hogy a Hadtörténeti Múzeum különféle elöltöltő hadifegyverekből igen kiterjedt gyűjteménnyel rendelkezik. A kevésbé meglepő oszmán, vagy épp Habsburg, esetleg francia darabok mellett angol, itáliai, porosz, orosz és dán eredetű puskák, karabélyok és pisztolyok bemutatása során egyes esetekben az adott ország fegyvergyártásának szinte teljes fejlődése nyomon követhető volt, mint a franciák esetében – míg például az orosz, vagy brit fegyverek kapcsán érdekes háttértörténetek merültek fel egy-egy darab kalandos útjáról, a csataterekről a múzeumig. A közönség megtudhatta, hogy az adott fegyveren található jelzések és beütők a gyártási év és helyszín mellett támpontot adhatnak akár arról is, mely szakcsapat tagja melyik csatában használhatta azokat. Nagy érdeklődésre tarthattak számot azoknak a daraboknak a leírásai, melyekről sok esetben maga a szakember sem tudta biztosan eldönteni, hogy mik lehettek eredetileg, mivel hiányos állapotban vagy éppen több másik fegyverből összeépítve érkeztek a múzeum gyűjteményébe. Ezeknek az „öszvér” fegyvereknek a restaurálása, hátterük kutatása új kihívások elé állítja a múzeum fegyverszakértőit.

Németh Balázs (Fotó: Illés András)

A második előadás, melyet Németh Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója jegyzett, új aspektusból mutatta be az elöltöltő lőfegyverek világát. A szakember „civilben” a „capandball” Youtube csatorna szerkesztője, mely történelmi fegyveres lövészettel foglalkozik. Németh a fegyvertörténet és a közösségi média kapcsolatát bontotta ki profi marketing-szakemberek alaposságával. A látogatottsági adatok ismertetése mellett évek óta működő modellt ajánlott mindazok számára, akik igyekeznek a pillanatonként változó fókuszú közösségi médiában állandó értékeket, stabil tudást közvetíteni. Bár az előadás során maguk a kézifegyverek háttérbe szorultak, az előadó által működtetett közösségi médiahálózat szorosan kötődött az est tematikájához. A zömmel fiatal (és lélekben) hallgatóság így könnyen megérthette, milyen nehézségek elé áll az, aki végső soron egy szubkultúra magas szintű kiszolgálásával igyekszik a Facebook-poszttól a nyomtatott szakkönyvig jutni tudományos eredményeinek bemutatása során. A nézettségi adatok folyamatos monitorozása mellett a minőségi tartalomszolgáltatás és az azt alátámasztó kutatómunka legalább annyira fontos, mint az egymást támogató médiumok kölcsönös reklámjai, melyek nézettséghez juttathatnak kisebb orgánumokat is. A zömmel angol nyelvű videók elkészítése még némi bevételhez is juttathatja a kitartóan dolgozó szakembert, aki igen bölcsen teszi, ha ezt a pénzt gyorsan vissza is forgatja a technikai háttér fejlesztésébe. Az eredmény? Közel 400 videó, és 126 000 feliratkozó mellett egy immár nyomtatásban is megjelent szakkönyv, valamint a történelmi lövészet hazai és nemzetközi népszerűsítése könnyen fogyasztható, érthető formában. Németh Balázs előadásából kiderült, hogy mindez nem lehetetlen, ha az ember következetes marad és tudja, hogy a közösségi média csupán eszköze és nem célja az általa választott üzenet közvetítésének.

A közönség is képbe vehette a fegyvereket (Fotó: Illés András)

Az est utolsó előadója hazai vizekre evezve ismét a kézi lőfegyverek, közelebbről a hadipuskák felé vette az irányt. Soós Péter őrnagy, a Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese, valamint a Modern Lőfegyver Gyűjtemény korábbi vezetője, előadásában az első és a második világháború közti magyar hadipuska-fejlesztési igyekezeteket mutatta be tudományos igényességgel, mégis közérthető formában. Nehéz feladatot vállal, aki békeidős haditechnikai fejlesztésekről szeretne érdekesen beszélni; ebben az esetben ez mégis sikerült, köszönhetően az előadást kísérő prezentáció logikus felépítésének, amely időrendi sorrendben vitte végig a hallgatóságot a nagy háborút követő hadipuska-fejlesztések legfontosabb kérdésein és állomásain. A késői időpontra való tekintettel kissé bágyadtabb közönséget felrázta az 1931M kurtály, vagy az 1935M hadipuska zárjának csattanása, hiszen az előadó felismerve témája sebezhető pontjait, a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe tartozó eredeti darabok bevonásával tette mindenki számára élményszerűvé a találkozást a száraz technikai adatokhoz tartozó haditechnikai eszközökkel. Így a különféle hatásadatok, mint a lövedékek kezdősebessége, a fegyverek csőtorkolati energiája, vagy a hozzájuk tartozó lőszerek rendszeresítési éveinek problematikája mellett lehetőség nyílt a nagyapáink által olyan jól ismert, a két világháború magyar bakájának vállát húzó hadipuskák kézbe vételére is.

Az eseményt követő kvíz eredményhirdetése (Fotó: Illés András)

A rendezvény hagyományaihoz hűen az előadásokat totó kísérte, melyhez a szemfüles nyertes jutalmát a Hadtörténeti Intézet és Múzeum ajánlotta fel. Az előadók által összeállított kérdéssor ravaszul az előadásokba elrejtett válaszai több asztaltársaságnál is heves szakmai vitát generáltak, igazi versengéssé változtatva a sörest helyszínét. A nyertesek igazságos, kemény harc után vehették át jutalmukat, a hallgatóság tapsa pedig a szervezők felé jelezte, hogy a régi lőtéri mondás, mely szerint ahol sör és lőfegyverek találkoznak, ott csak baj lehet, talán mégsem mindig igaz.

Kiss Dávid

 

Ezt olvastad?

Mi a különbség a régész és a roncskutató között? Milyen új kihívásokkal kell megküzdenie a régészeknek és a roncskutatóknak a