Róma Pannoniában – Szakköri műhelymunka az Aquincumi Múzeumban

A Szentendrei Református Gimnázium együttműködve a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum és Romkerttel az ókori Róma és Pannonia provincia iránt érdeklődő tanulói rendhagyó múzeumpedagógiai program részesei voltak két féléven keresztül. A kivételes múzeumpedagógiai foglalkozások, élményszerűen és életszagúan vezették be a diákokat a római mindennapokba. A foglalkozásokon a diákok bebarangolhatták a Múzeum épületeit, kiállítótermeit és az antik romokat, de felkereshették az egyéb római kori emlékeket is: a Flórián téri legiotábor maradványait, a Hercules villát és annak fürdőjét. Megismerték a Mithras‑kultuszt. Tógát vagy éppen tunicát öltve magukra, találgatták, mi terem a füves kertben, milyen szépségápolási terméket rejtenek a szelencék, vagy éppen mire szolgálhattak az egyes tisztálkodási eszközök, sőt egy kis időre gladiátorokká is válhattak és megmérkőzhettek egymással.

Az Aquincumi Múzeum régi főépülete (Kép forrása: Wikipedia)

A nyolcéves gimnáziumok számára 2012 és 2020 között lehetőség nyílt arra, hogy 5-6. évfolyamon a történelem tantárgy bevezetésére a latin örökségünket vagy a gazdasági ismeretek tantárgyat tanítsák. A Szentendrei Református Gimnázium a latin örökségünk tantárgyat választotta, amiről elmondható, hogy a tanulók szerették és alkalmas volt arra, hogy nemcsak a történelmi ismeretek alapjait, hanem a 7-8 évfolyamon tanulandó latin nyelv tantárgyat is megalapozza. Ezek után dupla hideg zuhanyként ért bennünket, hogy a tantárgyat a 2020-as NAT megszüntette, és az élet úgy hozta, hogy a latin nyelv tanítása is kikopott a gimnáziumból.

A gimnázium két latin szakos tanára nem kívánt ebbe a helyzetbe beletörődni. A latin kultúrát és a latin nyelvet szakköri formában, egyéni mentorálás keretei között és a 11-12 osztályban előzetes osztályozó vizsgával elkezdhető latin nyelvi fakultációs órák kereteiben igyekszik azóta is megmenteni és életben tartani. Ez persze nagyon kevés lehetőség. Az óraszámok sem elegendőek az emelt szintű érettségi vizsgához letételéhez, így a tanulóknak latin nyelvből csak osztályozó vizsgával van lehetőségük emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezni.

A Festőház, programjaink egyik helyszíne (Kép forrása: Wikipedia)

2021-22-ben a gimnázium fentebb említett két tanára megtalálta az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett „A hazai és határon túli köznevelési intézményekben, iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményekben működő komplex tehetséggondozó programok támogatása” című pályázatát, és ezzel valósította meg a BTM Aquincumi Múzeummal együtt az „Élő Pannonia – Róma Pannoniában” elnevezésű pályázatot. A pályázatban a görög-római kultúra, művelődés- és életmódtörténet, illetve a latin nyelv iránt érdeklődő kis- és nagygimnáziumi diákok vettek részt.

A részvevő diákok nemcsak egy érdekes kísérletet részesei voltak, hanem arra is jó példát találtak, hogy egy teljes tanéven keresztül hogyan tud együttműködni egymással a két eltérő korosztály, vagyis a 6 – 9 évfolyamosok, (a 12-15 évesek szakköre) és a 16-18 évesek latin nyelvi fakultációs csoportja úgy, hogy a nagyobbak már valami keveset tanultak a latin nyelvről és a fontosabb latin auctorok műveit is kóstolgatták, míg a kisebbek számára a latin örökségünk tantárgy heti két órája biztosított egy kevéske előismeretet.

A Festőház házioltára az átjáróban (A szerző felvétele)

A pályázat lehetőséget biztosított egy olyan működő jó gyakorlat kimunkálására, amely lehetővé teszi annak az átmeneti időnek az áthidalását, amíg a két latintanár eléri, hogy legalább második idegen nyelvként újratanulhassák a diákok a latin nyelvet, a második idegen nyelvek kötelező óraszámával, vagyis a heti három órával.

A jó gyakorlat programja – Élő Pannonia, Róma Pannoniában. Az interaktív szakkör Lucius – eredetileg carnuntumi, a mi verziónkban – aquincumi textilkereskedő alakja köré szerveződött, aki családjával (feleségével és gyermekeivel) Pannonia Inferior központjában él. A diákok Lucius személyén és minden napjain keresztül ismerkedtek meg Pannonia jelentőségével, történelmével, a provincia lakóinak mindennapjaival.

A szervezési munkákat és a programot az Aquincumi Múzeum múzeumpedagógusaival találtuk ki és vezényeltük le. A gimnáziumban tartott foglalkozások időtartama heti 1 alkalommal 2x 45 percben, míg a múzeumi programok alkalmanként 2x 60 perces egységekben zajlottak. A foglalkozások számára a péntekeket szemeltük ki, ami a résztvevő tanulók órarendbe is bekerült. A múzeumi foglalkozásokat eleinte külön busszal oldottuk meg, a későbbiekben a tömegközlekedés segített benne, Szentendréről a HÉV 25 perc alatt a múzeumnál volt.

Bevezetés, ötletelés, megbeszélés, munkaszervezés után a tanulók a múzeumi szakemberek segítségével, valamint az előkészítő foglalkozások során megismerkedtek Pannonia provincia kialakulásával és jelentőségével a Római birodalomban, a   világörökségi limes-sel, Pannonia szíve – Aquincum történetével és jelentőségével, az itt élők örömeivel és gondjaival.

A megismerést élményszerűvé és izgalmassá tették az a múzeum speciális csoportra szabott múzeumpedagógiai foglalkozásai, amelyeket Lengyelné Kurucz Katalin és Lovász Ilona múzeumpedagógusok tartottak nekünk. Ezeken a foglalkozásokon a diákok bebarangolhatták a Múzeum épületeit, kiállítótermeit és az antik romokat, de felkereshették az egyéb római kori emlékeket is.

A római mindennapokhoz tartozott a ház és lakás kultúra – vagyis a padlófűtéstől a kerevetig Lucius pannoniai házának megismerése, majd ezt követte a kor emberének öltözködése, minthogy a ruha teszi az embert…. – Divatbemutatóval fűszerezve. – Ezeket a foglalkozásokat úgy oldottuk meg, hogy először mindig a gimnáziumi helyszínen diák, csoportos munka, szakemberek (szaktanárok és a múzeumi kolléga) előadásai segítségével a tanulók megismerték a fontos tudnivalókat az adott témával kapcsolatosan, majd a múzeum festőházának felfedezése után az öltözködésben való jártasságra is szert tettek a diákok a múzeumi látványtárból és a raktárakból kapott ruhadarabokkal, ékszerek segítségével.

A festőház berendezése, bútorzata (A szerző felvétele)

A foglalkozások során a fiatalok megismerték az alapvető tisztálkodási szokásokat és eszközöket, az egészségmegőrzés korabeli módjait és szépségápolás női és férfi oldalát, amihez az „Aquincumi Matrona Szépségszalon” biztosította a kereteket, de bepillantottak Lucius wellnessének lehetőségeibe is.

 Ehhez a polgárvárosi fürdő jó alapokat biztosított. Ha nem jön a covid, ezt a közeli Aquaworldbe illetve az esztergomi Aquaszigeten valós élményfürdőzéssel próbáltuk volna szemléltetni. A tanulók természetesen nagyon sajnálták, hogy ez a programelem kimaradt, de nem volt mit tenni, hiszen nem akartunk kockáztatni senkinek sem az egészségét és akkoriban a fürdők fürdők sem voltak nyitva.

A római étkezések során használt alapanyag és recept ismerethez Apicius szakácskönyve adott jó ötleteket, miközben megismerkedtek a tanulók a római lakoma fontosabb fogásaival, a feltálalt ételek elkészítésével, majd néhány ételt ők maguk is elkészítettek a múzeumban, a korabeli alapanyagok, elsősorban fűszerek beszerzése után. A receptet pontosan követve ízletes római fogások készültek délutánra, amit örömmel és nagy étvággyal fogyasztottak el diákok. Az ételkészítős programra olyan diákok is csatlakoztak hozzánk, akik addig nem voltak velünk a korábbi múzeumi alkalmakon.

A családi élet kereteit Lucius családján keresztül ismerkedték meg a diákok a „Születéstől a halálig – A bölcsőtől a sírig” tematikájú foglalkozásokon. A diákok képet kaptak arról, milyen volt a házassági szertartás, hogyan zajlott az esküvő, ez utóbbihoz a nagyobbak már eredeti leírásokat is tudtak kötni, majd olyan fontos emberi mérföldkövekről kaptak új ismereteket, mint a gyermek születése, gondozása, a gyerekjátékok, a felnőtté válás és az időskor beköszöntével, a halálra készülés és a római temetkezés. Ezeket a szertartásokat inkább leírások és az előadások meghallgatása után projektmunkákban, csoportosan dolgozták fel a diákok. Eredetileg úgy képzeltük, hogy előadják a gyerekek a drámajáték eszközeit is bevetve, de éppen akkor a múzeumpedagógusainkat döntötte le a covid, rövid egy időre a múzeum is bezárt. Így nem maradt más, mint a szakirodalmi virtuális feldolgozás.

Az Aquincumban élő polgárok vallási életének tartalmasabb tanulmányozása során Mithras alakjával és a hozzákötődő kultusszal ismerkedtek a diákok. Bejárták a polgárvárosterületén található szentélyek romjait, illetve a mithraeum romjainak védelmét biztosító újszerű épületrészben a kultusz rejtettségét, titokzatosságát is érzékelték a fiatalok a beavatási szertartás részletesebb megismerése során. A szentély külsőjében természetes kőfalazattal jelenik meg. Ez részben idézi a Mithras szentélyek barlangszerű, természetes kialakítását, részben pedig utal az északi romkert rész védőépületeinek anyaghasználatára. Az ismeretterjesztést a csaknem 150 eredeti tárgy és másolat mellett kisfilm és animáció is segíti. A szentély, amelynek belső jelképrendszere az embert körülvevő kozmosz megjelenítésére törekedett, a kultuszszobor feliratán megörökített adományozóról, Symphorusról kapta elnevezését.

A Mithras-kultusz beavatási szertartásainak megismerése után Pannonia szülöttéről, Szent Mártonról is igen érdekes dolgokat tudhattak meg a szakkör tagjai. Ugyan nem volt kötődése Aquincumhoz, de mint Pannoniában született és tevékenykedő szentről mindenképpen akartak több ismerethez jutni. A tanulóknak erre is volt lehetőségük a múzeumpedagógusok segítségével és a történelmi előkészítőfoglalkozások alkalmával.

A múzeum látványtárában való barangolás során a kiállított tárgyakat böngészve, azok szinte maguktól meséltek az aquincumi polgárok életének különféle pillanatairól. A „Mesélő források, mesélő tárgyak” foglalkozás alkalmával arra is volt a diákoknak lehetősége, hogy felpróbálják az utazóköpenyt, beülhessenek az utazókocsiba, megismerkedjenek a különféle személyes használatú tárgyakkal, vagy a római konyha edénykészletével. Mindezt az eredeti tárgyak tökéletes hasonmásának megtapintásával, megérintésével, felvételével, használatával tehették meg, miközben szorgosan jegyezgették a látottakat és töltögették a foglalkozás elején kapott feladatlapot. Sok humoros és vidám percet adott ez az alkalom is.

A „Borostyán út mentén” haladva szakköröseink megismerkedtek a római útépítéssel, az úthálózat legfontosabb csomópontjaival, a fogadókkal és a szálláshelyek körülményeivel. A foglalkozás előtt mindenki elolvasta Révay József Raevius ezredes utazásai című könyvének Haza Pannoniába című novelláját. Ezzel a háttérrel böngészték végig a kiállítótér térképeit, próbálták kiszámolni, hogy az egyes célpontok elérése mennyi időt vett igénybe, milyen utazási akadályok nehezítették a korabeli közlekedést.

A Hercules villa makettje (A szerző felvétele)

A Katonák és gladiátorok című foglalkozás részben a katonaváros fontosabb emlékeit ismertette meg a tanulókkal, akik bejárták a Flórián téri légiotábor maradványait. A katonavárosi fürdő sajnos éppen zárva volt, de ettől függetlenül részletes képet kaptak a diákok a római legionáriusok fegyverzetéről, életéről, a katonai tábor mindennapjairól, a veteránok életéről. A Pannoniában leszerelt veteránok szívesen maradtak az itáliai időjárást és körülményeket adó Pannoniában, örömmel fogadták el az itt kapott birtokokat, hogy azon a későbbiekben gazdálkodásba fogjanak.  Külön élmény volt a gladiátorok felszerelésének kipróbálása és az igazi küzdelmek megjelenítése sisakban pajzzsal hosszú pengéjű karddal és tőrrel. A lelkes közönség, vagyis a diáktársak kiválasztották kinek szurkolnak, kimaradhat életben és ki nem. Itt is teljesen együttműködött a vegyeskorosztályú csapat. Különösen hitelesé tette a küzdelmeket, hogy a romkert mini amphitheatrumában zajlottak az összecsapások, miután alaposan megismerkedtek a Szentendrei út mentén elhelyezkedő, közepes méretű igazi amphitheatrummal, amelyről azt is megtudták a diákok, hogy 3500-4000 főnyi nézőt is képes volt befogadni.

A városi villaépítészet szépségeit a Hercules villa felkeresésével tapasztalták meg diákjaink. Megcsodálták a padlómozaikokat, megismerkedtettek a mozaikkészítés nehéz mesterségével. Kiderült, hogy a villa tulajdonosa a helytartói székhelyen élő elit egyik tagja lehetett. A villa első építési periódusa a Kr. u. 2. sz. első felére tehető, majd a Kr. u. 2-3. sz. fordulóján a kibővítették és az új helyiségeket reprezentatív mozaikpadlókkal díszítették. A villa romjai egy általános iskola alatt bújnak meg, ahol egy félköríves záródású díszterem látható.  Ennek mozaikján Dionysos-Bacchus tiszteletére rendezett szüreti felvonulás tűnik fel a részeg Herculessel. A gyerekek megcsodálták a szüreteléssel kapcsolatos ábrázolások, például a tigrisek (a bor istenének gyakori kísérői), a szőlőfürtöt nyújtó Amort, az apszis mozaikján a szőlőlugasban álló nagymacskát. A nagy védőépületben három mozaikpadlós szoba láttak a szakkörösök. Az első szoba padlója geometrikus mintájú, a második külső keretdísze téglalapokkal, négyzetekkel, háromszögekkel kombinált meander motívum. A harmadik helyiségben Hercules mítoszát tekinteték meg. A geometriai mintákkal díszített keretrész belsejében Herculest és Déianeira-t. A figurális középmezőt 60.000 kis kőlapocskából rakta ki a mozaikkészítő mester. A diákok nem is csodálkoztak azon, hogy Hercules tisztelete elsősorban a hadsereg vallásosságában kapott kiemelt szerepet. Hercules ábrázolása a lakóház több mozaikján feltételezi a tulajdonos szoros kötődését a kultuszhoz és ezzel hűségét az uralkodóházhoz és a hadsereghez. Az aranyló őszi időben ez a program nagyon érdekes volt.

Az utolsó múzeumi foglalkozás alkalmával tanulóink mézes dióval töltött datolyát és fűszeres túrógombócot készítettek, majd a lakoma keretében el is fogyasztották azt. Az iskolai helyszínen zajló szakkörökön a latin nyelvvel és a latin nyelvű szövegekkel ismerkedve tekinthettek bele az ókori Róma és Pannonia provincia életébe, mindennapjaiba.

A lakomhoz készülve (A szerző felvétele)

A projekt folyamatosságát a covid többször is megakasztotta, ennek következtében több előre nem kiszámítható körülmény is akadályt gördített az eredetileg eltervezett kivitelezésbe. Így sajnos a fürdő mellett elmaradt az egy napos balácai kirándulásunk.

Ezt a nehézségeit egy virtuális kirándulással hidaltuk át. Szerencsénkre Szentendre külterületén Skanzenben tárták fel a környék római villagazdaságát. Ezt gyalogosan is fel lehet keresni és így részben ezen keresztült, részben a balácai birtokkal kapcsolatos anyaggyűjtés során a szakkörösök képet kaphattak a római mezőgazdaságról és a villagazdaságok működéséről.

A szakkör során a diákok a megszerzett új ismereteiket felhasználásával többféle produktumot is előállítottak. Megsütötték Cato Maior pitéjének nevezett áldozati libumot, a lányok hosszú haját a római női szobrokon látható művészi kontyokba tekerték, kipróbálták egy kézi szövőeszközön a szövést, krémeket és kenőcsöket, női festékkel festett sálat készítettek, a kisebbek posztereket festettek, interjúkat készítettek, legoból megépítettek egy római villát, ékszert készítettek, összegyűjtötték a legfontosabb gyógynövényeket és konyhákban használt fűszernövényeket.

A program végeredményeként megszületett egy jó gyakorlat, ami bármely intézmény számára adaptálható. Mindenkinek javaslom, látogasson el Aquincumba, keresse fel a római romokat és legyen részese a nagyon gazdag és szinte minden igényt kielégítő programoknak, hiszen 2024-ben 130 éve lesz, hogy a múzeum megkezdte a működését.

 

Török Márta,
Szentendrei Református Gimnázium

Ezt olvastad?

A Magyar Batthyány Alapítvány 2026-ban ismét meghirdeti nagyszabású történelmi pályázatát általános és középiskolás diákok, valamint egyetemi hallgatók számára. A mára
Támogasson minket