Történész és régész szaknapok a Pécsi Tudományegyetemen – 2015

Történész és régész szaknapok kerültek megrendezésre a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történettudományi Intézetében 2015. október 12–14. között. Ez a három nap tudományos, ismeretterjesztő, közéleti és közösségi programok széles skáláját vonultatta fel. A történelem szakos hallgatók részére hosszabb szünet után, 2014-től szerveznek szaknapokat, növekvő számú érdeklődéssel a diákok részéről.

A programsorozatot október 12-én 10 órakor nyitotta meg Dr. habil. Gőzsy Zoltán egyetemi docens, aki jelentős szerepet töltött be a szaknapok megszervezésében. Ezt követően máris egy kötetlenebb program következett, a Rókusfoglaló nevű társasjáték, amit egy frissen végzett történelem szakos hallgató, Vámos Eszter vezetett. A játék a nevét a PTE BTK Történettudományi Intézetének is otthont adó utca (Rókus utca) és a Honfoglaló nevű internetes játék neveinek párosításából kapta. Utóbbi játék szabályai által inspirálva kellett az Intézet térképén területeket elfoglalnia a játékosoknak.

Fotó: Máté Zsolt

Déltől egy nagy sikerű, MigRáció című kerekasztal-beszélgetés következett. A téma aktualitásának is köszönhető, hogy az Intézet legnagyobb terme zsúfolásig megtelt, s ha csillárok biztosítanák ott a világítást, nagy valószínűséggel onnan is érdeklődők csüngtek volna. A beszélgetést Dr. habil. Bebesi György egyetemi docens vezette és részt vett benne Dr. Tarrósy István migrációkutató, a PTE külügyi igazgatója, Glied Viktor egyetemi adjunktus és Magyari Péter újságíró. A beszélgetés bár történelmi mértékben kevésbé nyúlt vissza az időben, inkább napjaink migrációs trendjeire koncentrált, mégis informatív, elgondolkodtató felszólalások hangoztak el. A résztvevők felhívták minden migrációs útvonal kapcsán a figyelmet arra, hogy emberek évek óta haladtak ezeken az utakon, az elmúlt egy évben csak a migránsok száma változott meg. Ehhez több változás is hozzájárult (például a szíriai polgárháború kitörése révén nagyobb embertömeg hagyta el hazáját, az okostelefonok elterjedésével könnyebben áramlik az információ stb.), de a „piac” is alkalmazkodott, mert Glied Viktor utalt arra, hogy az egykor cigarettacsempészettel foglalkozó bűnözők az árujukat raktárban hagyva embercsempészetre váltottak.

Fotók: Máté Zsolt

A beszélgetést követően röviden bemutatkozott az Antall József Tudásközpont pécsi irodája, Molnár Balázs irodavezető ismertette tevékenységüket. Az Antall József Tudásközpont a szaknapok első két napján ki is települt a helyszínre, s igen népszerűek voltak a kiadványaik a történelem szakos hallgatók körében. A nap további részében folytatódott a tavaly nagy népszerűségnek örvendő tanári kerekasztal-beszélgetés. A hétfői utolsó program pedig Dr. habil. Majdán János egyetemi docens előadása volt a sörfőzés történetéről. A rendezvénysorozat egyik támogatója a Pécsi Sörfőzde volt, amely intézményről az előadásban is kiderült, hogy az egyik legidősebb, napjainkig működő sörgyár hazánkban.

Fotó: Máté Zsolt

A második napon egymást követték a tudományos és közösségi programok. Fél 10-től 11 óráig a Hétköznapi élet a történelemben című programra került sor, amely két előadást és egy könyvbemutatót tartalmazott. Szabó Róbert tanszéki demonstrátor előadásában az első világháborús naplók alapján vizsgálta az olasz fronton a katonák életét. Dr. Cseresnyés Ferenc előadásában az 1956-os magyar menekültek Ausztriában tartózkodásából hozott három mikrotörténeti eseményt. A forradalom alatt kimenekült, majd nagy számban november negyedike után elsőként hazatért MDP-tagok és ÁVO-sok sorsával foglalkozott. A második egy menekült lány kálváriája volt, akit az osztrák-magyar határon egyik oldalról egy őt követő szovjet katona, másik oldalról két osztrák földműves húzott azért, hogy megmentsék az életét a katonától. Végül az egyik osztrák táborban élő nők megítélésének változásáról beszélt, hogy miként váltak befogadottakból a kitoloncoláshoz közel. A könyvbemutatón pedig Sipos Balázs mesterszakos hallgató, tanszéki demonstrátor könyvét mutatták be pécsi helytörténészek. Ritka az, hogy egy hallgató az első szemeszterétől kezdve tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni a jövőben, s ezt olyan magas szinten csinálja, hogy az alapképzése végére egy alapkutatást véghezvigyen. Sipos Balázs Pécs egyik városrészével, Kertváros építéstörténetével foglalkozott könyvében, amelyhez a monografikus feldolgozáson túl gazdag illusztrációt és gyakorlatilag az összes, a városrészben található panel épületet típusonként és házszámonként összegyűjtötte egy táblázatban.

Fotó: Máté Zsolt

Ezt követően két, amerikai gyerektáborban nyári munkát folytató diák tartott élménybeszámolót a tapasztalataikról. Déltől a MOSZT Kutatócsoport tartotta legfrissebb három kötetének a bemutatóját. Délután a program egy többórás, hét csapat részvételével zajló foci kupa zajlott. Öt órától a PTE BTK Kerényi Károly Szakkollégiumának a diszkussziója került megrendezésre, amelynek keretében Kovács Péter és Ignácz Ágoston szakkollégisták tartottak középkortörténeti előadásokat. A nap végén hallgatók által készített vacsorát kaptak a résztvevők, majd egy teaház keretében jobban megismerkedhettünk több oktatóval is.

Fotó: Máté Zsolt

A harmadik, egyben utolsó nap legnagyobb részét a Korszakokon, határokon és régiókon átívelő tradíciók és modernizációs kihívások című interdiszciplináris doktorandusz konferenciára tette ki. A konferenciára az ország több pontjáról érkeztek doktoranduszok és alakult ki a résztvevők között diskurzus többek között a saját tudományáguk módszereinek átültethetőségéről. Délután a régész hallgatókhoz közelebb álló programok voltak meghirdetve, kezdve Idrisz Baba Türbéjének felkeresésével, ahol Hancz Erika régész oktató tartott előadást. A rövid túra után a régész szakos hallgatók diákköre, a Heuréka Társaság tagjai, Neményi Réka PhD hallgató és Szabó Máté egyetemi tanársegéd tartottak előadásokat.

Fotó: Máté Zsolt

A többnapos programsorozatot egy közel kétszáz fő részvételével zajló szakest zárta. A szakest különlegessége az volt, hogy a diszkó mellett hallgatói és oktatói produkciók bemutatására is sor került. Ezen kívül levetítettek egy több hónapja készülő, jó hangulatú, oktatók és diákok koprodukciójával készült egyórás filmet.

Összegezve tehát kijelenthető, hogy a Pécsett történelemtanárnak, történésznek vagy régésznek készülő hallgatók egy többnapos, színes, tudományos és közösségi programokat felvonultató rendezvényen vehettek részt. A szervezők számára fontos, hogy legyenek olyan programok a hallgatóknak, amelyek elősegítik az évfolyamok, szakok közötti kommunikációt, közelebb hozva egymáshoz a tanárokat és a diákokat, illetve erősítve a hallgatók közösségét.

Ezt olvastad?

Történelmi léptékkel mérve nem tűnik hosszúnak az az alig egy évtized, mire Magyarország a NATO tagjává válhatott, onnantól kezdve, hogy
Támogasson minket