emlékmű
Kegyelet vagy politika? Szovjet emlékművek Budapesten 1945–1948
1945 után Magyarországon a politika vizuális eszközökkel ismegpróbált a közterekena kultúra része, irányítója lenni. 1945–1948 között sorban készültek a monumentális politikai emlékművek, amelyeket a szovjet katonai vezetés rendelt akárcsak Lengyelországban,
Az első világháború magyarországi értelmezései – historiográfiai vázlat
Ugyan számos ország számára nem értek véget 1918. november 11-én a megpróbáltatások, az első világháború végeként mégis a compiégne-i erdőben, száz évvel ezelőtt, ezen a napon aláírt fegyverszüneti szerződést szokták
A tizenegyedik bugyor – A „málenkij robotra” hurcoltak emlékkiállítása
Magyarország második világháborús veresége után a polgári lakosság szenvedését tovább fokozta, hogy Sztálin parancsára összeterelték a munkára fogható emberek egy részét, majd a végtelenbe futó sínpályákon marhavagonokban szállították őket kilátástalan
Műkincsrablásra fel!
Egyedülálló élményben lehet részük azoknak az érdeklődőknek, akik felkeresik a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményt a főváros XII. kerületében. A Hegyvidék a Nagy Háború idején c. időszaki kiállításon általános áttekintést kaphatnak az
Propaganda az első világháborúban – Záró kerekasztal-beszélgetés
Az Országos Széchényi Könyvtárban 2016. április 5-én zárják a „Propaganda az első világháborúban” című kiállítást, melynek megvalósításában lapunk szerkesztősége is részt vett. A tárlat a rendezvény idején ingyenesen látogatható. Kép
1848. március 15. ismeretlen emlékműve
A 1848-as forradalom emblematikus helyszínén, a pesti Múzeumkertben több mementója is van kokárdás ünnepünknek és a szabadságharcnak. A múzeumlépcső bal oldali mellvédjének két oldalán egy-egy márványtábla látható, melyek Petőfinek, illetve
Bevésett nevek – visszapillantás egy szembenézésre
Programjában és részleteiben rendhagyó könyvbemutatóra és kerekasztal-beszélgetésekre került sor az ELTE Bölcsészettudományi Kar Kari Tanácstermében 2015. november 17-én. A rendezvény keretében a Bevésett nevek című kettős kötetet mutatták be, amelynek
A Zrínyi család muraközi emlékhelyei
A Muraköz északon a Mura, délen a Dráva által határolt tájegység, Trianonig Magyarországhoz, Zala vármegyéhez tartozott. 1920-ban az akkor létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához csatolták. 1941 és 1945 között
Hőskultusz és hadisírgondozás – Bemutatkozik a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály
A 20. század vesztes háborúi és következményei ültették el a közvéleményben azt a nézőpontot, amely szerint a magyar történelem a mohácsi csata óta determináltan hanyatló, és sorsszerűen bukásra ítélt, reménytelen
„A jó emlékmű mozgásban tartja az emlékezést”
Holokauszt-emlékművet avattak múlt hét pénteken az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A több épületen át húzódó bronzcsík az egyetem valamennyi második világháborús áldozatának emléket állít. A pénteki felavatást kétnapos konferencia