A gettysburgi beszéd

1863-ban került sor az amerikai polgárháború legvéresebb csatájára a pennsylvaniai Gettysburgnél, ahol az északi unionisták meghatározó győzelmet arattak a Konföderációs erők felett. November 19-én, a csatában elesett hősöknek méltó emléket állító sírkert felavatásakor elhangzó, mindössze két perces, közhelyeket mellőző, egyszerűségével bölcs és előremutató elnöki szónoklattal, Abraham Lincoln az amerikai elnökök nagyjai közé emelkedett az utókor előtt.

Abraham Lincoln 1864-ben (Forrás: americaslibrary.gov)

Az amerikai polgárháború (1861−1865) egyik legvéresebb és gyakran fordulópontként említett ütközetére a pennsylvaniai Gettysburgnél került sor, ahol az Unió csapatainak meghatározó győzelmet sikerült kivívniuk a lázadó Amerikai Államok Konföderáció hadseregével szemben. 1863. július elején Robert Lee tábornok Konföderációs csapatai betörtek Pennsylvaniába, és megütköztek George Meade tábornok unionista egységeivel. Az összesen 170 ezer katonát felvonultató összecsapásából mindkét oldal számottevő veszteséggel jött ki: az Unió csapatainak negyede − mintegy 23 ezer katona −, a Konföderáció csapatainak pedig több, mint harmada − körülbelül 28 ezer fő – esett el vagy szenvedett el sérülést a csatatéren. A háromnapos csatát követően Lee tábornok kényszerűen július 4-én, Virginia felé vonulva elhagyta az Unió területét, majd pár héttel később felajánlotta lemondását Jefferson Davis, a Konföderáció elnöke előtt, aki azt visszautasította.

 

A gettysburgi csata (Forrás: historyrat.wordpress.com)

A csata után az elesetteket szerény körülmények között, azonnal elföldelték. A rákövetkező hónapokban azonban egy helyi ügyvéd, David Wills erőfeszítéseinek köszönhetően a hatóságok egy olyan katonai temető, nemzeti sírkert felállítása mellett döntöttek, amely méltó módon állíthat emléket az elesett, hősi katonák előtt. Bár a Temetőállító Bizottság október végére tervezte az avatóünnepséget, a kor ismert és nagyra becsült szónoka, Edward Everett több hetes felkészülési időt kért magának az őt felkérő bizottságtól. Az egykori szenátor és külügyminiszter (Secretary of State) Everett több órás, memorizált szónoklatokra volt képes. A szónok elhúzódó készülődése alatt, Wills levélben kereste meg és kérte fel Abraham Lincoln amerikai elnököt, hogy tömören, néhány szóval járuljon hozzá a sírkert felavatáshoz a szónokot követően.

 

Gettysburgi katonai kórház és a csatatér (Forrás: blog.oup.com)

A gettysburgi csatával egy időben, Vickburgnél Ulysses S. Grant tábornok is győzelmet aratott a Konföderációs csapatok fölött. A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésének évfordulójára, július 4-re eső kettős győzelemben Lincoln egyedi lehetőséget látott a nemzet széleskörű megszólítására, s erre hónapokkal később a gettyburgi meghívás kiváló alkalmat szolgáltatott. Bár az Unió államai együtt meghatározó gazdasági fölénnyel bírtak a Konföderációval szemben, az elhúzódó polgárháború a magas adókkal és az elnöki végrehajtó hatalom kiterjesztésével együtt elégedetlenséget váltott ki az északi államok lakóinak körében. A korszak legmodernebb fegyvernemeit bíró hadseregének felszerelésével párhuzamosan a Kongresszus kiterjesztette az elnöki jogköröket a honvédelemre is. Lincoln elnök így egy személyben kötötte össze az Unió újonnan felállított seregének tábornoki karát, noha megnövelt szerepének nem mindenki örült egyformán parancsnokai között. A jelentős politikai tapasztalat nélküli, aluliskolázott Lincoln – a maga 190 centiméter magas, vékony „csontváz” termetével és kevésbé vonzó kinézetével – elnökké választását követően sokáig népszerűtlen maradt, és minden oldalról rendszeres kritika érte. (Megválasztását részben annak köszönhette, hogy a Demokrata Párt több jelöltet indított.) A polgárháborús eredmények és a gettysburgi beszéd azonban együtt emelték Abraham Lincolnt az amerikai történelem nagyjai közé.

Lincoln beszédhez készül Gettysburgban

1863. november 19-én Everett kétórás, fejből elmondott szónoklatát követően a terveknek megfelelően Abraham Lincoln emelkedett szóra. A 15 ezer fős hallgatóság előtt elhangzó elnöki beszéd alig tartott két percig, de tömör és bölcs szónoklatában Lincoln megidézte az alapítóatyák emlékét, hitet téve amellett, hogy az amerikai polgárháború az 1776-ban létrehozott egység legfőbb próbája. A beszéd a polgárháború áldozatait annak a szabadságnak a védelmével kapcsolta össze, amelynek igényét az amerikai nép a Függetlenségi Nyilatkozatban korábban kifejezte. Az elnök ügyesen kihangsúlyozta, hogy a Gettysburgnél elesettek az elődök által lefektetett, a szabadságon és egyenlőségen alapuló államszövetség védelme érdekében áldoztak vérüket.

 

A nemzeti sírkert Gettysburgben (Források: totallyhistory.com és crossroadsofwar.org)

Lincoln tisztában volt azzal, hogy a polgárháború kimenetele függött attól, hogy mennyire sikerül tartósan bevonnia az északi államokat a háborúba. Az államegységért folytatott háborúban az elnök így tudatosan a hazafias érzelmekre építve próbálta mozgósítani az északi polgárokat. A háború közepére ez a taktika annyira sikeressé vált, hogy az újoncozás problémája teljesen megoldódott. Ennek a politikának volt az ékköve a gettysburgi Lincoln-szónoklat, amelyről később Everett méltatóan elismerte, hogy a maga kétórás szónoklata mondandóban messze elmaradt Lincoln két perces briliáns beszédétől.

A gettysburgi beszéd

Nyolcvanhét évvel ezelőtt apáink új nemzetet teremtettek ezen a földrészen. Ez a nemzet szabadságban fogant, s annak az elvnek szenteltetett, hogy minden ember egyenlő.

Nagy polgárháború köt le bennünket, próbára tesz, hogy nemzetünk, vagy bármely hasonlóan fogant és elkötelezett nemzet fennmaradhat-e? Ennek a polgárháborúnak nagy csataterén találkoztunk. Azért jöttünk össze, hogy ennek a mezőnek egy részét örök nyugvóhelyül ajánljuk azoknak, akik életüket áldozták azért, hogy éljen a nemzet. Illő és méltó, hogy így tegyünk.

Tágabb értelemben azonban nem avathatjuk, nem szentelhetjük fel, nem avathatjuk szentté ezt a helyet. Felszentelték azok a hősök, élők és holtak, akik itt küzdöttek, sokkal inkább, mint ahogy a mi szerény erőnkből telik, s mi ehhez már semmit sem adhatunk, s mi ebből már semmit sem vehetünk el. A világ alig vesz erről tudomást, s nem sokáig fog emlékezni arra, ami itt most elhangzik, de soha nem felejtheti el, amit itt ők tettek. Mindenekelőtt ránk élőkre vár az a feladat, hogy hittel vállaljuk az a befejezetlen művet, amelyet az itt harcolók oly nemesen szolgáltak. Mindenekelőtt ránk vár az a feladat, hogy hittel vállaljuk a ránk maradt munkát, hogy dicső halottainkból még nagyobb odaadást merítsünk az ügy iránt, amelyért ők mindent feláldoztak, hogy mi, az itt jelenlévők híve higgyük, hogy ez a nemzet Isten segedelmével újjáteremti a szabadságot, hogy a nép kormánya, a nép választotta, a népért dolgozó kormány nem fog eltűnni a föld színéről.

(Ősz Gábor fordítása: dip.hu/index.php?action=cikk&id=9144)

Sokáig élt a képzet, amely szerint Lincoln a vonatúton fogalmazta meg a későbbiekben elhíresült, rövid beszédét. Az igazság ezzel szemben az, hogy az elnök rendszerint előre készült, és megírt minden fontosabb beszédet. Ennek megfelelően a gettysburgi beszéd szövege is hosszas előkészítés után készült el. A gettysburgi temetőben elhangzott rövid szónoklatnak öt, kézzel írott másolata maradt fenn, amelyek szövege elenyészően eltér egymástól. Két példány a beszéd előtt keletkezett gyakorló másolat, a maradék három pedig pár hónappal a katonák segélyezésére szervezett eseményen került bemutatásra. Mindezek mellett a korabeli lapok tudósításai bonyolítják tovább a képet az elhangzott beszéd kapcsán. (Napjainkban az ún. Bliss-másolatot szokták idézni, amelynek szövegét Lincoln utólag, 1864-ban bocsátott rendelkezésre egy jótékonysági esemény számára.)

Lincoln-szobor a gettyburgi beszéddel (Forrás: theimaginativeconservative.org)

1864-re az unionista hadsereg kiforrott, jól működő egységgé kovácsolódott össze, és Ulysses S. Grant tábornok személyében olyan kiváló stratéga került főparancsokként az élére, aki a Lincoln által évek óta várt támadó hadműveleteknek érvényt tudott szerezni. 1865-ben a Konföderáció kapitulálásával Lincoln még megélte a polgárháborús győzelmét – amellyel sikerült fenntartania az Amerikai Egyesült Államok egységét –, majd pár nappal később, április 14-én merénylet áldozatává vált. Charles Sumner szenátor 1865. június 1-i gyászbeszédében a megboldogult elnök gettysburgi beszédét olyan óriási erejű szónoklatnak nevezte, amelyet a világ soha nem fog elfeledni. Jóslatával a szenátor nem tévedett, hiszen Lincoln gettysburgi beszéde – amelyet a „Második Függetlenségi Nyilatkozatként” is emleget az utókor – mára a leghíresebb és a leggyakrabban használt politikai idézetek egyikévé avanzsált az Egyesült Államokban.

                                     A gettyburgi beszéd a Saving Lincoln c. filmből

Külső hivatkozások:

http://www.abrahamlincolnonline.org/lincoln/speeches/gettysburg.htm

http://www.pennlive.com/opinion/index.ssf/2013/11/a_patriot-news_editorial_retraction_the_gettysburg_address.html

http://ircblog.usembassy.hu/2013/11/18/abraham-lincoln-elnok-gettysburgi-beszede/

http://www.matud.iif.hu/2009/09jul/13.htm

http://spiler.blog.hu/2013/07/03/hosok_emberek_emlekek_gettysburg_150_evforduloja

http://cultura.hu/aktualis/abraham-lincoln-tortenete/

Ezt olvastad?

John L. Rury a University of Kansas professzora, neves amerikai történész, az amerikai oktatástörténet vezető kutatói közé tartozik. A 2017/18-as