A Pesti Bölcsész Akadémia történelmi előadásai – ajánló

Jövő héten kezdődik a Pesti Bölcsész Akadémia 2014/2015 őszi szemesztere. A programsorozat célja, hogy közérthetően bemutassa a legfrissebb bölcsészettudományi kutatások eredményeit. A sokszínű előadásokat az ELTE BTK doktori iskoláinak hallgatói tartják, akik a kurzusok után a résztvevőkkel együtt vitatják meg a felmerülő kérdéseket. Az ELTE BTK nyitott egyetemmé válik, a programok helyszíne: 1088 Budapest, Múzeum körút 6., Ifjúsági épület III. emelet. Az előadások este hat órakor kezdődnek.

Forrás: PBA Facebook oldala

Cikkünkben a „Múlt és jövő között” címet viselő történelmi előadás-sorozat absztraktjait mutatjuk be részletesebben, amelyeket Bársony Márton szervező küldött meg lapunknak:

Harlov Melinda: Világörökség

Szinte gomba módra gyarapodnak a világörökséggé nyilvánított helyszínek, események az egész Földön. Azt, vajon tudjuk, mit is jelent a világörökség fogalma valójában? Wass Albert így fogalmaz: “Mert a legnagyobb örökség, amit adni lehet az utódnak, az otthon. Egy ház, akármilyen ház. De amelyiknek falát aggódás, szeretet, gondoskodás s a jövendők bizakodó hite emelte föl.” Vajon hasonló gondolatok vezérelték, illetve vezérlik a világörökség koncepciójának kialakítóit? Mitől válik valami a VILÁG örökségével, és mit kell vele tenni, ha már az? Ezeket az alapvető kérdéseket járja körbe a kurzus sok példával és egy konkrét hazai példát, Hollókőt megismerve. Minden alkalommal más-más szempontból kerül megvitatásra a világörökség koncepciója kérdések, személyes tapasztalatok, valamint a szakma és a döntéshozók hivatalos állásfoglalásait egyaránt figyelembe véve.

1. Miből lett a cserebogár? (2014. november 4., kedd, 18.00) 

Az UNESCO Világörökség koncepciójának kialakulása, intézményi keretei és feltételrendszere.

2. Világörökség, világörökségek (2014. november 11., kedd, 18.00)

Az elmúlt évtizedek során megfogalmazott világörökségi kategóriák különbségeinek és hasonlóságainak áttekintése sok hazai és nemzetközi példával.

3. Világörökség – és az jó? (2014. november 18., kedd, 18.00)

A világörökségi cím feltételeinek és hatásainak áttekintése a szakma és a világörökségi helyszínen lakó társadalom szempontjából.

4. Hollókő: egy esettanulmány (2014. november 25., kedd, 18.00)

Hollókő, Magyarország első és sok szempontból megosztó világörökségi helyszínének részletes megismerése, mint a korábbi alkalmakkor tárgyaltak megvalósulási példája.

Szendrey Anita: Szovjet egyházpolitika Kárpátalja szemszögéből

A kárpátaljai magyarság a szovjet korszakban való megmaradását nagyban segítette az egyházak adott esetben a római katolikus egyház kitartó, a magyar identitás érdekeit szemelőt tartó tevékenysége. A négy előadásból álló kurzus a szovjet csapatok bejövetelét követő azon Római Katolikus Egyház illetve magyarság elleni intézkedések sorozatát vizsgálja, amelyekkel a kárpátaljai magyarság meggyengítése, megfélemlítése volt a cél. Az előadásokban megpróbálunk betekintést nyerni a szovjet egyházpolitikában, olyan iratok feltárásával melyek még nem kerültek publikálásra. A téma aktualitását elsősorban az adta, hogy az egyházaknak napjainkban is fontos szerepe és tevékenysége van abban, hogy a Kárpátalján élő magyar lakosságot összegyűjtse és erősítse identitásukat, értékeiket megőrizze, a felnövekvő generációnak átadja, és ezeket a kezükben lévő iskolák illetve különböző közösségi helyek által tudják megvalósítani. Tehát az egyház a közösségi lét és oktatás összefonódása egykor és ma egyaránt érvényes.

1. A szovjet csapatok bejövetele Magyarországra, Kárpátaljára – 1944. (2014. december 3., szerda 18.00)

Kárpátalján az 1944-ben bekövetkezett rendszerváltásnak, a szovjet rendszer kiépítésének egyik fontos összetevője volt az ateista nevelés, mely nagymértékben veszélyeztette az egyház életét. 1944-ben megindult a 4. Ukrán front támadása az északkeleti-Kárpátokban kiépített Árpád vonal ellen. Szeptember 27-én a szovjet csapatok elérték és átlépték a Tatár-hágót. 1944. október 15-én elrendelték Ungvár kiürítését, ezzel Kárpátalján megszűnt a magyar közigazgatás. November 25-én Csap város elfoglalásával Kárpátalja megszállása befejeződött. Ismeretes, hogy a szovjet hatalom az 1944-es év végén még nem korlátozták a szabad vallásgyakorlatot. Ennek az lehetett a fő oka, hogy a szovjetek számára stratégiailag létfontosságú Kárpátalja októberi megszállása után fő céljuk a terület katonai- politikai – hatalmi konszolidációja volt, Kárpátalja bekebelezésének diplomáciai elfogadtatása. Így az egyházak fő feladata ebben az időben a hívek türelemre intése.

2. A megmaradásért való küzdés. – 1945-1956. (2014. december 10., szerda, 18.00)

A korabeli helyzetben az egyház státusza reménytelen volt, sok igazságtalanságot tett az egykori kormány, a párt. Ilyen igazságtalanságok közé tartozik, az óriási adók kiszabása, mivel az egyház életét próbálták teljesen ellehetetleníteni, az egyház tulajdonainak elvétele, az anyakönyvek beszolgáltatása és az egyházi iskola államosításának intézkedései. Az egyház életét a megfigyelések és kihallgatások töltötték ki ezekben az években. A háború alatt és a háború után különösen az imádságos társulatok fenntartása, az ájtatosságok megléte szolgálta a hívek lelki erősítését. A szovjet hatóság elsősorban azokat a papokat próbálta „eltenni láb alól”, akiknek döntő szava volt az egyházban. Több hullámban először 1945, majd 1947-ben és 1949-ben hurcolták el a legtöbb papot, az utolsó munkatáborra elítélt papot 1952-ben ítélték el. A szerzetesrendeket megszüntették, az iskolákban és kórházakban szolgáló Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővéreket kitiltották, csak titokban és civilben dolgozhattak tovább.

3. A rettegéssel teli élet – 1956-1989. (2014. december 17., szerda, 18.00)

Minden egyházi tevékenység tiltott volt, liturgikus szertartások, viselet, hitoktatás nem volt engedélyezet. A kialakult helyzetben az egyház irányítása, működése, egyáltalán fennmaradása emberfeletti erőfeszítéseket követelt. A papok megélhetése, elemi szükségleteinek a kielégítése is veszélybe került. Államosították a plébániákat, papi lakásokat, ezért magánházakban húzták meg magukat. A lelkipásztorok működésükért „luxusadót” kellett fizetniük. Az itt élő és működő személyeket ellenőrzés alatt tartották. A templomoknál zajló eseményeket sokféleképpen ellenőrizték: minden pénzmozgásról a pénztárkönyv bemutatásával kellett tájékoztatni félévenként a helyi állami hatóságot. A papi tevékenységet helyileg is korlátozták, szolgálataik meghatározott templomokra irányult. Nem engedték a szegények támogatását. (pl.: Szent Antal persely)

4.Újra szabad vallásgyakorlat… – 1989-1991. (2015. január 21., szerda, 18.00)

Enyhülés időszaka kezdődött a 80-as évektől. A Kijevi Rusz megkeresztelkedésének ezredik évfordulóján Moszkvában, Leningrádban és Kijevben nagy ünnepségeket rendeztek. A latin egyház küldöttségében püspökök és bíborosok is részt vettek. Csáti József a kárpátaljai római katolikus egyház vezetője Paskai László bíborost meghívta Kárpátaljára és segítségét kérte. 1989. májusában meg is történt a látogatás. Későbbiekben Magyarországról érkeztek papok a kárpátaljai magyar közösség számára, és lehetőséget biztosított a hivatást érző fiatal fiúk számára teológiai tanulmányokra, ezzel újra beindítva, a 40-es években betiltott papnevelésben való részvételt. Rehabilitálták a politikai elítélteket, és törvényt fogadtak el a vallás szabad gyakorlásáról. „Az új élet sokak imájából és szenvedéséből sarjadt.”

Bezsenyi Tamás: „Ne légy szeles, bár munkádon más keres” – A szocialista kori munkaszerveződések

A marxizmus alapvetően a munkavégzés formája alapján definiálta az egyént és a társadalmat egyaránt. A közbeszédben, és politikai programokban kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra redukálódott dichotómia helyett a szocialista ideológia és a megvalósult szocialista időszak alapján egyaránt sokkal mélyebb, összetettebb folyamatok fedezhetőek fel a munkavégzésekkel kapcsolatosan. A szocialista államok a munka tartalmának minőségi és mennyiségi szempontú megváltoztatására törekedtek. A marxista eszmék alapján olyan társadalom létrehozása volt a cél, amelyben a hierarchikus függőségi munkavégzési rendszerek, a magánkézben lévő vállalkozások rivalizációja miatt fellépő profitérdekek helyett a horizontális, kooperatív munkaszerveződés valósul meg. Vajon az állami szinten nem elfogadott informális hálózatok milyen módon segítették mégis hozzá a társadalom tagjait egyfajta sajátos kooperatív munkaszervezéshez?

 „Csak láncaikat veszíthetik?” – A szocialista ideológia viszonya a munkavállalás kérdéséhez (2015. január 28., szerda 18.00)

A marxista teoretikusok alapján azt kívánja megválaszolni az előadás, hogy a munkavállalók, illetve a termelésért, szolgáltatásokért felelő magánérdeket követő munkaadók helyzete, érdekei hogyan reflektálnak nagyobb összefüggésben a kapitalista gazdálkodási rendszer problémáira. A szocialista ideológia kanonizált és apokrifnek tekinthető teoretikusai miként látták a munkások lehetőségeit a létező kapitalizmusban, és az elképzeltből szintén valósággá váló szocializmusban. A társadalmi tulajdon jelentőségének feltérképezéséhez a szocialista termelés alternatíváinak számbavételével juthatunk el. Vajon az ideológiai szempontokat képviselő szerzők milyen típusú társadalmi, gazdasági feltételekből indultak ki és ezeknek mekkora hatása lehetett az adott korszakokban, illetőleg miként értelmezték át, hogyan formálódott örökséggé.

„A lovakat lelövik, ugye?” A szocialista tömegtermelésben dolgozó munkások informális útkeresései (2015. február 4., szerda 18.00)

A tervgazdaság, az öt éves tervek, a kommunista szombatok, a brigádmunkák, a társadalmi munkák és TSZ patronálások közepette élő és dolgozó munkások hétköznapjai megragadására törekszik az előadás. A munkások és gyári vezetők munkavégzésének felvázolásán keresztül bepillantást nyerhetünk a munkaadók és –vállalók informális hálózataiba. Milyen lehetőségei voltak ezeknek az embereknek saját helyzetük javítására a formális utakon, valamint egyéni vagy csoport részeként megfogalmazott érdekérvényesítéssel. A társadalmi tulajdon védelmét mikor látták veszélyben a vállalati és gyári vezetők, és mit tettek ennek megakadályozásáért? A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett munkavállalókból álló szerveződések feltérképezésén keresztül közelebb juthatunk annak a megválaszolására, hogy milyen problémákat vetett fel a szocialista jogtudat és mit jelentett a korszakban lebukni.

„Ötven literes hordóból, hogyan lehet hatvan liter sört kicsapolni?” A szocialista kori vendéglátáshoz, szolgáltató szektorhoz és turizmushoz kapcsolódó munkavégzés jelentősége (2015. február 11., szerda 18.00)

A szocialista gazdaság azon szektoraira koncentrál az előadás, ahol csupán részlegesen lehetett központi ellenőrzés és irányítás alá vonni a munkavégzést. Magyarországon az 1956-os forradalmat követő évtől lehetőség volt szabadkasszás rendszerben (gebin formában) üzemeltetni üzleteket, vendéglátóipari egységeket. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus, az 1981-es kivállalkozásokról szóló törvény bevezetésén túl a valutaéhség, az eladósodási problémák miatt mi motiválta a vendéglátáshoz, turizmushoz kapcsolódó munkák állami felügyeletét, ellenőrzését. A szocialista térség más országai miként reagáltak a nyugati országokból érkező turizmusra, a szocialista társadalom fogyasztási szokásainak kielégítésére. Az informális csatornák az emltített szektorokban dolgozók között mennyire voltak hatékonyak a szolgáltatások kielégítésén túl az egyéni haszon megszerzéséhez? Milyen illegális eszközök igénybevételére volt lehetőség a szabályozások tükrében?

„Fogjuk meg és vigyétek” – A szocialista kori munkavállalással összefüggő informális praktikák jelentősége az államhatalom számára (2015. február 18. szerda, 18.00)

Az MSZMP vezetése rengetegszer foglalkozott a munkavállalás lehetőségeivel, az elaődás arra koncentrál, hogy milyen politikai tétjei voltak ennek a témának a második világháború utáni időszakban, illetve a jóléti államok korában. Az államhatalom a saját legitimitását biztosító ideológia alapján a munkavégzésből mit tartott fontosnak, milyen konfliktusokat eredményeztek az állami ellenőrzésért felelős szervezetek munkája, illetve maga az államhatalom működése? Az poltikai vezetés mit értett meg a munkavégzés során felmerülő infromális, illegális hálózatok társadalmi jelentőségéből? Hogyan kontruálta saját politikai feladatkörét munkavégzésként, mi volt a jelentősége a munkásszármazásnak a munkavállalás szocialista típusú kialakításánál, a munkahelyi kérdések megoldásánál? Az állami vezetők miként gondolkoztak a munkásokról, akiktől saját hatalmukat eredeztették.

 

Forrás: PBA Facebook oldala

A fentiek alapján a történelmi témájú előadások csak novemberben kezdődnek, de az addigi irodalmi („A szöveg öröme”) illetve esztétikai, filozófiai és művészettörténeti („A gondolat határán”) kurzusok is érdekesnek ígérkeznek. A programokról részletesebben itt találhattok információkat.

Ajánljuk figyelmébe mindenkinek, aki a bölcsészettudomány iránt érdeklődik!

Ezt olvastad?

A járványhelyzet ellenére idén is megrendezték az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola Modernkori Magyarország Doktori Programjának éves doktorandusz konferenciáját.