A polgári állam tanítása – a Lázadó szellem című film történelemórán
Az alábbi munkámban példát kívánok bemutatni arra, hogyan használhatók a filmek a történelemórák során, és miként segíthetik a diákok számára a történelmi események és korszakok jobb megértését. A jelenleg aktuális kerettanterv értelmében a polgári állam feladatkörei és társadalomra gyakorolt hatása a 11. évfolyamon kötelezően tanítandó anyagrész, mely A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése című témakör része. A hatályos érettségi követelményekben a 4.7 Polgári állam, nagyhatalmi törekvések témán belül középszinten a következő szerepel: A polgári nemzetállam jellemzői, alkotmányosság és jogegyenlőség Németország, az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország példáján. Az említett témakörre (az összefoglalást és a témazárót is beleértve) mindössze hat tanítási óra van előírva. A kerettanterv a polgári állam kialakulását és jellemzőit a különböző egyetemes és magyar példákon keresztül javasolja bemutatni.
Az Okostankönyv A változatában több bekezdésen keresztül fellelhetjük a polgári állam általános jellemzőit és megismerkedhetünk az állam új feladataival, valamint a polgárok kötelezettségeivel is. Az egyik konkrét példaként a francia iskolatörvény egy részletét olvashatjuk. Azonban fontos, hogy időnként a szöveges források mellett vizuális anyagokkal színesítsük a történelemórákat. A Lázadó szellem című film nagyszerű lehetőség a polgári állam konkrét példákon keresztüli megismerésére. Rövid tanítási tapasztalatom azt mutatja, hogy a 21. század gyermekei sokkal szívesebben és eredményesebben dolgoznak fel filmrészleteket, mint szöveges forrásokat. Ugyanakkor utóbbit sem szabad elhanyagolni, hiszen fontos kompetenciákat fejleszt.
A film Sebastian Grobler német rendező egyik sikeres munkája, egy 2011-es filmdráma. 1874-ben járunk, néhány évvel a német egység létrejötte után. I. Vilmos Német Császárságának Braunschweig nevű nagyvárosába érkezik egy angol szakos tanár, Konrad Koch. Az észak-német iskolában kísérleti jelleggel szeretnék megkezdeni az angol mint idegennyelv oktatását. Az új kolléga a poroszos fegyelemmel és a német kancellár, Bismarck által hirdetett „vassal és vérrel” hozzáállással találja szembe magát. A német származású, de Angliában tanult Koch modern nézeteit és tanítási módszereit eleinte mind a diákok, mind az intézmény iskolaszékének befolyásos tagjai elítélik. Koch a sport, méghozzá a futball segítségével igyekszik megszerettetni a diákokkal az angol nyelvet és kultúrát, amely egy előítéletekkel teli, angolokat megvető közegben nem egyszerű feladat. Sem a tanárok, sem a gyerekek nem tekintenek a futballra hasznos sportként, időpocsékolásnak, angolos hóbortnak titulálják azt. Koch megvívja a maga forradalmát, melynek eredményeként a diákjai lelkesedni kezdenek a labdarúgás iránt és motiváltabbá válnak az angoltanulásban. A film végére az osztály összetartó közösséggé alakul, és a korábbi ellenségeskedések is megszűnnek. Koch bizonyította, hogy túlzott szigor és büntetés nélkül, a fair play hangsúlyozásával is taníthatóak az erények és értékek.
Konrad Kochot Daniel Brühl színész alakítja, aki több különböző műfajú filmben is főszerepben látható. A történelmi hűség szempontjából fontos megjegyezni, hogy Konrad Koch valós személy volt, s valóban ő honosította meg a futballt Braunschweigben. Azonban jelleme teljes ellentéte volt a filmbelinek, hiszen konzervatív hazafiként, a német értékek és erények híveként írnak róla.
Az alább részletezett feladatsort rövid tanítási gyakorlatom keretein belül készítettem és kipróbáltam emelt szintű érettségire készülő fakultációs, illetve alapórás csoportban is. Bízom benne, hogy több kolléga is be tudja majd ezt építeni tanóráiba.
***
Jelenetek:
|
1. Üdvözlünk Braunschweigben! (1:42-5:37) A feladatlap kérdései:
A legelső jelenetben egy tanórába nyerhetünk betekintést, ahol a diákoknak a német sikereket kellett verses formában szavalni. Említésre kerül a lipcsei csata, illetve a sedani ütközet is, mely a porosz-francia háborút a németek javára döntötte el. Láthatjuk, hogy az oktatás során nagy figyelmet fordítanak a testnevelésre torna formájában, hiszen erős, harcra képes következő katonagenerációt szeretnének nevelni, amellyel biztonságban tudják a frissen megszületett Német Császárságot. Mindemellett a fegyelem és tisztelet képezte a német oktatás alapjait. A polgári állam jellemzőire pedig kiváló példákat láthatunk: a postakocsi-szolgálat megjelenése, az infrastruktúra fejlesztése (távírópóznák), vagy éppen a kötelező és szervezett oktatás (Oktatási Hivatal). A jelenet Koch és az igazgató megismerkedésével zárul. |
2. Az első angolóra (7:40-11:37)
A feladatlap kérdései:
- Hogyan viszonyulnak a németek az angolokhoz?
- Melyik társadalmi csoporthoz tartozik a megvádolt fiú? Minek köszönhetően tanulhat itt?
- Milyen értékeket tart fontosnak az új tanár?
A jelenetben Koch megkezdi tanári munkáját a nyolcadik osztályban, akik furcsának és szokatlannak tartják őt, hiszen a többi kollégát a fegyelem és szigor jellemzi. A diákok előítéletesek az angolokkal szemben, a barbár kifejezést használják rájuk, lenézik őket és azt, hogy az uralkodójuk egy nő. Észrevehetjük, hogy az osztályban van egy alacsony társadalmi csoportba tartozó fiú, akit társai kiközösítenek. Az előkelők megvetik, hogy ő ilyen származással részesület az oktatásban. A polgári állam biztosított lehetőséget (korlátozott számban) arra, hogy a szegény munkásréteg is tanulhasson színvonalas iskolákban, viszont ehhez az ösztöndíjhoz jó tanulónak és példás magaviseletűnek kellett lenni. A tehetséges Bornstedt helye az iskolában azért kerül veszélybe, mert társai nem nézik jó szemmel jelenlétét és minden hibáért őt teszik felelőssé. Koch megbotránkozik ezen, nem titkolja, hogy számára a fair play és bajtársiasság fontos érték, ennek mentén szeretné végezni oktató-nevelő munkáját. Ez különösen Richard Hartungnak szól, az osztály diákvezetőjének.
|
3. Valóság (13:32-15:41) A feladatlap kérdései:
Ebben a részletben találkozhatunk igazán a valósággal és a kor társadalmi különbségeivel. A Hartung család előkelő rezidenciájában vagyunk, ahol az étkezőasztalnál az apa komoly társadalomkritikát fogalmaz meg. Úgy véli, ha már a proletárok részesülhetnek az oktatásban, a szocialisták idővel mindent elvesznek tőlük, amiért ők megdolgoztak. Továbbá nem nézi jó szemmel azt sem, hogy Koch sületlenségnek véli az angolokkal szembeni előítéleteket. A jelenet második felében megismerhetjük Bornstedt környezetét is. Az édesanyja egy gyárban robotol azért, hogy el tudja tartani magukat. Fiát azzal a reménnyel íratta iskolába, hogy ha szépen tanul, rá majd egy szebb jövő vár. Az anya az angol nyelv tanítását örömmel fogadja, egy remek lehetőségnek tartja, amivel fia még akár Amerikába is elmehet majd, ha felnő. Ez az éles kontraszt a két szereplő környezete között egy jó példa a szegregáció szemléltetésére, ami a lecke egyik fontos kulcsfogalma. |
4. Nemzeti büszkeség vagy a nacionalizmus kritikája? (18:04-20:04)
A feladatlap kérdései:
- Hogyan viszonyul Mr. Hartung és Konrad Koch az említett eseményhez és annak jelentőségéhez?
- Milyen eltérő nézeteket vallanak az oktatásról?
Ebben a részben találkozik egymással Koch és a Hartung családfő, aki egyben az iskolaszék hangadója is. Megtudjuk, hogy apuka az iskolát támogató egylet elnöke. A sedani csatát ábrázoló festmény előtt egy kisebb vitajelenetnek lehetünk szemtanúi. Hartung úr számára Sedan a Német Császárság születését jelenti, a német nemzet nagy dicsőségét (nacionalizmus). Koch nem volt katona, viszont apja hősi halált halt a csatamezőn. Ennek ellenére számára ez nem jelent semmit. Az oktatásról vallott nézeteik is különböznek. Míg Hartung a régi, poroszos fegyelmet helyezi előtérbe, illetve a kemény bánásmódot, addig Koch haladó szellemű pedagógus, aki azt szeretné, ha a gyerekek saját sorsukat tudnák majd kezükbe venni, hogy azt tehessék, amiben tehetségesnek érzik magukat.
|
5. Ismerkedés a futballal (24:34-28:52) A feladatlap kérdései:
Ebben a részben kezdődik meg a futball integrálása a tanórákba, miután Koch látja, hogy a gyerekek elvből nem fognak angolt tanulni. Eleinte furcsán tekintenek az új sportra, de hamar megszeretik és motiváltabbá válnak a nyelvtanulásra. A különféle futballban használatos kifejezéseket ugyanis angolul kellett használniuk. További érdekes része a jelenetnek az, hogy Koch szolgálati lakásának falán egy portré szerepel I. Vilmos császárról, amit a tanár úr immár másodjára juttatt a padlóra, ezúttal egy elrontott dekázással. Ezekkel kapcsolatban fel lehet tenni a következő kiegészítő kérdéseket: A magyar történelemben mikor és mely személy(ek)ről helyeztek el képeket az iskolákban és különböző intézményekben? Napjainkban van-e olyan kép, ami minden intézmény falán megjelenik? Továbbá érdemes elgondolkodni azon, hogy az említett portré földre zuhanása milyen mélyebb, szimbolikus üzenetet hordozhat. |
6. Problémák Koch órái körül (36:55-43:05)
A feladatlap kérdései:
- Mivel vádolják meg a kollégák Koch tanár urat?
- Az említett csata során mi történt? Miért volt ez jelentős?
- Hogyan fogadja az iskola vezetősége a futballt?
- Mivel érvelt Koch a foci mellett?
Az utolsó kiválasztott jelentben kezdődnek a cselekmény fő problémái, ugyanis a befolyásos vezetőség egyre ellenszenvesebb Koch-hal. Felségsértéssel, a német erények és elvek elleni cselekedettel vádolják őt. Szembe megy mindazzal, amit az iskola elvárna tőle. A táblára felrajzolt focipályát a tantestület a trafalgari csata helyszínének nézi. A napóleoni háborúk legfontosabb tengeri ütközetében a németek maradtak alul. A britek lettek a tengerek urai, még a kiemelkedő Nelson admirális neve is elhangzik. Ez a jelenet a régebben tanultak felidézésére is jól használható. Az iskolaszék elítélte a futballt, jót nevettek azon, hogy ezt az angolok sportnak nevezik. Számukra minden, ami az angoloktól származott, az elfogadhatatlan volt. Koch hiába érvelt amellett, hogy ez a diákok hasznára válik és növeli motivációjukat, valamint külföldön ez már bevált mozgásforma az iskolákban, süket fülekre talált. Még egy további érdekesség: elhangzik Thomas Arnold neve is, aki egy angol reformpedagógus volt, a tanítási módszerek terén hozakodott elő újításokkal. Úgy vélte, a nevelésnek az erkölcsöt kell szolgálnia. Ez az elv jelenik meg Koch pedagógusi hitvallásában is.
|
7. Mi lett a foci sorsa Németországban? (1:42:32-1:43:26) A film végén, a téma lezárásaként a következőket tudjuk meg: „Konrad Koch és tanítványai 1875-ben egyesületet alapítottak. Az elkövetkező években egész Németországban elterjedt a futball. Sok területen azonban továbbra is tiltott játék maradt a tanárok és diákok számára. Bajoroszágban így volt ez egészen 1927-ig.” |
Természetesen a jeleneteket tetszés szerint lehet még bővíteni vagy szűkíteni, attól függően, hogy mi a célunk vele, a polgári állam mely elemeit szeretnénk szemléltetni, illetve mennyi idő áll rendelkezésünkre.
Kupcsulák Gréti
Ezt olvastad?
További cikkek
MOHÁCS 500 témakörben pályázhatak a fiatalok
A Magyar Batthyány Alapítvány 2026-ban ismét meghirdeti nagyszabású történelmi pályázatát általános és középiskolás diákok, valamint egyetemi hallgatók számára. A mára hagyománnyá vált kezdeményezés célja, hogy a fiatal generáció saját látásmódján, […]
III. Báthory István történelemverseny
2026. március 20–21-én immár harmadik alkalommal rendezték meg Szegeden a Báthory István Nemzetközi Történelem Verseny döntőjét, amelynek a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar […]
Gyengeség vagy félreértett korszak? – A Jagelló-kor tanítása
A Jagelló-kor (1490–1526) A középiskolai történelemtankönyvek rendszerint Mohács előzményeként, egy rövid fejezet erejéig tárgyalják a Jagelló-kort. E keretek eleve nem teszik lehetővé a korszak árnyalt bemutatását, ráadásul a tankönyvi szövegek […]
Következő cikk
Holokauszt Észak-Afrikában
Ha a holokauszt szóba kerül, akkor a legtöbbször a kelet-európai haláltáborokra, elsősorban az Auschwitz-Birkenau táborkomplexumra asszociálunk. Esetleg eszébe jutnak az embereknek a nürnbergi törvények, a munkatáborok vagy az Einsatzgruppék tevékenysége. […]
Előző cikk
Hogyan vált Amerika ”egyre nagyobbá”?
A 2025-ös új év első hetében a megválasztott amerikai elnök, Donald J. Trump újra felkavarta a világpolitika amúgy sem túl nyugodt vizét bejelentésével, miszerint az Egyesült Államok igényt tart a […]