A. Gergely András bejegyzései
Határ előtt és körül – a Berlini Fal ledőlése mint globális esemény
Híreseménnyé lenni talán nem is olyan könnyű, még a globális világban sem, hát még a megelőzőben. De mert épp elegendő ilyen van, marad a kérdés, hogyan lesz valami esemény, történések
Kép-történeti vágányokon – Az oral history mint műtörténet
Egy valamiféle albumot látsz, művészeti-szerű könyvet, festményfotókkal, névsorral, interjúkkal, históriával. Szöveg, képek-képek-képek, szöveg, lajstrom, jegyzék, mutató… Szakkönyv ez, vagy műtörténet… (!?) A címlap alapján a Vasutasoké. Egy közösségé. Közösségé, mely
Értelmes válaszutak, avagy elitpályák az ideológia rabságában
Értelmiségi válaszutak 1945 után – ez állt a meghívó címében a Magyar Tudományos Akadémia 2017. évi májusi közgyűlése idején a Filozófiai és Történettudományok Osztálya által tartott egész napos tudományos ülésre
Francia-magyar kapcsolatközösség: nyelvek, származások, szimbólumok a középkori Európában
Tipikusan a kevesek számára nélkülözhetetlen „tücsöktudományok” egyike a francia és magyar középkori kapcsolatrendszerek tanulmányozása. Jóllehet, számosan élnek, akik nyugodtan néznek a tükörbe ilyesfajta tájékozottság nélkül is, ez kevésbé mondható el
Keserédes zenehistória, húrokon s dalban
Blues megálló, Poptarisznya… Muzsikus, rádiós műsorvezető, föllelkesült szerző, egy korosztály dalnoka, monografikus igénnyel, a kortárs hazai könyvpiacon (évtizedekre visszatekintve is) elsőként jelenít meg blues-történeti munkájával olyan műfajelméleti és kortörténeti „bibliát”,
Emlékezet, élmény, közösség
A „történelem mint emlékmű” szempontja, a saját társadalmában kutató etnológus feladattudata és a lokális beszélőközösség feltárható viszonya bomlik ki tények, narratívák és diszkurzív motívumok árnyalt rendszerében e kötet „adatközlői”, vallomástevői
Vas és acél korkörkép
Mint sejthetjük – ha nem is mindig „tudhatjuk” teljes bizonyossággal… – a narratív történetmondásnak is van egy mélyen rétegzettebb alakzata: a vizuális emlékezet kínálta személyesség, a jelentéses kódokba öltöztetett énkifejeződés.
Emlékező történelem, narrált befogadás
Korunk kissé változékony történettudományában a pártállam-kori egyenirányítás, osztályharc- és béke-narratívák értelmező tartománya igencsak széttartó irányokat vett. Az emlékezetpolitikák és múlt-értelmezési paradigmák egymást dúlják a mindennapi politikai színtéren, s akadnak marginális
A Nagy Háború az irodalomban – Kőbányai János könyvéről
Az első világháború centenáriumi évfordulójára – talán nem véletlenül – sorra jelennek meg az áttekintő-összegző elemzések és új szemléletű monográfiák, s köztük az eseményeket nem szigorúan vett „történeti kontextusban” vagy
1956 emlékezete – három könyv a forradalomról
2016-ban kerek évfordulója kapcsán emlékévet hirdettek az 1956-os események feldolgozására. Több műfaj is alapanyagul vette a hatvan éve történt eseményeket, mint a film, zene, festészet. Természetesen a történelemtudomány és más