Rudolf Veronika bejegyzései
Az Árpádok és a Pettauiak
A Stájer Hercegségben birtokkal rendelkező híresebb miniszteriálisok között dobogós helyet foglalnak el a salzburgi érsek szolgálatában álló Pettauiak, akik a mai Ptuj egyszerű várgrófjaiból a 15. századra Stájerország második leghatalmasabb
A Magyar Királyság és a szomszédos miniszteriálisok az Árpád-korban
A miniszteriálisok egy a 11. századtól a Német-római Birodalom német ajkú területein megfogható társadalmi réteg volt, amely eredendően személyükben nem szabad, urukhoz szolgálati hűbérbirtokon keresztül kapcsolódó népelemeket jelentett. A 13.
Mi fán terem a nemzetségi címer? Előadás a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságban
Hogyan alakultak ki a nemzetségi címerek Magyarországon? Miért nevezhetjük őket hungarikumnak? Létezett valamiféle szabály arra, hogy mit ábrázoljon a nemzetségi címer? Miért eszközöltek változásokat egy-egy nemzetségi címerben? Ilyen és ehhez
II. Ottokár – a csúcspont és a bukás
A győztes kroissenbrunni csatát követően II. Ottokár déli irányú expanzióba kezdett valódi birodalmat építve Kelet-Közép-Európában, amely természetszerűleg összeütközéshez vezetett több európai hatalmassággal, végső soron pedig a cseh király elleni birodalmi
Egy birodalom tündöklése és bukása. A Cseh Királyság II. Ottokár uralkodása alatt
II. Ottokár (1253–1278) a cseh Přemysl-dinasztia egyik legismertebb uralkodója, a 13. század második felének emblematikus alakja, akinek uralkodása alapvetően határozta meg a közép-európai régió, sőt az egész Német-római Birodalom életét.
Magyarok és bajorok a 13. században III.
A 13. századi magyar-bajor kapcsolatok IV. Béla uralkodása során váltak szorossá a magyar király leánya, Erzsébet és a későbbi XIII. Henrik alsó-bajor herceg nászának köszönhetően. A dinasztikus kapcsolat lehetőséget teremtett
Magyarok és bajorok a 13. században – II. rész
A 13. század elején kezdődő, rokoni szálak, politikai érdekközösség és egy közös ellenség táplálta lassú közeledési folyamat után a Magyar Királyság és a Bajor Hercegség 1244-ben dinasztikus kapcsolatra lépett egymással.
Magyarok és bajorok a 13. században I.
Szent István és Gizella bajor hercegnő házassága a középkori magyar–bajor kapcsolatok legismertebb epizódja, amelynek jelentőségét a rákövetkező évtizedek bajorokkal kapcsolatos eseményei nem tudták meghaladni. A Német-római Birodalomban lejátszódó változások, valamint
Szent István demitizálása – Beszámoló Berend Nóra előadásáról
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem professzora december 10-én tartotta meg Szent István, a legenda című előadását az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék és a Magyar Hagiográfiai
Edmund Steinacker – a méltatlanul elfeledett magyarországi német polgár
Az I. Tóth Zoltán Kör 2018 szeptemberében indított A történelem elfeledett szereplői című, korszakokon átívelő előadássorozatának jelenkori részében, december 3-án Brenner Koloman, az ELTE BTK Germanisztikai Intézet habilitált egyetemi docense