Helyszíni beszámoló a brigetiói legiotábor régészeti feltárásáról

A komáromi Klapka György Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésében idén is folytatódott Brigetio római kori városának 1992 óta zajló feltárása. Az érdeklődők a 2025. augusztus 13-i nyílt napon tájékozódhattak az idei ásatás eredményeiről. A látogatókat Számadó Emese régész, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója köszöntötte, az érdeklődőket pedig Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánja vezette körbe a helyszínen. A tavalyi évben az ásatás a brigetiói katonai fürdő területére koncentrálódott, idén viszont az egyes felszíneket egymástól nagyobb távolságra, különböző épületek feltételezett helyén alakították ki. Az idei kutatás célja az elkövetkező évek feltárási irányainak kijelölése volt.

A tavalyi ásátás eredményeiről részletesebben olvashat korábbi beszámolónkban:

Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról

Az első felszínt a légióstábor katonai kórházának területén tárták fel. A több ezer négyzetméteres épület legalább 2-300 beteg gyógyítására volt berendezve, amelyre szükség is volt, hiszen a források alapján egy legio állományának átlagosan 5-10%-a szorult kórházi kezelésre sebesülések, betegségek és járványok miatt. Az épületnek az évszázadok során több használati periódusa volt, a későromai korban jelentősen átépítették és keleti irányban kibővítették. Lehetséges, hogy az átépítés során az épület funkciója is megváltozott. A kórház területéről kisebb tárgyi leletek és római kori érmék kerültek elő.

A második felszínen a tábor hatalmas magtárának falmaradványait sikerült beazonosítani. Az épület megemelt padlószinttel rendelkezett a raktározott gabona védelmére és falait támpillérekkel erősítették. Az épület méreteit indokolttá tette, hogy csak a helyben állomásozó legio naponta több tonna gabonát igényelt. Az ásatás során a régészek ólomsúlyokat találtak, amelyet a helyben végzett gabonamérés bizonyítékának tartanak.

Az idei feltárás harmadik felszínén csak jóval később kezdhettek hozzá a római kori maradványok vizsgálatához, mert a talaj felsőbb rétegében 17-18. századból származó emberi maradványok kerültek elő. Az előkerült 19 csontváz feltehetően valamelyik közeli uradalom járványtemetője lehetett, mert a halottakat valószínűleg egyszerre hantolták el. A csontok antropológiai és paleopatológiai vizsgálata további adalékokkal szolgál majd az elhunytakra vonatkozóan. A római korból több vezetéket azonosítottak, emellett e felszínen is megtalálhatók az egész katonai tábor területén jellemző, hevenyészett technológiával készült későrómai közbeépítések, amelyek során a régi épületekben kisebb helyiségeket alakítottak ki.

A negyedik felszínen talált épületet még nem sikerült pontosan beazonosítani, de a tábor építését követően feltehetően adminisztratív funkciói voltak, például iroda működhetett benne. Ezt támasztja alá a szép állapotban megtalált halszálka, avagy búzakalász alakban (opus spicatum) rakott padlózat, amely az idei feltárás építészeti örökség szempontjából szignifikáns része. A 8-9000 elemből álló padló elemeit brigetiói téglavető műhelyekben készíthették.

Az ötödik felszín feltárása a katonai fürdő északi részén zajlott, a területen a régészek római kori vezetékeket és csatornákat, valamint bronz szobrokat, kisebb tárgyakat és érméket is találtak. Az ásatás hetedik felszíne a tribunusok, vagyis a tábor és a legio parancsnokainak lakóövezetében helyezkedett el. A parancsnoki épület padlófűtési rendszerrel (hypocaustum) volt ellátva és lehetséges, hogy falfestmények is díszítették.

Ezt olvastad?

Aquincum és Pannonia az irodalom Annaleseiben

Az amfiteátrum, a nagy fürdők, a Herkules-villa, az Augustaliszok székháza, Minerva reliefje, a vízvezetékek, a márvány Victoria, pár oltár, amforák,

X