Helyszíni beszámoló a brigetiói katonai fürdő régészeti feltárásáról

2024. augusztus 14-én a Komáromban, brigetiói legiotábor ásatásán lezajlott a 2001 óta minden évben megrendezett nyílt nap, amely során a látogatók szakmai vezetés mellett megtekinthetik az adott ásatási szezonban feltárt lelőhelyeket és testközelből ismerhetik meg a régészeti munkát.

A látogatókat Számadó Emese régész, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója köszöntötte, az ásatást pedig Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánja mutatta be. Ismertetésében elmondta, hogy a városi múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésében immár 1992 óta zajlanak feltárási munkálatok Komárom területén, több helyszínen. A brigetiói ásatásokat hosszú ideje igyekeznek nem romboló régészeti megoldásokkal, talajradaros vizsgálatokkal, geofizikai felmérésekkel, légifelvételek használatával előkészíteni.

Brigetio jelentőségét az adta, hogy a polgárváros mellett északkeletre Traianus császár parancsára az 1. század végén legiotábor épült, amelyben egészen a római kor végéig katonaság állomásozott (a provincia másik legiotábora Aquincumban volt). Az idők folyamán a legiotábor igényeinek kiszolgálására a castrum szomszédságában kézművestelepülések alakultak ki, a legionáriusok családtagjai számára pedig katonaváros létesült. Elhelyezkedése, lakosságszáma és élénk kereskedelmi kapcsolatai révén a birodalom egyik legfontosabb városává vált a térségében.

Bartus dékán előadásából kiderült, hogy a jelenlegi ásatás a hajdani legiotábor központi területén zajlik, célja a katonai tábor fürdőjének (thermae) feltárása. A fürdő a tábor legmasszívabb épülete volt, amelyet a másodiktól a 4. századig használtak, többször átépítették és a késő római korban funkciója is megváltozott. A katonai fürdő a közhiedelemmel ellentétben nem kizárólag higiéniai funkciókat látott el, hanem a tábor egyik legfontosabb közösségi épülete is volt. Tíz méteres belmagasságából és nagy alapterületéből kifolyólag alkalmas volt arra, hogy akár nagyobb tömeg is összegyűljön benne. A későrómai korban a brigetiói városhálózat hanyatlani kezdett, ennek nyomai beazonosíthatók a katonai fürdő területén is, amelyet a 4. század után már nem fürdőként használtak, hanem falai között kunyhók épültek.

Az idei szezonban a régészek négy ásatási felszínen vizsgálódnak. A fürdő több helyisége is padlófűtési rendszerrel (hypocaustum) volt ellátva, így két helyen megtekinthetők a padlótartó téglák tartóoszlopainak maradványai, valamint a rendszert működtető kazánok (praefurnium) romjai. Kiemelt szakmai érdeklődés övezi azt a felszínt, ahol az ásatás során mészoltó medencéket találtak. Ezek igazi ritkaságnak számítanak, az egész birodalom területén mindössze két másik helyen találtak hasonló, habarcskészítésre szolgáló létesítményeket. Szintén ezen a felszínen található egy, a késő római korból származó gyermeksír is.

Az idei évben a katonai fürdő ásatásán mintegy 10 000 leletet találtak és katalogizáltak, ebből 700 darab római kori érme. A látogatók részére a helyszínen a szervezők egy színes képekkel, légifelvételekkel és rekonstrukciókkal gazdagon illusztrált kiállításvezetőt biztosítottak, amelyre ismertetésében Bartus többször reflektált is.

A szervezők minden érdeklődő figyelmébe ajánlják az Igmándi úton létrehozott Brigetio Öröksége Látogatóközpontot, ahová 2023-ban költözött a település római-kori emlékeit és az 1992 óta zajló brigetiói ásatások legszebb leleteit bemutató állandó kiállítás.

Ezt olvastad?

Helyszíni beszámoló a brigetiói legiotábor régészeti feltárásáról

A komáromi Klapka György Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésében idén is folytatódott Brigetio római kori városának 1992 óta

X