Történelmi évfordulók 2019 minden hónapjára

Az évfordulók iránt rendkívül sokan érdeklődnek. Az Újkor.hu ezért immár évek óta összegyűjti az újév első napjaiban a történelmi évfordulókat, melyeket az adott esztendőben felidézhetünk, s melyekről különös figyelemmel megemlékezhetünk. 2019-ben a teljesség igénye nélkül is számtalan jubileumi alkalom kínálkozik, melyek kiindulásul szolgálhatnak előadások, konferenciák, tudományos és kulturális rendezvények megszervezéséhez, a történelem érettségi témaköreinek “megjósolásához”, országos versenyek témaválasztásához vagy akár újabb kiadványok megjelenéséhez. Jelen cikkben az év minden hónapjára kínálunk történelmi jelentőséggel bíró, múltbeli történéseket; legyen szó egy jeles személy születéséről, haláláról, akár háború sorsát eldöntő csatáról vagy békekötésről, rendszerváltozásokról, koronázásokról, katasztrófákról és más rendkívüli eseményekről. A következőkben tizenöt-tizenöt évfordulót gyűjtöttünk egybe az év minden hónapjára.

Januárban történt

60 éve, 1959. január 1-én Kubában győzött a forradalom. Fulgencio Batista elmenekült az országból, és helyébe a Fidel Castro által vezetett forradalmi kormány lépett.

100 éve, 1919. január 6-án hunyt el Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok huszonhatodik elnöke.

30 éve, 1989. január 7-én, meghalt Hirohito japán császár (1926–1989), aki százhuszonnegyedikként a sorban, a hatvanhárom évével a leghosszabb ideig állt a távol-keleti ország élén.

60 éve, 1959. január 8-án Charles de Gaulle francia tábornok lett a Francia Köztársaság elnöke.

590 éve, 1429. január 10-én III. (Jó) Fülöp Burgundia hercege (1419–1467) megalapította az Aranygyapjas-rendet.

100 éve, 1919. január 11-én Romániához csatolták Erdélyt.

500 éve, 1519. január 12-én elhunyt I. Miksa német-római császár (1508–1519), a felső-ausztriai Welsben.

460 éve, 1559. január 15-én Anglia és Írország királynőjévé koronázzák I. Erzsébetet, akinek uralma alatt vált országa tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá.

50 éve, 1969. január 16-án Jan Palach, a Prágában lévő Károly Egyetem húsz esztendős hallgatója a Vencel téren felgyújtotta magát a Prágai tavasznak a Szovjetunió általi eltiprása elleni tiltakozásként.

100 éve, 1919. január 18-án Párizsban megnyitották az első világháborút lezáró békekonferenciát.

150 éve, 1869. január 21-én született az orosz történelem egyik legérdekesebb és legrejtélyesebb alakja Grigorij Raszputyin orosz szerzetes, aki a cári család szolgálatában jelentős befolyásra tett szert.

30 éve, 1989. január 23-án elhunyt Salvador Dalí a világszerte ismert festőművész.

320 éve, 1699. január 26-án írták alá a török uralom alatt álló magyar területekért folytatott felszabadító háborút lezáró békeszerződést, a karlócai békét.

100 éve, 1919. január 27-én, elhunyt a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője Ady Endre.

50 éve, 1969. január 30-án volt a The Beatles zenekar londoni tetőtéri koncertje, mely az együttes utolsó nyilvános szereplése is volt egyben.

Képek: Che Guevara és Fidel Castro (Forrás: en.wikipedia.org); Raszputyin (Forrás: orthochristian.com); Párizsi békekonferencia (Forrás: britannica.com); Salvador Dalí (Forrás: loc.gov); karlócai béketárgyalás (1699) (Forrás: szigetvar.hu); Ady Endre síremléke (Forrás: fortepan.hu)

Februárban történt

900 éve, 1119. február 1-én választották a római katolikus egyház vezetőjének Guy de Vienne-t, a későbbi II. Kallixtusz pápát (1119–1124), aki az invesztitúraharcok egyik jelentős alakjaként ismert. A beiktatására 1119. február 9-én került sor.

350 éve, 1769. február 2-án elhunyt XIII. Kelemen pápa (1758–1769), aki 1758-ban megújította Mária Terézia (1740–1780) és utódainak a Magyar Apostoli Király címet.  

170 éve, 1849. február 4-én összecsapott Bem József honvéd tábornok illetve Puchner Antal az erdélyi császári csapatok főparancsnoka a Vízakna mellett vívott csatában, melyben Bem vereséget szenvedett a nálánál nagyobb erőkkel rendelkező osztrák seregektől.

55 éve, 1964. február 7-én a The Beatles először érkezett az amerikai kontinensre, hogy megkezdje első turnéját az Egyesült Államokban.

70 éve, 1949. február 8-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Mindszenty József esztergomi érseket, bíborost, Magyarország utolsó hercegprímását.

170 éve, 1849. február 9-én Bem József honvéd tábornok a piski csatában győzelmet aratott a Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok által vezetett osztrák csapatok felett.

90 éve, 1929. február 11-én megalakult a szuverén Vatikán állam. Benito Mussolini és XII. Pius pápa bíboros államtitkára Pietro Gasparri megkötötte a lateráni szerződést.

75 éve, 1944. február 15-én az amerikai légierő szinte teljes mértékben lebombázta az 529-ben, Szent Benedek által alapított Monte Cassino-i bencés kolostort.

100 éve, 1919. február 15-én elfogadták a Nagyatádi Szabó István-féle földtörvényt, mely az ötszáz holdnál nagyobb magán, valamint a kétszáz holdnál nagyobb egyházi birtokok felosztását hagyta jóvá.

500 éve, 1519. február 16-án, Párizsban megszületett Gaspard de Coligny (más néven: Coligny admirális), aki a francia protestantizmus kiemelkedő alakjaként, a vallásháborúk idején a hugenották egyik vezéreként harcolt. A véres Szent Bertalan éjszakáján mészárolták le társaival.

75 éve, 1944. február 20. és február 26. között a szövetséges légierő állandó szőnyegbombázással igyekezett ellehetetleníteni a német repülőgép-ipari központokat azáltal, hogy megközelítőleg tizenegyezer tonna bombát dobtak le rájuk.

100 éve, 1919. február 23-án az első világháborúban harcolt katonák között Heves megyében végrehajtották az első földosztást.

80 éve, 1939. február 24-én Magyarország aláírta az antikomintern paktumot.

55 éve, 1964. február 25-én világbajnok lett a híres amerikai bokszoló, Muhammad Ali.

120 éve, 1899. február 26-án Széll Kálmán lett Magyarország miniszterelnöke.

Képek: Mária Terézia (Forrás: meisterdrucke.at); The Beatles (1964) (Forrás: ultimateclassicrock.com); Mindszenty József (Forrás: terrorhaza.hu); Piski csata ábrázolás (szentkoronaradio.hu); Muhammad Ali (Forrás: eu.ustoday.com); Széll Kálmán (Forrás: cultura.hu)

Márciusban történt

170 éve, 1849. március 4-én I. Ferenc József osztrák császár (18481916) kiadta az olmützi oktrojált alkotmányt.

170 éve, 1849. március 5-én Damjanich János és Vécsey Károly honvéd csapatai a szolnoki csatában győzelmet arattak a császári erők fölött, és sikeresen foglalták el Szolnokot.

100 éve, 1919. március 6-án az európai kommunista pártok Moszkvában megalapították a Harmadik Internacionálét (Kominternt).

85 éve, 1934. március 9-én született Jurij Alekszejevics Gagarin, szovjet pilóta, űrhajós, az első ember, aki járt a világűrben.

500 éve, 1519. március 12-én Hernán Cortés, spanyol hódító elérte a Grijalva folyó torkolatát, majd Ponta de Palmaresben (a mai Mexikóban) partra szállt. Másnap, Cortés stratégiát dolgozott ki Potonchán város megtámadására. Március 14-én, a Centla-i csatában legyőzte a helyi bennszülötteket. E győzelme után Cortés megalapította az első spanyol települést a mai Mexikó területén: Santa María de la Victoria városát.

120 éve, 1899. március 13-án született Kodolányi János, Kossuth-díjas magyar író, újságíró.

80 éve, 1939. március 14-én Jozef Tiso vezetésével kikiáltották a német védnökség alatt álló, Csehszlovákiától független Szlovák Köztársaságot.

30 éve, 1989. március 15-én került sor a rendszerváltás egyik szimbolikus napjára, melyen a diktatórikus elnyomás ellen tömeges tüntetést szerveztek Budapesten. Százezres tömeg gyűlt össze, amely lefoglalta a Magyar Televízió székházát. Felolvasták a 1848-as és 1956-os hagyományokra visszanyúló tizenkét pontot.

75 éve, 1944. március 18-án – miközben dúlt a második világháború – kitört a Vezúv nevű vulkán, mely elpusztította a hegy lejtőjén fekvő Massa di Somma és San Sebastiano al Vesuvio településeket. Ekkor vette kezdetét a vulkán napjainkig jegyzett utolsó kitörése.

75 éve, 1944. március 19-én a Margaréta-terv értelmében a német haderő megszállta Magyarországot. Kállay Miklós miniszterelnök beadta lemondását. Adolf Hitler pedig Edmund Veesenmayert nevezte ki Magyarország teljhatalmú birodalmi biztosává.

100 éve, 1919. március 20-án Fernand Vix francia alezredes átadta a magyar kormánynak a Párizsban ülésező békekonferencia döntését, az ún. Vix-jegyzéket.

100 éve, 1919. március 21-én, Budapesten kikiáltották a magyarországi Tanácsköztársaságot.

100 éve, 1919. március 23-án hívta életre az olasz Benito Mussolini a fasiszta mozgalom szolgálatában tevékenykedő Fascio di Combattimento nevű szervezetet.

650 éve, 1369. március 23-án hunyt el I. (Kegyetlen) Péter Kasztília és León királya (1350–1369). Péter az Ivrea-ház fő ágának utolsó uralkodója volt.

130 éve, 1889. március 31-én került sor az Eiffel-torony hivatalos megnyitójára.

Képek: I. Ferenc József (Forrás: repository.library.brown.edu); Centla-i csata (Forrás: historia-mexico.info); Kommunista Internacionálé plakát (Forrás: en.wikipedia.org); Eiffel-torony (Forrás: telegraph.co.uk); Kodolányi János (Forrás: bpkep.fszek.hu); A Vix-misszió tagjai (Forrás: Gyarmati György: Magyarország a XX. században. I. kötet. – digitális változat – mek.oszk.hu)

Áprilisban történt

40 éve, 1979. április 1-én kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot.

80 éve, 1939. április 1-én ért véget a második világháborút megelőző, jelentős európai katonai konfliktus, a spanyol polgárháború, melyben az ibériai ország nacionalista és köztársaságpárti erői csaptak össze. A nacionalisták győzelmét követően kezdetét vette Francisco Franco tábornok spanyolországi diktatúrája.

200 éve, 1819. április 2-án elhunyt gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója.

70 éve, 1949. április 4-én megalakult az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, közismert nevén a NATO (North Atlantic Treaty Organisation).

100 éve, 1919. április 8-án hunyt el Eötvös Loránd magyar fizikus, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke (1889–1905), Magyarország kultuszminisztere (1894–1895), a Matematikai és Fizikai Társulat alapítója, elnöke. Róla kapta 1950-ben a nevét a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem. Egyik leghíresebb találmánya az ún. Eötvös-inga, mely a torziós mérleg vagy más néven torziós inga aszimmetrikus változata lett.

500 éve, 1519. április, 13-án született Medici Katalin, francia királyné, II. Henrik (1547–1559) felesége, a későbbi francia királyok, II. Ferenc (1559–1560), IX. Károly (1560–1574) és III. Henrik (1573–1575) édesanyja.

170 éve, 1849. április 14-én, Debrecenben az országgyűlés határozatot fogad el a függetlenségi nyilatkozat kiadásáról, továbbá a Habsburg-ház trónfosztásáról. Kossuth Lajost Magyarország kormányzójává választották.

130 éve, 1889. április 16-án született Charlie Chaplin angol filmes polihisztor, aki egyszerre volt filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, és filmproducer egyben.

70 éve, 1949. április 18-án az Ír Köztársaság deklarálta az Brit Nemzetközösségből való kilépését.

130 éve, 1889. április 20-án született Adolf Hitler az osztrák származású, német politikus, nacionalista diktátor.

50 éve, 1969. április 23-án halálbüntetést szabtak ki Sirhan Bishara Sirhanra, aki gyilkossági kísérletet hajtott végre Robert F. Kennedy amerikai elnökjelölttel szemben.

70 éve, 1949. április 23-án született Gedó György olimpiai bajnok ökölvívó.

300 éve, 1719. április 25-én jelent meg Daniel Defoe, Robinson Crusoe című regénye.

170 éve, 1849. április 26-án zajlott az első komáromi csata.

230 éve, 1789. április 30-án George Washington lett az Amerikai Egyesült Államok első elnöke.

Képek: Adolf Hitler és Francisco Franco (Forrás: ecodiario.eleconomista.es); NATO gyűlés (Forrás: shape.nato.int); Medici Katalin (Forrás: collections.vam.ac.uk); Eötvös Loránd (Forrás: termeszetvilaga.hu); Charlie Chaplin (Forrás: loc.gov); Adolf Hitler (Forrás: biography.com)

Májusban történt

165 éve, május 1-én született Kolossváry Dezső lovassági tábornok, Magyarország egykori honvédelmi minisztere (1903. június 27 – november 3.).

500 éve, 1519. május 2-án hunyt el Leonardo da Vinci, itáliai polihisztor, aki többek között festőként, tudósként, matematikusként, hadmérnökként és feltalálóként is figyelemre méltó munkákat alkotott.

550 éve, 1469. május 3-án született Niccolò Machiavelli, olasz író, a tizenötödik és tizenhatodik század egyik legjelentősebb politikai gondolkodója.

100 éve, 1919. május 5-én gróf Károlyi Gyula megalakította az aradi ellenkormányt.

100 éve, 1919. május 7-én született María Eva Duarte de Perón, az egykori argentin elnök Juan Perón második felesége, Argentína „First Ladyje”.

700 éve, 1319. május 8-án lépett hatalomra VII. Magnus Eriksson norvég király (1319–1355), majd pár hónapra rá svéd király (1319–1363), akinek uralkodása alatt perszonálunióban egyesült a két királyság, és a középkori Svédország elérte legnagyobb kiterjedését.

120 éve, 1899. május 10-én született Fred Astaire, amerikai táncos, énekes, színész, koreográfus és televíziós műsorvezető.

15 éve, 1994. május 10-én Nelson Mandela lett Dél-Afrika első fekete elnöke.

1100 éve, 919. május 12-én német királlyá választották I. (Madarász) Henriket (uralkodott: 919–936).

75 éve, 1944. május 14-én született George Lucas amerikai filmrendező, producer.

90 éve, 1929. május 16-án került megrendezésre az első Oscar-díj (Academy Awards) átadó ünnepség, melyen az 1927-es illetve 1928-as évek legjobb filmjeit díjazták.

100 éve, 1919. május 19-én kezdetét vette a török függetlenségi háború.

170 éve, 1849. május 21-én az 1848-49-es szabadságharc alkalmával a Görgey Artúr parancsnoksága alatt álló honvéd erők háromheti ostromot követően visszafoglalták Buda várát.

200 éve, 1819. május 24-én született a brit uralkodónő, Viktória királynő, Nagy-Britannia és Írország királynője (1831–1901), India császárnője (1876–1901).

200 éve, 1819. május 31-én született Walter ”Walt” Whitman, amerikai költő, esszéista és újságíró.

Képek: Leonardo da Vinci (Forrás: picryl.com); Nelson Mandela (Forrás: loc.gov); Buda ostroma (1849) (Forrás: kapszli.hu); Viktória királynő (Forrás: townandcountrymag.com); Niccoló Machiavelli (Forrás: en.wikipedia.org); Eva Perón (Forrás: biography.com)

Júniusban történt

95 éve, 1924. június 3-án,,negyven évesen elhunyt Franz Kafka, cseh író, a huszadik századi irodalom egyik legjelentősebb alkotója.

15 éve, 2004. június 5-én hunyt el Ronald Reagan az Amerikai Egyesült Államok negyvenedik elnöke.

75 éve, 1944. június 6-án került sor a D-Day-re, melyen a szövetséges csapatok partra szálltak a franciaországi Normandia partjainál, ezzel megkezdődött a második világháború egyik legjelentősebb hadművelete.

210 éve, 1809. június 14-én zajlott a győri csata, a napóleoni háborúk Magyarország területén végbement összecsapása.

710 éve, 1309. június 15-én Tamás esztergomi érsek I. Károly néven magyar királlyá koronázta Károly Róbertet a budai Nagyboldogasszony-templomban.

30 éve, 1989. június 16-án került sor a magyar rendszerváltás egyik szimbolikus eseményére, Nagy Imrének, az 1956-os forradalom miniszterelnökének és társainak újratemetésére.

100 éve, 1919. június 16-án, Eperjesen kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot.

75 éve, 1944. június 17-én Izland kikiáltotta a függetlenségét.

90 éve, 1929. június 18-án született Jürgen Habermas német történész, filozófus, szociológus.

50 éve, 1969. június 22-én hunyt el Judy Garland amerikai színésznő, énekesnő.

80 éve, 1939. június 23-án született Simon Róbert magyar történész, orientalista, műfordító.

500 éve, 1519. június 27-én vette kezdetét a Luther Márton, Andreas Karlstadt és Johann Eck között (június 27. és július 16. között) lezajlott lipcsei disputa, melyen Luther megvédte hittételeit.

500 éve, 1519. június 28-án német-római császárrá választották Habsburg V. Károlyt, az utolsó császárt, akit a római pápa koronázott meg. Az uralkodása alatt érte el a Habsburg Birodalom a legnagyobb kiterjedését.

100 éve, 1919. június 28-án Németország küldöttsége aláírta a versailles-i békeszerződést.

200 éve, 1819. június 30-án célba ért Liverpoolba az Amerikai Egyesült Államokból induló SS Savannah, mely az Atlanti-óceánt elsőként átszelő gőzhajó volt.

Képek: Normandiai partraszállás (Forrás: theddaystory.com); I. Károly (Forrás: hu.wikipedia.org); Izland zászlója (Forrás: www.campericeland.is); Luther Márton (Forrás: britannica.com); SS Savannah (Forrás: connecticuthistory.org); Versailles-i békeszerződés aláírása (Forrás: nma.gov.au)

Júliusban történt

85 éve, 1934. július 4-én vésték fel George Washington arcmását az amerikai Dél-Dakota államban található Rushmore-hegy emlékművébe. A hegy oldalába négy jelentős amerikai elnök arcmását vésték: az elsőjét, George Washingtonét, a harmadikét, Thomas Jeffersonét, a tizenhatodikét, Abraham Lincolnét és a huszonhatodikét, Theodore Rooseveltét.

85 éve, 1934. július 4-én hunyt el Marie Curie lengyel származású, francia fizikus és kémikus, aki 1903-ban fizikai Nobel-díjat, majd 1911-ben kémiai Nobel-díjat is nyert.

315 éve, 1704. július 8-án, Gyulafehérváron fejedelemmé kiáltották ki II. Rákóczi Ferencet.

200 éve, 1819. július 11-én született Reguly Antal néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, és kiemelkedő képviselője.

65 éve, 1954. július 13-án hunyt el Frida Kahlo, mexikói művésznő.

30 éve, 1989. július 14-én temették el a Mező Imre úti temetőben Kádár Jánost.

230 éve, 1789. július 14-én, Párizsban elfoglalták a Bastille-t, kitört a francia forradalom.

920 éve, 1099. július 15-én az első keresztes háborúban a keresztény seregek elfoglalták Jeruzsálemet.

170 éve, 1849. július 17-én került sor a váci csatára, melyben a Görgey Artúr vezetése alatt álló honvéd fősereg sikeresen helyt állt az orosz intervenciós erőkkel szemben. Ezzel biztosította a visszavonuló magyar csapatok útját.

50 éve, 1969. július 20-án az Apollo 11 landolást hajtott végre a Holdon. Ez első két ember, aki a Holdra érkezett: az amerikai Neil Armstrong és a pilóta Buzz Aldrin volt.

1000 éve, 1019. július 24-én elhunyt I. Szvjatopolk Vlagyimirovics (Átkozott Szvjatopolk) turovi fejedelem, kijevi nagyfejedelem.

170 éve, 1849. július 28-án a magyar nemzetgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt.

100 éve, 1919. július 29-éről 30-ára virradó éjszakán az előrenyomuló román csapatok átlépték a Tisza vonalát.

600 éve, 1419. július 30-án, a prágai csatában a Jan Žižka vezette huszita csapatok legyőzték Luxemburgi Zsigmond seregét, majd kiűzték Csehországból.

170 éve, 1849. július 31-én Petőfi Sándor magyar költő, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb alakja, eltűnt a segesvári csatavesztést követően.

Képek: II. Rákóczi Ferenc (Forrás: bazleveltar.hu); A holdra szállás (Forrás: nationalgeographic.com); Reguly Antal (Forrás: jelesnapok.oszk.hu); Rushmore-hegy (Forrás: en.wikipedia.org); Frida Kahlo (Forrás: fridakahlo.org); Husziták (Forrás: en.wikipedia.org)

Augusztusban történt

100 éve, 1919. augusztus 1-én összeomlott a magyarországi Tanácsköztársaság.

85 éve, 1934. augusztus 2-án elhunyt Paul von Hindenburg német tábornagy, a weimari köztársaság elnöke.

200 éve, 1819. augusztus 7-én Simón Bolívar Boyacánál döntő vereséget mért a spanyolokra.

45 éve, 1974. augusztus 9-én Richard Nixon amerikai elnök lemondott a Watergate botrányt követően.

170 éve, 1849. augusztus 13-án a Görgey Artúr vezette magyar honvédsereg Világosnál (a szöllősi mezőn) letette a fegyvert.

250 éve, 1769. augusztus 15-én született Bonaparte Napóleon korzikai származású francia hadvezér, császár.

50 éve, 1969. augusztus 15–18. között került megrendezésre a zenetörténet egyik legendás eseménye a Woodstocki Zenei és Művészeti Vásár, vagy más néven a Woodstocki Fesztivál az Egyesült Államokban, New York államban.

170 éve, 1849. augusztus 16-án halálra ítélték Gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét.

70 éve, 1949. augusztus 18-án Adolf (Adi) Dassler bejegyeztette a vezeték- illetve keresztnevéből alkotott Adidas márkát.

100 éve, 1919. augusztus 19-én Afganisztán visszanyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól.

60 éve, 1959. augusztus 21-én Dwight D. Eisenhower aláírta azt a dokumentumot, mely Hawaii-t az Amerikai Egyesült Államok tagállamai közé emelte. Ezzel a Hawaii-szigetek az ötvenedik szövetségi, exklávé tagállammá vált.

80 éve, 1939. augusztus 23-án aláírták a Molotov-Ribbentrop paktumot, vagyis a német-szovjet megnemtámadási szerződést. Az egyezmény titkos záradékban megállapodást tartalmazott Kelet-Európa érdekszférák szerinti felosztásáról.

200 éve, 1819. augusztus 25-én hunyt el James Watt skót feltaláló, mérnök, aki gőzgépének kifejlesztésével jelentős mértékben hozzájárult az ipari forradalom kibontakozásához.

400 éve, 1619. augusztus 26-án a cseh korona országainak rendjei V. Frigyes pfalzi választófejedelmet választották királynak.

170 éve, 1849. augusztus 30-án, Isztambulban Musztafa Rasid nagyvezír meggyőzte kormányát, hogy az Oszmán Birodalom utasítsa el Ausztria követelését a magyar szabadságharcosok kiszolgáltatására vonatkozóan.

Képek: Paul von Hindenburg (Forrás: spiegel.de); A világosi (szöllősi) fegyverletétel (Forrás: hu.wikipedia.org); James Watt (Forrás: engineeringhalloffame.org); Woodstock fesztivál (Forrás: rockbook.hu); Gróf Batthyány Lajos kivégzése (Forrás: commons.m.wikimedia.org), Aláírják a Molotov–Ribbentrop-paktumot (Forrás: themoscowtimes.com)

Szeptemberben történt

50 éve, 1969. szeptember 1-én Muammar Gaddafi líbiai katonatiszt, forradalmár lett Líbia diktátora. Uralma egészen 2011. október 20-ig, mintegy negyvenkét évig tartott.

80 éve, 1939. szeptember 1-én Németország megtámadta Lengyelországot, ezzel kezdetét vette a második világháború.

80 éve, 1939. szeptember 3-án Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzent Németországnak.

830 éve, 1189. szeptember 3-án megkoronázták I. (Oroszlánszívű) Richárd angol királyt (1189–1199) a Westminsteri apátság falai között.

160 éve, 1859. szeptember 6-án felavatták Budapest VII. kerületében a Dohány utcai zsinagógát, mely ma a legnagyobb zsinagóga egész Európában.

400 éve, 1619. szeptember 7-én szenvedtek vértanúhalált a magyarországi jezsuita rendtartomány védőszentjei (Pongrácz István, Grodecz Menyhért, Kőrösi Márk), az ún. kassai vértanúk. Mind a hárman szembeszálltak a protestáns hittérítéssel, nem tagadták meg katolikus hitüket.

250 éve, 1769. szeptember 14-én született Berlinben Alexander von Humboldt, német természettudós, utazó.

175 éve, 1844. szeptember 17-én született Puskás Tivadar a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója.

85 éve, 1934. szeptember 20-án született Sophia Loren sokszoros Oscar-díjas és Golden Globe-díjas olasz színésznő, énekesnő.

500 éve, 1519. szeptember 20-án indult útjára a Magellán vezette Föld körüli expedíció, melynek tagjai végül elsőként hajózták körbe a világot. (Magellán útközben meghalt).

150 éve, 1869. szeptember 21-én született Ernyey József gyógyszerész, gyógyszerésztörténész, botanikatörténész, a Magyar Természettudományi Múzeum első főigazgatója.

80 éve, 1939. szeptember 23-án elhunyt Sigmund Freud osztrák neurológus, pszichiáter, akit a pszichoanalízis szülőatyjaként tartanak számon.

100 éve, 1919. szeptember 24-én született Borbándi Gyula, Széchenyi-díjas magyar író, történész, szerkesztő.

80 éve, 1939. szeptember 26-án hunyt el Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

120 éve, 1899. szeptember 29-én született Bíró László József, újságíró, a golyóstoll feltalálója.

Képek: A kassai vértanúk (Forrás: vaciegyhazmegye.hu); Alexander von Humboldt (Forrás: en.wikipedia.org); A Dohány utcai zsinagóga (Forrás: dohany-zsinagoga.hu); Muammar Gaddafi (Forrás: africanexponent.com); Ábrázolás Magellán Victoria nevű hajójáról (Forrás: hu.wikipedia.org); Sophia Loren (Forrás: www.biography.com)

Októberben történt

95 éve, 1924. október 1-én született Jimmy Carter az Amerikai Egyesült Államok harminckilencedik elnöke.

150 éve, 1869. október 1-én, a világon elsőként vezették be az Osztrák–Magyar Monarchiában a postai levelezőlapok használatát.

150 éve, 1869. október 2-án született Mohandász Karamcsand Gandhi indiai szabadsághős, híveitől nyert tiszteletbeli nevén Mahátma Gandhi jogász, politikus. India politikai és spirituális vezetője, és az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja volt.

120 éve, 1899. október 3-án J. S. Thurman szabadalmaztatta az első motoros porszívót.

100 éve, 1919. október 5-én Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok megakadályozta, hogy a román hadsereg katonái kifosszák a Magyar Nemzeti Múzeumot. Bandholtznak 1936-ban szobrot állítottak a budapesti Szabadság téren, mely mind a mai napig ott található.

330 éve, 1789. október 5-éről 6-ra virradóra XVI. Lajos francia király (1774–1792) és családja a felkelő tömegek nyomására Versailles-ból a francia uralkodók párizsi lakhelyére kényszerült menekülni, a Tuileriák palotájába.

170 éve, 1849. október 6-án kivégezték a tizenhárom aradi vértanút.

140 éve, 1879. október 7-én gróf Andrássy Gyula az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere és Heinrich Reuss herceg, bécsi német követ aláírták a kettős szövetség (Zweibund) létrehozását kimondó okiratot. A Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia ezzel kötelezettséget vállalt arra, hogy ellenséges támadás esetén katonai segítséget nyújtanak egymásnak.

540 éve, 1479. október 13-án a kenyérmezei csata napja volt, melyben I. Mátyás király (1458–1490) seregei legyőzték a portyázó török és havasalföldi hadakat. A győzelem eredményeként a törökök egy jó ideig nem vállalkoztak hasonló mértékű betörésre.

75 éve, 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó sikertelen kísérletet tett a második világháborúból való kiugrásra.

75 éve, 1944. október 16-án német támogatással hatalomra került a nyilas, hungarista vezér Szálasi Ferenc. Nem sokkal később kezdetét vette a borzalmas nyilas terror Budapesten.

220 éve, 1799. október 17-én, Párizsban fogadta a Direktórium az egyiptomi hadjáratból visszatérő Bonaparte Napóleon tábornokot, aki csak az angol flottát kijátszva tudott hazajutni Franciaországba.

175 éve, 1844. október 22-én született Sarah Bernhardt francia színművésznő, a századforduló egyik legismertebb színésznője.

90 éve, 1929. október 24-én volt az ún. „fekete csütörtök”, melyet a nagy gazdasági világválság (1929–1933) kiindulópontjának is szokás jelölni.

100 éve, 1919. október 28-án az Amerikai Egyesült Államokban szesztilalmat vezettek be. A Volstead-törvény betiltotta a 0,5%-nál nagyobb alkoholtartalmú szeszes italok előállítását, forgalmazását és elfogyasztását.

Képek: Az első levelezőlapok egyike (Forrás: de.wikipedia.org); Mahatma Gandhi (Forrás: rottentomatoes.com); Harry Hill Bandholtz (Forrás: budapest-foto.hu); Az aradi vértanúk (Forrás: hu.wikipedia.org); Napóleon egyiptomi hadjárata (Forrás: en.wikipedia.org); A Brooklyn Daily Eagle nevű lap címlapja a „fekete csütörtökön” (Black Thursday) (Forrás: jimsthreedot.files.wordpress.com)

Novemberben történt

120 éve, 1899. november 5-én született Radó Sándor magyar geográfus, térképész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Kalandos életéhez hozzátartozott, hogy az 1920-as évektől a második világháború végéig a szovjet katonai hírszerzésnek, a GRU-nak volt Dóra fedőnéven legendássá vált mesterkémje. Hírszerzői tevékenységét később a Dóra jelenti című kötetében írta meg, melyet húsznál is több idegen nyelven kiadtak a világ számos pontján.

525 éve, 1494. november 6-án megszületett I. (Törvényhozó/Nagy) Szulejmán oszmán szultán, iszlám kalifa (1520–1566). Nevéhez köthető többek között Nándorfehérvár és Buda bevétele, a Magyar Királyság jelentős területeinek megszerzése, a mohácsi vész. Életét 1566. szeptember 7-én Szigetvár ostrománál vesztette.

30 éve, 1989. november 9-én leomlott a berlini fal, mely a hidegháború végének szimbolikus eseménye lett.

180 éve, 1839. november 10-én Trefort Ágoston elnökletével megalapítják a Pesti Műegyletet, mely az első magyar képzőművészeti egyesület, szakintézmény lett.

575 éve, 1444. november 10-én elesett I. Ulászló lengyel király (1434–1444) és magyar király (1440–1444). A keresztény seregek vereséget szenvedtek II. Murád oszmán szultán (1421–1444; 1446–1451) hadaitól.

130 éve, 1889. november 15-én kikiáltották Brazíliában a köztársaságot. Pár nappal később II. Péter brazil császár (1831–1889) és családja száműzetésbe kényszerült.

390 éve, 1629. november 15-én elhunyt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613–1629).

100 éve, 1919. november 16-án Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén, fehér lován bevonult Budapestre.

60 éve, 1959. november 18-án, New York-ban mutatták be William Wyler népszerű történelmi filmjét a Ben-Hur-t.

170 éve, 1849. november 20-án került sor a Lánchíd hivatalos átadására. A hídavatás megalázó módon az aradi vértanúk kivégeztetője, Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornok vezénylete alatt történt.

90 éve, 1929. november 24-én elhunyt Georges Benjamin Clemenceau francia politikus, Franciaország egykori miniszterelnöke (1906–1909; 1917–1920). Az első világháborút követő trianoni békeszerződéssel sikerült Közép-Kelet Európában francia befolyásra szert tennie.

1440 éve, 579. november 26-án foglalta el Szent Péter trónját II. Pelágiusz pápa (579–590).

400 éve, 1619. november 27-én Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai elfoglalták Bécs elővárosát.

95 éve, 1924. november 29-én elhunyt Giacomo Puccini világhírű olasz zeneszerző.

80 éve, 1939. november 30-án kezdetét vette az ún. téli háború vagy más néven szovjet-finn háború. A szovjet alakulatok támadása hadüzenet nélkül indult meg az ún. mainilai incidens ürügyén. A támadást a Népszövetség jogtalannak ítélte meg, ezért a hadműveletek miatt a Szovjetuniót kizárták a szervezetből.

Képek: Bethlen Gábor (Forrás: tti.btk.mta.hu); A Lánchíd (Forrás: Pereházy Károly: A régi Belváros. – mek.oszk.hu); Horthy Miklós bevonul Budapestre (Forrás: gondola.hu); Brazíliában kikiáltják a köztársaságot (Forrás: brasil.gov.br) A berlini fal leomlása (Forrás: mic.com); I. Szulejmán szultán (Forrás: en.wikipedia.org)

Decemberben történt

70 éve, 1949. december 1-én a magyar szocialista minisztertanács, szovjet mintára elfogadta az ország gazdaságfejlesztésére irányuló első ötéves tervet.

140 éve, 1879. december 1-én volt Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színdarabjának ősbemutatója.

30 éve, 1989. december 2-án Mihail Gorbacsov és idősebb George Bush csúcstalálkozójára került sor Máltán.

170 éve, 1849. december 2-án I. Ferenc József (1848–1916) osztrák császár a kiváló érdemek jutalmazására megalapította a Ferenc József-rendet.

150 éve, 1869. december 7-én IX. Piusz pápa (1846–1878) összehívta az első vatikáni zsinatot, mely a huszadik egyetemes zsinat volt a római egyház történetében. Célja a katolikus hit védelmének és megerősítésének elérése az időszakban tapasztalt vallásellenes nézetekkel szemben.

500 éve, 1519. december 8-án, Milánóban megnyitották Európa második nyilvános könyvtárát, a Biblioteca Ambrosianát.

820 éve, 1199. december 12-én III. Ince pápa (1198–1216) interdiktummal sújtotta egész Franciaországot II. Fülöp Ágost francia király (1180–1223) engedetlensége miatt.

75 éve, 1944. december 16-án indult meg az ardenneki offenzíva, a második világháború utolsó nagy német támadása a nyugati fronton. Az összecsapásban több százezer német valamint amerikai és brit katona ütközött meg egymással 1945 januárjáig. Ezeket a háborús eseményeket kívánta több-kevesebb sikerrel feldolgozni A halál 50 órája (1965) című amerikai háborús filmdráma.

320 éve, 1699. december 20-án I. (Nagy) Péter orosz cár (1682–1725) bevezette a Julianus naptárat Oroszországban.

490 éve, 1529. december 21-én VII. Kelemen pápa (1521–1534) kiközösítette I. (Szapolyai) János magyar királyt (1526–1540) és híveit. Ezzel a lépésével azonban a pápa akaratlanul is hozzájárult a lutheránus tanok magyarországi térnyeréséhez.

75 éve, 1944. december 22-én Dálnoki Miklós Béla miniszterelnökségével, Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány.

75 éve, 1944. december 24-én, Sopronkőhidán meggyilkolták az ötvennyolc éves Bajcsy-Zsilinszky Endrét, politikust, újságírót, a magyarországi antifasiszta mozgalom egyik kiemelkedő alakját.

105 éve, 1914. december 25-én az első világháborúban került sor a „karácsonyi fegyverszünetre” a nyugati fronton. A „Nagy Háború” egyik emblematikus eseményének alkalmával, az ünnepnapon megszűnt a fegyverropogás. A katonák gyertyákat gyújtottak és jó hangulatú, karácsonyi dalokat énekeltek. A „senki földje” megtelt dohányzó, beszélgető és tárgyakat cserélgető katonákkal, s voltak akik karácsonyfát is állítottak.

825 éve, 1194. december 26-án született a Stauf-házból származó II. Frigyes német király (1212–1250), német-római császár (1220–1250), Szicília királya, a tizenharmadik századi keresztény világ egyik legjelentősebb uralkodója.

15 éve, 2004. december 26-án egy rendkívüli erejű víz alatti földrengés cunamit indított el az Indiai-óceánban, mely Ázsia déli és dél-keleti részén, illetve Afrika keleti partvidékein hatalmas áradásokat okozott. A természeti katasztrófa következtében több mint százötvenezer ember vesztette életét.

Mint az a kedves olvasóban felmerülhetett, még több lényeges esemény helyet kaphatott volna itt, s vannak történések, melyek egy dátummal nem írhatók le. Számos történelmi epizód játszódott le az ókorban, a középkorban, a kora újkorban, és az új- és jelenkori história is rejt magában még bőven potenciált. Ezzel a válogatással a célunk csupán az, hogy a teljesség igénye nélkül felhívjuk a figyelmet arra, szinte végeláthatatlan azoknak a múltbeli emlékeknek a száma, melyeket a 2019-es esztendőben is érdemes lesz felkutatni, felidézni, s ezek apropóján ismereteinket bővíteni, átadni. Az Újkor.hu idén szintén jubileumát éli, hiszen öt éve, hogy útjára indult az oldal. Köszönjük olvasóink bizalmát! Boldog, Történelemben és Sikerekben Gazdag Új Évet Kívánunk!

Balogh Ádám

Az összeállítás az alábbi forrásoldalak adatainak és információinak felhasználásával készült:

Wikipedia

Jeles napok

Petőfi Irodalmi Múzeum

Rubicon

Bridgeman Images

Tudósnaptár

AKG-Images

Halsbury

CFR

Ezt olvastad?

A történelemtanár legnagyobb barátja az esetek többségében mindig a saját hangja. Fegyvere a tankönyv, pajzsa az atlasz, csapdája pedig a