Ľudovít Štúr magyar szemmel

Ľudovít Štúr a 19. századi szlovák történelem legnagyobb hatású szereplője, a modern szlovák nemzet kiemelkedő alakja. Születésének 200. évfordulóját, 2015-öt ezért Szlovákiában Ľudovít Štúr évének nyilvánították. Ez alkalomból számos tudományos konferencia, tanulmánykötet, monográfia, színházi előadás és múzeumi kiállítás készült. Magyarországon a Szlovák Intézetben rendeztek konferenciát Ľudovít Štúr – magyar tükörben címmel.

2015. szeptember 24-én a Szlovák Intézetben teltház előtt, a Kor/ridor (www.kor-ridor.eu) szalon keretében tartották meg a konferenciát, amelynek különlegessége, hogy – amint a címe is mutatja – kizárólag magyar történészek szerepeltek rajta. Az emlékévben ugyan számos fontos tudományos eredmény született Štúr kapcsán Szlovákiában is, a magyar történészek előadásainak viszont épp a külső szemléletmód adhatta meg a jelentőségét. A konferenciát, amelynek moderátora Katona Csaba volt, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete és a Szlovák Intézet szervezte.

Elsőként Deák Ágnes „A megfigyelés legendája?” Štúr és az államrendőrség az 1850-es években címmel tartott előadást. A témában fellelhető levéltári források tükrében kereste a választ arra a Štúr-historiográfiában régóta megválaszolatlanul hagyott kérdésre, hogy Ľudovít Štúrt 1849 után, élete utolsó éveiben figyelte-e az államrendőrség?

Demmel József előadásában Victor Turner brit antropológus társadalmi dráma elméletét alkalmazta Štúr életútjának és a szlovák nemzeti mozgalomnak a korabeli történetét kutatva.

Kertész Botond Štúr szövegeit elemezve arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen hatással volt Štúr életművére evangélikus vallása, hogy liberális vagy konzervatív teológiai elveket vallott-e? Matus László előadásában („Akkor érhetjük el legszentebb céljainkat, ha nem csupán szlovákok, hanem össz-szlávok leszünk.” Ľudovít Štúr és a törzsi nacionalizmus) a szlávizmus és a szlovák nemzeti gondolat közti ellentmondást vizsgálta.

A konferencia előadásai – szervezők tervei szerint – írott formában, magyar és szlovák nyelvű önálló kötetben is megjelennek.

Demmel József

Ezt olvastad?

Dél-Afrika újkori történelme szorosan kapcsolódik Európa, de főképp a gyarmatosító nagyhatalmak, így Nagy-Britannia történelméhez. Az európaiak első érintkezése a térséggel