A brit lobbi és Ausztria–Magyarország – az elBeszélő vendége Szeghő Patrik

Az első világháború után Szerbia vezetésével az egykori Osztrák–Magyar Monarchia romjain egységes délszláv állam jött létre. Abban, hogy az események ilyen eredménnyel zárultak, tevékeny szerepet játszott két brit patrónus: Henry Wickham Steed és Robert William Seton-Watson. E két személy tevékenységét mutatja be Szeghő Patrik idén, az MCC Press gondozásában megjelent A béke bajnokai. A délszlávbarát brit lobbi és Ausztria–Magyarország feldarabolása című könyve. E kötetről beszélgettünk Lengyel Ádám társaságában a szerzővel a The History Geek és az Újkor.hu közös, elBeszélő című podcastjának legújabb adásában.

Látogatás az oxfordi rendi gyűlés (1644–1645) egykori üléstermében
Látogatás az oxfordi rendi gyűlés (1644–1645) egykori üléstermében

Ami a könyv mögött van

Szeghő Patrik neve minden bizonnyal ismerős régi olvasóinknak. Nem véletlenül, hiszen az Újkor.hu alapításától, 2014 júliusától 2019-ig rovatvezető szerkesztőként erősítette csapatunkat, s e funkciójában közöltünk is vele egy interjút 2019 nyarán. Erre az előzményre tekintettel jelen adásban nem tértünk ki a pályaválasztásra és a korai történészi szárnypróbálgatásra, arra viszont rákérdeztünk, hogy mi történt vele az utóbbi öt évben. Ennek nyomán kiderült, hogy miként lett a Mathias Corvinus Collegium kutatója, milyen feladatai vannak, és milyen kutatásokat végez jelenleg.

A béke bajnokai. A délszlávbarát brit lobbi és Ausztria–Magyarország feldarabolása című kötet Szeghő Patrik korábbi, angol nyelven megírt doktori értekezésén alapul. A most megjelent könyv azonban nemcsak nyelvében, de szerkezetében is eltér a disszertációtól. A szerző törekedett arra, hogy a lehető legérthetőbben adja közre gondolatait, hogy ne csak a szakmai közönség számára legyen érdekes kötete.

Elkészült doktori értekezés – búcsúpillantások a hivatalos leadás előtt
Elkészült doktori értekezés – búcsúpillantások a hivatalos leadás előtt

A béke bajnokai. A délszlávbarát brit lobbi és Ausztria–Magyarország feldarabolása

A beszélgetés további részében a korabeli eseményeket tárgyaltuk a kötet tükrében. Megismerhettük a háború előtti Szerbia belső politikai vitáit, a délszlávkérdés alakulását, a jugoszlavizmus eszméjét. Kiderült, hogy miként köteleződött el az Osztrák–Magyar Monarchiát kiválóan ismerő Henry Wickham Steed angol újságíró, valamint Robert William Seton-Watson skót történész a délszlávok mellett Ausztria–Magyarországgal szemben, s hogy milyen lobbitevékenységet folytattak céljaik eléréséért.

Kibontakozott az a folyamat, amelynek során a brit külpolitika elkötelezte magát a világháború végére amellett, hogy a német világuralmi törekvésekkel szemben csakis a kisebb államok rendszere jelenthet ellensúlyt. E rendezés szerves részének szánták az összes délszláv lakta területet magába foglaló „Jugoszláviát”. Steed és Seton-Watson „a béke bajnokaiként” meggyőződéssel vallották, hogy Európában kizárólag ez a megoldás garantálhatja a tartós fegyvernyugvást.

Az azóta eltelt bő évszázad bizonyította, hogy elképzelésük tévedésnek bizonyult, hiszen tudjuk, mennyi konfliktus bontakozott ki a 20. század végén, és hogy ma sem tekinthetjük a délszlávkérdést véglegesen rendezettnek.

Szőts Zoltán Oszkár

Az adás teljes terjedelmében az alábbi linkeken érhető el:

Ezt olvastad?

A L’Harmattan Kiadó múlt évben megjelent könyvének címéből (A dínárhamisítók nyomában) kiindulva izgalmas bűncselekményre számítunk (melyekben a korszak igencsak bővelkedik),
Támogasson minket