Magyar történelem
Magyar történeti cikkek, tanulmányok
A bíróság elé került egykori megtorló – Biszku Béla pályaképe
Biszku Béla (1921. szeptember 13. Márok, Bereg vármegye – 2016. március 31. Budapest) kommunista politikus belügyminiszterként az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás egyik irányítója volt. 1989 után visszavonulva élt.
Magyarok és bajorok a 13. században – II. rész
A 13. század elején kezdődő, rokoni szálak, politikai érdekközösség és egy közös ellenség táplálta lassú közeledési folyamat után a Magyar Királyság és a Bajor Hercegség 1244-ben dinasztikus kapcsolatra lépett egymással.
A két világháború közti időszak legnagyobb hatású főpolgármestere – Ripka Ferenc pályája
1871. szeptember 1-jén, Isaszegen született a két háború közötti Budapest egyik legjelentősebb főpolgármestere, Bethlen István rendíthetetlen híve, Ripka Ferenc. A politikust családi körülményei korántsem predesztinálták sikeres karrierre. Első generációs értelmiségi
Feltörik Magyarország déli kapuját – Nándorfehérvár eleste
Augusztus 29-e a történészhallgatók egyik legkönnyebben megjegyezhető dátuma, hiszen a középkor és a kora újkor fordulójának több jeles eseménye is ezen a napon történt. Buda 1541-es elestéről számos, az 1526-os
Lovaglóostortól a kardpárbajon át a banquettek világáig. Az amerikai–magyar diplomáciai kapcsolatrendszer korai története
Száz évvel ezelőtt a Párizs körüli békék nyomán az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával megszűnt létezni a Lajtától a Gyergyói-havasokig terjedő ezeréves történelmi Magyarország, amely nyilvánvalóan minden elképzelhető módon, így a diplomáciai
Harcok a végeken – a nyugat-magyarországi felkelés
Az első világháború után létrejött Német-ausztriai Köztársaság területe 1918-ban még magában foglalta a Szudéta-vidéket, Szilézia egy részét, Dél-Tirolt és Észak-Krajnát. A köztársaság kikiáltásának napján (1918. november 12.) kiadott ideiglenes alkotmány
Polgárfiúból háromszoros miniszterelnök – Wekerle Sándor emlékére
Wekerle Sándor hosszú politikai pályája során – mely alatt végig következetesen a dualista Magyarország érdekeit szolgálta –, számos reform, törvény, valamint épület jelzi sikeres működésének emlékét. Az egyházpolitikai küzdelmek, az
A Vitézi Rend megalapozása – 2. rész: bíráló vélemények és szervezeti építkezés
Cikksorozatunk bevezető részében ismertettük a Vitézi Rendet megalapozó, a vitézi telekről szóló 6.650/1920. M. E. rendelet megszületésének előzményeit. A jogszabály megjelenésével (1920. augusztus 29.) egyidejűleg Horthy Miklós kormányzó személyesen is
„Anyukám, olyan szép ez a vagón” – A Szent Jobbot szállító Aranyvonat
1938-ban kettős szentévet ünnepelt az ország: ekkor tartották Magyarországon a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust és emlékeztek meg I. (Szent) István, Árpád-házi király (1000‒1038) halálának 900. évfordulójáról. Utóbbihoz számos esemény kapcsolódott országszerte.
„Isten népe elrejtve él” – Keresztény helytállás és hitvallás a Kádár-korszakban
Az 1956-os forradalom leverése után berendezkedő Kádár-rezsim új kihívások elé állította a keresztény magyar társadalmat. Az „aki nincs ellenünk, az velünk van” mottó jegyében zajló manipulatív egyházpolitika miatt összetettebb morális