Lapozó
Recenziók és folyóirat-ismertetők
A kritikus gondolkodás fejlesztése történelemórán II. – A náci nyelvhasználat és gondolkodásmód megismerése
Jelen munkámat nem A Harmadik Birodalom nyelve című mű könyvismertetésének szánom, hanem azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a náci nyelvhasználat és gondolkodásmód megismerését segítő szövegszemelvényeket válogassak ki
Wolf Hall: ahol a történelem nem díszlet
Hilary Mantel Wolf Hall trilógiája sokadszorra kalauzolja az olvasót VIII. Henrik udvarába. Ennek ő is tudatában volt, illetve a televíziós adaptációt rendező Peter Kosminsky is. A sokszor feldolgozott témának azonban
Történelmet (át)író betegségek – Mi lett volna, ha…?
Manapság mintha divatja lenne a kontrafaktuális történetírásnak, bár a szakma jelentős része némi joggal berzenkedik ellene. Vagyis feltesszük az a kérdést, hogy mi lett volna ha…? és átgondoljuk, hogy ha
Az Árpád-ház nyomában
Milyen információkkal szolgálhatnak az Árpád-ház férfinevei a dinasztia kapcsolatrendszeréről? Attila valóban az Árpádok őse volt? Kende vagy gyula volt-e Árpád? Többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ egészen
Váltsunk témát! – A könyv és olvasója a 14-16. században
Legenda, életrajz, jegyzet. Egyetemi tanulmányaink alatt számos dokumentumtípussal találkozhattunk, amelyek feldolgozása/értékelése – nemcsak könyvtárosi szempontból, de a mindennapi felhasználók számára is – jelentős munkát igényel. Felvetődik a kérdés: Mit tehetünk
„Hogy ne legyek a sakálok martaléka…” – Mórocza Károly: 1249 nap fogságban
A második világháború 1945 áprilisában ért véget Magyarország számára. A Szovjetunió Vörös Hadserege hazánk egész területét megszállta, s bizonytalan volt még a jövő. Három hónappal a harcok elcsendesülése után kezdődött
A fogság évei – Olbitz Ferenc emlékei a Szovjetunióban végzett kényszermunkáról
Olbitz Ferenc egyike azon százezreknek, akiket a Vörös Hadsereg kényszermunkára (közkeletű nevén „málenkij robotra”) hurcolt a Szovjetunióba. Nyolc és fél éves fogság után, 1953-ban szabadult, majd hazatérve évtizedekig hallgatott arról,
Címlapon Magyarország. Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848-2020
Számos publikáció látott már napvilágot, melyek hazánk nemzetközi helyzetét a diplomáciai iratok tükrében mutatta be. A Címlapon Magyarország című munka új perspektívából, a különféle nyugati sajtótermékek szemüvegén keresztül tárja fel Magyarország
Naplók az óvóhelyről – Budapest 1944/45-ös ostroma civil szemmel
A Budapest második világháború alatti ostromát feldolgozó művek elsősorban a hadtörténetre koncentrálnak. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága gondozásában, Bank Barbara, Mihályi Balázs és Tóth Gábor szerkesztésében 2021-ben megjelent Naplók az óvóhelyről
A teljesség igényével – A Magyar História befejeződött
Mint arról korábban írt cikkünkben beszámoltunk, a Kossuth Kiadói Csoport nagy fába vágta a fejszéjét, amikor Magyar História néven új, a magyar történelmet bemutató sorozat kiadásába kezdett. Céljuk elsősorban az