ELTE
Vélemények, észrevételek, benyomások – A NAT vitája az ELTE BTK-n
2020. március 2-án az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszéke – amelyhez a történelemtanítás szakmódszertanának oktatása is tartozik – szakmai vitát szervezett az új NAT történelem tantárgyat érintő részeivel kapcsolatban „Mit
„Első kézből” – Az MTT Tanári Tagozatának információs konferenciája
2020. február 1-jén rendezte információs konferenciáját a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata (MTT TT) és a Református Tananyagfejlesztő Csoport az ELTE BTK Kari Tanácstermében. A Tagozat második információs konferenciája egyaránt
„Egy jó történész sohasem tud eleget” – interjú Juhász Balázzsal
Juhász Balázs Olaszország 19–20. századi történelmével, a magyar–olasz kapcsolatok két világháború közötti, valamint első világháború alatti történetével foglalkozik. Első könyve 2018-ban, Olasz–magyar katonadiplomáciai és katonapolitikai kapcsolatok: A Bethlen-kormánytól a Gömbös-kormányig
Reza Pahlavi magyarországi látogatása 1978-ban
Az 1978-as budapesti magyar–iráni diplomáciai találkozó Reza Pahlavi utolsó hivatalos útjainak egyike volt, amelyen még Irán uralkodójaként vehetett részt. Az iráni sah 1978 májusában egy több állomásos kelet-európai körútra indult,
Tőkéczki László emlékére
Elsősorban talán a mozgása volt félreismerhetetlen. A bölcsészkar épülete hiába lett évekkel ezelőtt felújítva, a napsugarak valahogy mindig opálosan jutnak át az üvegablakokon, a korai alkonyok pedig hamar félhomályba borítják
„Hajlamos voltam mindig is azt gondolni, hogy a német történelem része egy nagyobb európai történetnek” – interjú Hans Erich Bödekerrel
Hans Erich Bödeker történész évtizedekig a göttingeni Max Planck-Institut für Geschichte, majd az intézet megszűnését követően 2006-tól a Berlinben működő Max-Planck-Institut für Wissenschaftsgeschichte munkatársa. Kutatóként és vendégprofesszorként a világ számos
„Nem lehet megfizetni, ha az embernek az a hobbija, ami a szakmája” – interjú Bertényi Ivánnal
Bertényi Iván történész, a heraldika (címertan) kiemelkedő kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelem Segédtudományai Tanszékének professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A nyolcvanadik születésnapját ünneplő történésszel pályájának kezdetéről, a
„A kollektivizálást önmagában vizsgálni olyan, mint egy kriminek csak az utolsó tíz percét megnézni” – interjú Horváth Gergely Krisztiánnal
Horváth Gergely Krisztián szociológusként társadalomtörténettel foglalkozik, kutatásainak időhatárai a késői rendiségtől napjainkig terjednek. Dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Szociológia Tanszékén, alapító főszerkesztője volt a Korall Társadalomtörténeti Folyóiratnak. Jelenleg a
„El kellene kerülni, hogy az olvasó csak hamis leírásokat találjon” – interjú Fóris Ákossal
Fóris Ákos történész a Clio Intézet tudományos munkatársa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola doktorjelöltje, az Újkor.hu Magyar történelem rovatának vezetője. A történelem iránt a filmek kapcsán kezdett érdeklődni,
„A történelem olyan, mint egy véget ért párkapcsolat” – interjú Szeghő Patrikkal
Szeghő Patrik történész, a Balassi Intézet oktatója és a Károli Gáspár Református Egyetemen óraadó tanára. A bácskai Zentán született, doktori disszertációját a délszlávbarát brit értelmiségiek küzdelméről írta, akik egy egyesült