historiográfia
Az osztrák és a magyar történetírás Burgenland-vitájáról (1918/1921–1945)
Az első világháború utáni területi veszteségek közül Burgenland/Nyugat-Magyarország problémája lényegesen kevesebb figyelmet kapott a hazai történetírásban és általában a történeti gondolkodásban, mint például Erdély vagy a Felvidék kérdése. Ettől függetlenül
„Alföldi zsidógyerekből egész nemzet történésze” – Angyal Dávid élete
Angyal Dávid munkássága meghatározó a magyar történetírásban, újszerű megközelítései, forrásfeldolgozó munkája, következetessége, az igazság keresése példaként álltak és állnak mai napig is. Bár a történész 1943-as memoárja szerint úgy érezte,
Eckhart Ferenc történészi munkássága – Recenzió
Kiemelkedő, korszakos történészek életművének jelentőségét nemcsak abban mérhetjük, hogy hányan indultak útnak példáik nyomán, hányszor hivatkoztak műveikre, vagy hányan fejlesztették tovább mindazt az elméleti tudást, melyet gyűjtöttek és formáltak. A
Benda Gyula munkásságáról a számítógépes történettudomány szemszögéből
Benda Gyula munkássága a ma számítógépes történettudománya, történeti demográfiája – s egyben a digitális bölcsészet szempontjából különösen tanulságos. A történettudományi kutatásokban az ’50–’60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve
Az első világháború a kortársak szerint
Emlékeim szerint az egyetemi történelemoktatásban a historiográfia olyan tárgy volt, amelyet a történelem szakos hallgatók többsége csak teljesíteni szeretett volna, de különösebben nem érdeklődött iránta. A legtöbb historiográfiával foglalkozó szakmunka,
Nemzettudat és felekezeti kultúra – interjú Őze Sándorral
Őze Sándor történész, az MTA doktora, 1995 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa, 2013 óta a PPKE BTK Történettudományi Intézetének, 2017 óta pedig Történelemtudományi Doktori Iskolájának is vezetője. Fő
Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban – megjelent Szőts Zoltán Oszkár új könyve
A 2020-as Ünnepi Könyvhetet a koronavírus-járvány miatt csak online formában rendezik meg, mégis számos történelmi munka jelent meg erre az alkalomra. Közéjük tartozik az Újkor.hu főszerkesztőjének, Szőts Zoltán Oszkárnak az
Farzsebnyi történelem – John H. Arnold: Történelem. Nagyon rövid bevezetés
A történetírás művelői és a történelmet tanító pedagógusok életük, munkájuk során valószínűleg többször is eljutnak arra a pontra, amikor meg kell indokolniuk (akár maguk, akár a hallgatók vagy a nagyközönség
Farkas Márton, az elfelejtett Kádár-kori hadtörténetíró
Farkas Márton a Békés megyei Mezőberényben született 1926. október 8-án. 1938 és 1946 között a szarvasi Ágostai Hitvallású Evangélikus Vajda Péter Gimnáziumban tanult, mindvégig kitűnően. 1946-ban kitüntetéssel érettségizett, majd a
„Szolidaritás, pietás, auktoritás” – Vanyó Tihamér egyháztörténész emlékére
Vanyó Tihamér OSB azon ritka történészek közé tartozott, akik megérték századik születésnapjukat. Egyháztörténészek számára megkerülhetetlen életművében okmánytárakat, elemzéseket, recenziókat, kutatásmódszertani kézikönyveket egyaránt találunk, és csak találgathatunk, mennyivel gazdagabb lehetne szellemi