késő középkor
Egy grófi családi székhely leírása a késő középkorból
Mindig öröm kézbe venni egy késő középkori magyar történelemmel foglalkozó kiadványt, különösen annak, aki ezzel a korszakkal foglalkozik. Feltár-e új összefüggéseket? Megismerhetünk-e eddig homályba burkolózó történeti személyeket? Közread-e feltáratlan forrásokat?
„Studia Mediaevalia” – Egyháztörténeti, diplomatikai és archontológiai workshop
2019. május 7-én Studia Mediaevalia címmel könyvbemutatóval egybekötött egyháztörténeti, diplomatikai és archontológiai workshopot rendeztek a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A könyvbemutatók mellett a szakmai rendezvény programjának tematikáját egy újonnan megalakult
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 6. rész: A király vikáriusai
Korábban ismertettük I. (Habsburg) Albert király halálát követő eseményeket. Bemutattuk, hogyan lett az országnak két törvényes uralkodója. Majd láthattuk I. (Jagelló) Ulászló támogatóinak névsorát az 1441-es dunántúli hadjáraton. Számba vettük,
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 4. rész: A törékeny béke
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 3. rész: A belháború első éve
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit
A „hős asszony” – horogszegi Szilágyi Erzsébet élete
A 15. századi Magyar Királyság neves úrnője, akit Aelius Lampridius Cervinus horvát humanista költő 1490 tavaszán, a Hunyadi Mátyásról mondott emlékbeszédében „hős asszonynak” nevezett: ő volt horogszegi Szilágyi Erzsébet, akinek
Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása
Kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok sorában, de aligha lehetett kedvelt személy – fogalmaz a népmesék és mondák igazságos Mátyás királyáról szóló írásában Horváth Richárd történész. Az MTA
Fejezetek az 1439–1457 közötti magyar történelemből – 2. rész: Két király a trónon
Habsburg Albert halála és Hunyadi Mátyás trónra kerülése közötti időszak sajátossága, hogy számos ún. több- és sokpecsétes oklevél, levél került kibocsájtásra, melyek szövegei a politikatörténet régen ismert forrásai ugyan, pecsétjeit
Kik voltak a cégéres gazemberek? Avagy néhány szó a középkori reklámokról
No igen, egy reklámokról írott cikkhez hatásvadász cím dukál. S noha ez az írás nem a gazemberekről, hanem a cégérekről fog szólni, talán a végére mégiscsak kiderül, hogy kik voltak
A Képes Krónika
1358. május 15-én egy pontosan máig be nem azonosított szerző, valószínűleg Kálti Márk, hozzálátott munkájához, amelyben ‒ szintetizálva a korábbi krónikákat ‒ megalkotta a magyar középkor egyik legnevezetesebb írott forrását,