Könyv a győri Magyar Waggon- és Gépgyár bombázásáról
1944. április 13-án súlyos légitámadás érte. Budapest után az első magyar város lett, amit a Szövetséges légierő bombázott, és az elcsúszott bombaszőnyeg súlyos civil veszteségeket is okozott a városnak. Ezt a súlyos témát dolgozza fel Oláh András Pál könyve, A győri Magyar Waggon- És Gépgyár ellen 1944. április 13-án végrehajtott amerikai stratégiai légitámadás.

Oláh András Pált már nem kell bemutatni a Magyarország feletti légi háború iránt érdeklődőknek. A történész-levéltáros számos tudományos publikációt és ismeretterjesztő cikket jegyez a témában, s tavaly jelent meg monográfiája A célpont a mai napra: Szeged címmel, ami a Szeged városa elleni Szövetséges bombázóbevetések történetét dolgozza fel igen alapos kutatások alapján.
Legújabb könyve, mely idén jelent meg Győr Megyei Jogú Város Levéltára gondozásában, a Győrt, illetve a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-t ért 1944. április 13-i légitámadással foglalkozik. A téma azért is érdekes, mert a propagandasajtó hatására a mai napig számos téves információ és félreértés tapasztalható az eseményekkel kapcsolatban, s az eseményre a mai napig gyakran hivatkoznak terrorbombázásként.
Oláh András könyve az események tényszerű feltárására törekszik, felhasználva magyar levéltári forrásokat, a korabeli sajtót, naplókat, illetve az amerikai Légierő elérhető, vonatkozó dokumentumait is. Ennek eredményeként egy komplex történet rajzolódik ki a területet ért támadásról, annak mértékéről és céljairól, miközben olyan mítoszokat is képes racionális érvekkel alátámasztva cáfolni, mint a lakosság géppuskázása vadászgépekről vagy épp bombázókról.

A könyv felépítése logikus, öt fejezetben taglalja az eseményeket. Az elsőben a földrajzi viszonyokkal, a Waggon- és Gépgyár elhelyezkedésével és a Szövetségesek felderítőrepüléseivel foglalkozik, bemutatva, milyen alaposan ismerték a célterületet az amerikaiak. A második fejezet ezt egészíti ki, és kijelölt célpontokat mutatja be. A harmadik fejezet egy kritikus témával, a légoltalommal foglalkozik, és kiemeli, hogy a legsúlyosabb problémát a nem megfelelően felkészített, és fegyelmezetlenül, a légoltalmi eljárásoknak nem megfelelően viselkedő civilek és gyári dolgozók okozták. A súlyos civil veszteségek fő oka is az volt, hogy sokan nem az óvóhelyeken kerestek menedéket a bombázások során.
A negyedik fejezet mutatja be a konkrét légitámadást, az abban részt vevő alakulatokkal. Itt külön alfejezet foglalkozik a bombázókötelékek kísérete, és az őket támadó jelentős német vadászkötelékek közt kibontakozott légiharccal. A bombaszórással foglalkozó alfejezetben Oláh András kiemeli, hogy a bombaszőnyeg erősen elcsúszott déli irányba, ami miatt több lakóházat is találat ért, majd a gyújtóbombákkal érkező utolsó hullám bombái pedig teljesen szétszóródtak és a város nagy területén okoztak károkat, amik elhárítására a tűzoltóság nem állt készen.
Az ötödik, záró fejezet a Waggon- és Gépgyárban, Győr városában és emberéletben okozott károkat és veszteségeket összegzi. Emellett a könyv még mellékleteket is tartalmaz.

Forrás: Fortepan / Konok Tamás id
Amellett, hogy a könyv remek összefoglaló az 1944. április 13-i eseményekről, fontosnak tartom kiemelni, hogy a szöveget gazdag képanyag, illetve táblázatok is megtámogatják. A képek segítenek jobban elképzelni a korabeli állapotokat, míg a táblázatok jobban átláthatóvá teszik az olyan adatokat, mint az okozott kár vagy a ledobott bombateher.
Győr súlyos károkat szenvedett a második világháborúban, és ezt részben ipari szerepének köszönhette. Ahogy Oláh András fogalmaz az utószóban: „Végső soron békeidőben a Magyar Waggon és Gépgyár létezése Győr városának igazi áldás volt, a háborúban különös módon rettenetes átokká vált.” Könyve, azt gondolom, az események remek összefoglalója, ami segít megérteni, mi és miért történt aznap úgy, ahogy, s méltó emléket állít ennek a 81 évvel ezelőtti sötét napnak.
Az alábbi videóban Oláh András Pál Lengyel Ádámmal beszélgetett a könyvről, és Győr 1944. április 13-i bombázásáról:
Ezt olvastad?
További cikkek
A diktatúra árnyékában: a NEB 2025-ös évkönyvéről (Yearbook 2025)
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) 2025-ben új, angol nyelvű évkönyvvel jelentkezett, amely a magyar és közép-európai 20. századi diktatúratörténet kutatásának friss eredményeit foglalja össze. A Yearbook 2025 egyszerre folytatása és […]
Technokraták a pártállamban – a szakértelem és a hatalom dinamikája a szocializmusban
Bódy Zsombor, az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékének professzora hosszú ideje kutatja az 1945 utáni Magyarország szocialista nagyvállalatait, technokráciáját, valamint ennek a kapcsolatnak a helyét az egykori keleti blokkban. […]
Kárpátaljai mártírsorsok a Gulagon 1944 és 1970 között
A szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt kárpátaljai magyarok történetéről hallhattak az érdeklődők azon a budapesti könyvbemutatón, ahol Dupka György legújabb, hiánypótló munkáját ismertették. A Kárpátaljai politikai elítéltek, Gulág-rabok, mártírok panteonja 1944–1970 című […]
Előző cikk
10 film 1956-ról, amit újranézhetünk az őszi szünetben
A hosszú hétvége és az őszi szünet kiváló alkalmat kínál arra, hogy 1956 eseményeire egy filmalkotás megtekintése által emlékezzünk. Szubjektív összeállításunkban játékfilmek és dokumentarista alkotások egyaránt helyet kaptak. Apa – […]











