Könyv a győri Magyar Waggon- és Gépgyár bombázásáról

1944. április 13-án súlyos légitámadás érte. Budapest után az első magyar város lett, amit a Szövetséges légierő bombázott, és az elcsúszott bombaszőnyeg súlyos civil veszteségeket is okozott a városnak. Ezt a súlyos témát dolgozza fel Oláh András Pál könyve, A győri Magyar Waggon- És Gépgyár ellen 1944. április 13-án végrehajtott amerikai stratégiai légitámadás.

Légifelvétel a Magyar Waggon- és Gépgyárt ért bombatámadásról. Forrás: Fortepan / National Archives

Oláh András Pált már nem kell bemutatni a Magyarország feletti légi háború iránt érdeklődőknek. A történész-levéltáros számos tudományos publikációt és ismeretterjesztő cikket jegyez a témában, s tavaly jelent meg monográfiája A célpont a mai napra: Szeged címmel, ami a Szeged városa elleni Szövetséges bombázóbevetések történetét dolgozza fel igen alapos kutatások alapján.

Legújabb könyve, mely idén jelent meg Győr Megyei Jogú Város Levéltára gondozásában, a Győrt, illetve a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-t ért 1944. április 13-i légitámadással foglalkozik. A téma azért is érdekes, mert a propagandasajtó hatására a mai napig számos téves információ és félreértés tapasztalható az eseményekkel kapcsolatban, s az eseményre a mai napig gyakran hivatkoznak terrorbombázásként.

Oláh András könyve az események tényszerű feltárására törekszik, felhasználva magyar levéltári forrásokat, a korabeli sajtót, naplókat, illetve az amerikai Légierő elérhető, vonatkozó dokumentumait is. Ennek eredményeként egy komplex történet rajzolódik ki a területet ért támadásról, annak mértékéről és céljairól, miközben olyan mítoszokat is képes racionális érvekkel alátámasztva cáfolni, mint a lakosság géppuskázása vadászgépekről vagy épp bombázókról.

A Magyar Waggon- és Gépgyár területét ért károk. Forrás: Fortepan / Konok Tamás id

A könyv felépítése logikus, öt fejezetben taglalja az eseményeket. Az elsőben a földrajzi viszonyokkal, a Waggon- és Gépgyár elhelyezkedésével és a Szövetségesek felderítőrepüléseivel foglalkozik, bemutatva, milyen alaposan ismerték a célterületet az amerikaiak. A második fejezet ezt egészíti ki, és kijelölt célpontokat mutatja be. A harmadik fejezet egy kritikus témával, a légoltalommal foglalkozik, és kiemeli, hogy a legsúlyosabb problémát a nem megfelelően felkészített, és fegyelmezetlenül, a légoltalmi eljárásoknak nem megfelelően viselkedő civilek és gyári dolgozók okozták. A súlyos civil veszteségek fő oka is az volt, hogy sokan nem az óvóhelyeken kerestek menedéket a bombázások során.

A negyedik fejezet mutatja be a konkrét légitámadást, az abban részt vevő alakulatokkal. Itt külön alfejezet foglalkozik a bombázókötelékek kísérete, és az őket támadó jelentős német vadászkötelékek közt kibontakozott légiharccal. A bombaszórással foglalkozó alfejezetben Oláh András kiemeli, hogy a bombaszőnyeg erősen elcsúszott déli irányba, ami miatt több lakóházat is találat ért, majd a gyújtóbombákkal érkező utolsó hullám bombái pedig teljesen szétszóródtak és a város nagy területén okoztak károkat, amik elhárítására a tűzoltóság nem állt készen.

Az ötödik, záró fejezet a Waggon- és Gépgyárban, Győr városában és emberéletben okozott károkat és veszteségeket összegzi. Emellett a könyv még mellékleteket is tartalmaz.

Károk a Waggon- és Gépgyár épületeiben.
Forrás: Fortepan / Konok Tamás id

Amellett, hogy a könyv remek összefoglaló az 1944. április 13-i eseményekről, fontosnak tartom kiemelni, hogy a szöveget gazdag képanyag, illetve táblázatok is megtámogatják. A képek segítenek jobban elképzelni a korabeli állapotokat, míg a táblázatok jobban átláthatóvá teszik az olyan adatokat, mint az okozott kár vagy a ledobott bombateher.

Győr súlyos károkat szenvedett a második világháborúban, és ezt részben ipari szerepének köszönhette. Ahogy Oláh András fogalmaz az utószóban: „Végső soron békeidőben a Magyar Waggon és Gépgyár létezése Győr városának igazi áldás volt, a háborúban különös módon rettenetes átokká vált.” Könyve, azt gondolom, az események remek összefoglalója, ami segít megérteni, mi és miért történt aznap úgy, ahogy, s méltó emléket állít ennek a 81 évvel ezelőtti sötét napnak.

Lengyel Ádám

Az alábbi videóban Oláh András Pál Lengyel Ádámmal beszélgetett a könyvről, és Győr 1944. április 13-i bombázásáról:

Ezt olvastad?

Lezárult a TheHistoryGeek YouTube-csatorna „Légi háború Magyarország felett” című podcastsorozata, amely a Magyarországot ért szövetséges bombázások történetét dolgozta fel a
Támogasson minket