Yasuke, a fekete szamuráj

Március 20-án jelent meg az Assassin’s Creed videojáték-sorozat legújabb része, a Shadows, amely a játékost a 16. századi Japánba repíti. A megjelenést követően heves viták robbantak ki az interneten, mivel a játék egyik főszereplője, Yasuke, egy színes bőrű szamuráj. Sokan azzal vádolták a készítőket, hogy az afrikai karakter pusztán a „woke” kultúra kiszolgálása miatt került a játékba. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy Yasuke nemcsak létező történelmi személy volt, de korábban is megjelent különféle japán kulturális alkotásokban.

Yasuke élete

Yasuke eredeti neve és pontos származása nem ismert. Annyi tudható róla, hogy Afrikából került a jezsuiták szolgálatába. Valószínűleg eredetileg rabszolga volt, de az is elképzelhető, hogy idővel felszabadították, és önként maradt a rendnél. Az itáliai származású misszionárius, Alessandro Valignano kíséretében érkezett Ázsiába, és 1579-ben jutott el Japánba.

1581-ben találkozott Oda Nobunagával, a híres daimjóval, aki Japán egyesítésére törekedett. Nobunagát lenyűgözte Yasuke testalkata és bőrszíne – utóbbit kezdetben festéknek hitte. Yasuke hamarosan Nobunaga szolgálatába állt, és tőle kapta a Yasuke nevet. Testőrként kísérte urát körülbelül másfél évig, és több csatában is részt vett mellette.

Hogy hivatalosan is szamuráj volt-e, vitatott kérdés. A korszak társadalmi hierarchiájába – különösen a szamuráj kasztba – aligha fogadtak volna be egy külföldi harcost. Ugyanakkor mint egy daimjó személyes fegyveres kíséretének tagja, bizonyos nézőpontból mégis szamurájnak tekinthető.

Yasuke katonai pályafutása nem tartott sokáig: 1582. június 21-én a Honnódzsi templomban Akecsi Micuhide puccsot hajtott végre, és meggyilkolta Oda Nobunagát. Később fia, Oda Nobutada is elesett. Yasuke életét megkímélték, és visszatért a jezsuitákhoz. További sorsáról nincs hiteles információnk, de feltételezhetően a rend szolgálatában töltötte élete hátralévő részét.

Az Assassin’s Creed: Shadows körüli botrány

Kezdjük azzal, hogy az Assassin’s Creed széria történelmi ihletésű, de alapvetően fikciós videojáték. Így számonkérni rajta a történelmi pontosságot sok esetben felesleges és téves. Ennek ellenére a közösségi médiában többen is azzal vádolták a játékot, hogy a „woke” ideológia kiszolgálója, mivel egy fekete szamurájt ábrázol, ami szerintük teljesen szembemegy a korabeli Japán valóságával.

Ez különösen azért furcsa, mert Yasuke karaktere már az 1960-as évektől kezdve felbukkant különböző popkulturális alkotásokban – például regényekben, mangákban és más videojátékokban – anélkül, hogy ez komolyabb visszhangot váltott volna ki.

A jelenlegi kritikai hullám egyik fő kiváltója a japán kormány tiltakozása volt, azonban nem Yasuke szerepét kifogásolták. Először azért emeltek szót, mert a játék kiadója, a Ubisoft a japán kulturális minisztérium engedélye nélkül használt fel történelmi szimbólumokat – például az Oda-klán címerét. A kiadó végül beszerezte a szükséges engedélyeket, és megfizette a vonatkozó díjakat. A japán kormány másik kifogása az volt, hogy a játékban a játékos elpusztíthat bizonyos tárgyakat a szentélyekben, ami szerintük negatív hatással lehet a való életbeli szentélyekre is, például rongálások formájában. Mindezek ellenére sokan kihasználták a japán kritikákat, és újra elővették a „fekete szamuráj” kérdését, így a közösségi médiában ismét fellángolt a vita – gyakran figyelmen kívül hagyva a történelmi tényeket.

Az Assassin’s Creed: Shadows kapcsán kijelenthető, hogy bár a játék körül kirobbant vita hangosnak tűnik, a történelmi források és a popkultúra korábbi feldolgozásai is alátámasztják, hogy Yasuke szerepeltetése nem „woke túlzás”, hanem egy izgalmas és hiteles múltbéli alak újraértelmezése.

Lengyel Ádám

A Yasuke popkulturális recepciója kapcsán további érdekességekkel szolgál az alábbi videó:

Felhasznált irodalom:

Benke Attila: A japán kormányfő aggasztónak tartja, hogy az Assassin’s Creed Shadows-ban helyi kulturális értékeket lehet lerombolni. IGNHungary. 2025. március 19.

Jozuka, Emiko: African samurai: The enduring legacy of a black warrior in feudal Japan. CNN. 2019. május 20.

Leupp, Gary P.: Images of black people in late mediaeval and early modern Japan 1543–1900. Japan Forum, 7(1), 1–13.

Russel, John G.: Excluded Presence: Shoguns, Minstrels, Bodyguards, and Japan’s Encounters with the Black Other. Zinbun, No. 40. (2007), 15-51.

Ezt olvastad?

A diktatúra árnyékában: a NEB 2025-ös évkönyvéről (Yearbook 2025)

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) 2025-ben új, angol nyelvű évkönyvvel jelentkezett, amely a magyar és közép-európai 20. századi diktatúratörténet kutatásának

X