5 + 1 ötlet az 1956-os forradalom és szabadságharc tanításához
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelt figyelmet kap a magyar oktatási rendszerben – a nyolcadikos és végzős középiskolai osztályokban tananyag, érettségi témakörként is szerepel és minden évben megemlékeznek róla az egyes tanintézményekben. Ebben a rövid írásban néhány módszertani ötletet, iskolai megemlékezéhez használható linkeket ajánlanék – a teljesség igénye nélkül.

Oral history videók és módszertani kisfilmek
A Prekog Alfa Kft. tanártovábbképzései ugyan lezárultak, de anyagaik jelenleg is elérhetők a világhálón. Szimbolikusan 56 oral history interjút találunk a felületen, melyek mindegyikéhez elérhető egy azonnal „bevethető” feladatsor is. A készítők ügyeltek arra, hogy az egyes videóanyagok ne legyenek túl hosszúak – így egy tanórán nem csupán a visszaemlékezést, hanem a hozzá kapcsolódó kérdéssorokat is megoldhatjuk a diákokkal – közösen, páros vagy épp csoportos munkában. Nagyon ösztönző, hogy az egyes faladatok lehetséges megoldásai is elérhetők a pedagógusok számára, illetve hogy számos esetben kreatív, dramatikus foglalkozást is magába foglaló óratervek születtek. Erre a hivatkozásra kattintva ugyanezen a honlapon módszertani filmeket találunk, melyek során szaktárgyi órákat és drámapedagógiai foglalkozásokat egyaránt megtekinthetünk – egyrészt a megvalósításból meríthetünk ötleteket, másrészt az oktatók és résztvevők is megosztják velünk tapasztalataikat. Akár a teljes foglalkozást, akár annak egy-egy részletét beemelhetjük óráinkba, ezáltal változatosabbá és átélhetőbbé téve a tananyagfeldolgozást. A videók a különféle megemlékezésekhez is kiváló támpontot nyújthatnak a gyakorló történelemtanároknak. A Prekogia.eu-n böngészve igazi kincsekre lelhetünk, például olyan korabeli plakátokra, melyek egy megemlékezés vagy egy témába vágó óra alapanyagául szolgálhatnak.

1956-os helyszínek okostelefonnal bejárva
Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyszíneit bejárhatjuk a diákokkal úgy is, hogy a mobiltelefonjaik segítségével megtekinthetik a helyszínek akkori állapotát korhű fotók vagy videók segítségével. Ehhez mindössze a Magyar október nevű holnapra kell felhívnunk a figyelmüket, ahol a Fortepan fotóit és korabeli filmfelvételekből kivágott jeleneteket helyeztek el térképekre – így ahol járunk egy iskoláscsoporttal, azt a helyszínt könnyedén le tudják hívni a telefonjaik vagy egyéb okoseszközeik (pl. tablet segítségével). Felhívhatjuk a figyelmüket részletekre (pl. golyónyomokra), esetleg készíttethetünk velük előtte-utána fotókat a helyszínbejárás után.

Néhány dokumentumfilm
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága Megtorlás a viharsarokban című alkotása egyetlen tanórát vesz igénybe – egy osztállyal közösen megtekintve, bevezető órával és feldolgozó beszélgetéssel átélhetővé teszi az akkori emberek élethelyzetét, erőfeszítéseiket. Érdekes vitára sarkalhat az 1991-es Ítéletlenül című film is, mely ritka felvételt tartalmat, melynek során egykori kistarcsai női internáltak találkoztak rabtartójukkal. 11-12. osztályosokkal vitát kezdeményezhetünk a megtekintés után – felhasználható történelem és etikaórán egyaránt. A Naplófilm pedig Csics Gyula 12 éves kisfiú kézzel írt, korabeli dokumentumokat és a fiú által készített rajzokat is tartalmazó naplója alapján készült – az elmondottakat összevethetjük korabeli dokumentumokkal, játékos feladatok segítségével is feldolgozhatjuk, esetleg játékfilmekkel is összehasonlíthatjuk. Sok tanár vetít részleteket a Magyarország története című televíziós sorozatból – ennek 1956-os részéhez készíthetünk feladatsort, de akár a diákokat is megkérhetjük egy-egy résztéma kifejtésére.

Kutatómunka projektben
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára időzítette tudományos archívumának létrehozását, melyet azóta folyamatosan bővített. Kiselőadástémának adhatjuk az egyes gyűjteményeket – érdekes lehet például egy középiskolai osztály számára a sortüzek vagy az 1956-os perekben ítélkező bírói életutak vagy a forradalom leverését követő perek vizsgálata. Az ilyen jellegű kutatás egyrészt alapjául szolgálhat egy mélységelvű témafeldolgozásnak, másrészt megismertetheti a diákokkal a levéltári munka kihívásait és szépségeit, így egyfajta pályaorientációként is szolgálhat nekik.

Készítsünk dokumentumfilmet!
Hosszú kihagyás, karbantartási munkálatok után ismét elérhetővé váltak az Emlépontok.hu személyes történelmi interjúi, melyek között az 1956 kifejezést a keresőbe beírva számtalan remek oral history videóra bukkanhatunk. A diákjainknak projektfeladatként kiadhatjuk, hogy a fent lévő anyagokból megadott szempontnak, témának vagy helyszínnek a megadásával készítsenek csoportos munkában egyfajta dokumentumfilmet négy-öt különböző videó felhasználásával. A keresőmotor rendkívül jó lehetőséget ad arra, hogy irányítottan keressünk a visszaemlékezések között – akár az 1956-os forradalom és szabadságharc, akár más történelmi esemény témájában. A módszer jó kiindulópontja lehet családtörténeti interjúk készítésének.

+1 Legendák 1956-ról
A diákjainknak felolvashatunk állításokat (vagy akár Quizizz segítségével is felmérhetjük előzetes tudásukat) 1956-ról – s figyelmüket ráirányíthatjuk a témával kapcsolatos, magukat olykor egészen makacsul tartó történelmi legendákra. A tanórán beszélgethetünk arról, miként születnek a tévtanok, tévhitek, összeesküvés-elméletek.
Maróti Zsolt,
középiskolai tanár
Ezt olvastad?
További cikkek
MOHÁCS 500 témakörben pályázhatak a fiatalok
A Magyar Batthyány Alapítvány 2026-ban ismét meghirdeti nagyszabású történelmi pályázatát általános és középiskolás diákok, valamint egyetemi hallgatók számára. A mára hagyománnyá vált kezdeményezés célja, hogy a fiatal generáció saját látásmódján, […]
III. Báthory István történelemverseny
2026. március 20–21-én immár harmadik alkalommal rendezték meg Szegeden a Báthory István Nemzetközi Történelem Verseny döntőjét, amelynek a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar […]
Gyengeség vagy félreértett korszak? – A Jagelló-kor tanítása
A Jagelló-kor (1490–1526) A középiskolai történelemtankönyvek rendszerint Mohács előzményeként, egy rövid fejezet erejéig tárgyalják a Jagelló-kort. E keretek eleve nem teszik lehetővé a korszak árnyalt bemutatását, ráadásul a tankönyvi szövegek […]
Előző cikk
Aki kihirdette a statáriumot 1956. október 23-a után – Hegedüs András pályaképe
Hegedüs András (1922. október 31. Szilsárkány, Sopron vármegye – 1999. október 23. Budapest) a magyarországi parlamentarizmus történetének máig legfiatalabb miniszterelnöke volt 1955. áprilisától 1956. október 24-ig. Bár 1956 után nem […]











