Az Újkor.hu 1956-ról – cikkgyűjtemény a forradalom és szabadságharcról

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem kiemelt eseményei közé tartozik. Az október 23-i évforduló kapcsán összegyűjtöttük az Újkor.hu kapcsolódó tartalmait, legyenek azok összefoglalások, résztanulmányok, könyv- és filmismertetők, interjúk, rendezvénybeszámolók, vagy oktatási segédanyagok. Ezt a cikket azoknak ajánljuk, akik szeretnék ismereteiket elmélyíteni 1956-ról.

Összefoglalások és résztanulmányok 1956-ról

Az első cikk kakukktojásnak is mondható, mert nem az Újkor.hun jelent meg, hanem a WMN-en, azonban a szerzője az Újkor.hu főszerkesztő-helyettese, Szőts-Rajkó Kinga, aki a két portál együttműködésének keretében A kimaradt tétel: Az 1956-os forradalom és szabadságharc címmel rövid, bárki számára érthető összefoglalóját adta a korabeli eseményeknek.

Nemzeti Emlékhely, Rákoskeresztúri Új Köztemető, 298-as, 300-as és 301-es parcella. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár

Gyakran hangoztatott (és helytálló) vélemény, hogy 1956 története 1945-ben kezdődött. Természetesen nem fogok minden cikket felsorolni, ami a második világháborúval, vagy az itt említett tizenegy év történetével foglalkozik, azonban mindenképpen érdemes elolvasni Galambos István Szubjektív jegyzetek az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéhez című írását ahhoz, hogy jobban megértsük a folyamatot, ami ekkor zajlott le. Azt, hogy az előzmények milyen szorosan függenek össze 1956-tal, jól példázza Mihalik Béla Vilmos cikkpárja, amelyek közül az első Az Arlberg-expressz hálókocsija. A magyar jezsuiták külföldre szökése (1948–1956), a második a Magyar jezsuiták 1956-ban címet kapta.

A szovjet hadsereg intervencióját Nagy Dániel A Forgószél hadművelet – az 1956-os forradalom leverésének története című írásából ismerhetjük meg, azt pedig, hogy az utcai harcok milyen károkat okoztak Magyarországon, Nagy Enikő A Magyar Természettudományi Múzeum tragédiája 1956-ban című írása érzékelteti kiválóan. 1956 a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is nagyon fontos. Mitrovits Miklós Magyar–lengyel kölcsönhatások az 1956-os forradalom idején vagy Gyönki Viktória Izland és az 1956-os forradalom című írása egyaránt jól mutat rá erre.

November 4-e után a megtorló hatalom nem bánt kesztyűs kézzel a forradalmárokkal. Ez világosan kiderül Mészáros István Nincs kegyelem az 1956-os ifjúságnak – egy diákmozgalom és felszámolásának rövid története és Gyebnár Kristóf „Salgótarjánban nem volt egy pofonütés sem, és a válasz ez volt?!” Az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz című írásaiból. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy 1989-ig nem lehetett nyíltan beszélni a történtekről, ezért más múltbeli események kapcsán, a sorok között elbújva emlékeztek meg róla, ahogyan azt Csarnai Márk A Batthyány-örökmécses és az 1988-as ellenzéki megmozdulások című írása is bemutatja.

Nemzeti Emlékhely, Rákoskeresztúri Új Köztemető, 298-as, 300-as és 301-es parcella. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár

1956 mai emlékezete kapcsán érdemes megnézni Gyenes Andrea 2016-os fotóit a forradalom budapesti emlékhelyeiről, illetve utólag nézve érdekes lehet Nagy Imre nézeteit összehasonlítani más meghatározó 20. századi politikai vezetők nézeteivel, ahogyan azt Barát László, Fábián Máté, Paksa Rudolf, Pap Péter és Pásztor Gergely tették 2019 végi írásukban.

Könyvek 1956-ról

1989 után megkezdődhetett 1956 történetének tudományos feltárása. A kutatás koránt sem ért véget napjainkra, ami világosan kiderül megnézve a 2010-es évek gazdag könyvtermését. E kötetek közül az Újkor.hu jónéhányat bemutatott.

A személyes történetek iránt érdeklődök számára jó szívvel ajánlom Árvai Tünde recenzióját Szablya Ilona Vasfüggöny kölnivel – Magyarország 1942–1956 című önéletrajzáról, Ritter György ismertetőjét a Majtényi György, Mikó Zsuzsanna és Szabó Csaba szerkesztette Forradalom!  24 megtalált történet című kötetéről, valamint Tóth Gödri Iringó írását Bartos Margit  Margó naplója 1956–1959 – A forradalom és utóélete egy kamasz lány szemével címmel megjelent emlékeiről.

A források világában maradva több fontos dokumentumgyűjtemény is napvilágot látott, például Bencsik Péter és Mitrovits Miklós szerkesztésében „A Szovjetunióval örök időkre és soha máshogy!” Az 1956-os magyar forradalom csehszlovák dokumentumai című (Mészáros István recenziója ide kattintva olvasható) vagy a Magyar irodalom és szovjet irodalompolitika a hruscsovi korszakban. Orosz levéltári iratok, 1953–1964, I. kötet (1953–1957) Babus Antal, Müller Gabriella és Seres Attila szerkesztésében (A. Gergely András könyvismertetője ide, saját beszámolóm a könyvbemutatóról ide kattintva érhető el).

Nemzeti Emlékhely, Rákoskeresztúri Új Köztemető, 298-as, 300-as és 301-es parcella. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár

A források tekintetében különösen fontosnak tartom a Nemzeti Emlékezet Bizottságának online elérhető Tudástárát, amelyet Maróti Zsolt Viktor részletesen bemutatott 2019 nyarán.

Természetesen feldolgozásokról is írtunk. Eörsi László A pesti lányok, 1956 című könyvéről Pető Andrea, Peter Unwin magyarul Nagyhatalmi ​játszmák – 1956 címmel megjelent kötetéről Leveles László osztotta meg gondolatait.

1956 története nem ért véget november 4-én – sajnos a forradalomhoz a megtorlás is szorosan kapcsolódik. Mikó Zsuzsanna A terror hétköznapjai – A kádári megtorlás 1956–1963 című kötetét (amelyet egyébként közösen mutattak be a fent említett Margó naplójával és a 24 megtalált történettel, ahogy ebből a beszámolómból kiderül) Tóth Gödri Iringó, a Bellavics István és Földváryné Kiss Réka szerkesztette Halálra ítélve. Papi sorsok ’56 után címűt Sági György recenzálta. A Világtörténet folyóirat tematikus lapszámot szentelt az 1956 utáni menekültválságnak (Máté Zsolt ismertetőcikke ide kattintva érhető el róla), illetve sok szó esett 1956-ról a Levéltári közlemények 2016-os számában is (a kötet bemutatójáról én írtam beszámolót). Végül A. Gergely András 1956 emlékezete – három könyv a forradalomról címmel a következő könyveket recenzálta: 1. 1956 Emlékezés és emlékezet. Október 23-a megünneplése és a forradalom történelmi emlékezetének megszerkesztése napjainkban. Egy kutatószeminárium tanulságai. Szerk. Barna Gábor; 2. Oláh Sándor: Kényszerek – tanúságtevők. Történetek a legrosszabb évszázadból; és 3. A Munkások ’56. Szerk. Rainer M. János és Valuch Tibor.

Dokumentum- és játékfilmek 1956-ról

Az 1956-os forradalom elő- és utóéletét vizsgálva érdemes áttekinteni, hogy mit játszottak a magyarországi mozik október 23-a előtt, és milyen filmeket november 4-e után, ahogyan azt Takács Róbert részletesen bemutatta 2014-es cikkében.

Természetesen a forradalom (és utóélete) több filmben megjelent. A dokumentumfilmek közül Gyönki Viktória az Északi menedék, a játékfilmek közül Bern Andrea a Megáll az idő című alkotásokról írt hosszabb cikket.

Nemzeti Emlékhely, Rákoskeresztúri Új Köztemető, 298-as, 300-as és 301-es parcella. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár

Nagy György monumentális Magyarország története című sorozata külön részt szentelt 1956-nak, ahogyan az Szőts-Rajkó Kinga alapos, az adásokban résztvevő történészeket is megszólaltató ismertetőjéből kiderül.

Árvai Tünde 2017-ben 37 1956-tal foglalkozó játékfilmet gyűjtött össze, írását minden mozizni vágyónak érdemes elolvasni.

Interjúk 1956-ról és beszélgetések a forradalmat kutató történészekkel

Az oral historyt magam is fontosnak tartom, interjúk alatt jelen esetben mégsem olyan beszélgetések értendők, ahol egykor az eseményeket megélőket szólaltattunk meg, hanem olyanok, amelyek történészekkel készültek. Ebben két típust különböztethetünk meg. Az egyik a tematikus interjú, ahol konkrét témáról beszélgettünk az interjúalannyal. Ilyen Gyönki Viktória interjúja az azóta, tragikusan fiatalon elhunyt Forró Tamással Norvégia és a forradalom kapcsolatáról, Szeghő Patrik beszélgetése Csipke Zoltánnal a forradalom nemzetközi megítéléséről, valamint Köpösdi Judit és Forisek Péter interjúja Váradi Natáliával a forradalom kárpátaljai kapcsolódási pontjairól.

Nemzeti Emlékhely, Rákoskeresztúri Új Köztemető, 298-as, 300-as és 301-es parcella. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár

A másik típus az életút-interjú olyan történésszel, aki 1956-ot kutatja, vagy legalábbis azzal kapcsolatban is végzett jelentős kutatásokat. Ezek közül meg kell említeni Szeghő Patrik interjúját Jeszenszky Gézával, Csarnai Márk beszélgetéseit Soós Viktor Attilával, illetve Máthé Áronnal, Hamerli Petra interjúját Andreides Gáborral, Balogh Ádám riportját Galambos Istvánnal, Ritter György beszélgetését Ö. Kovács Józseffel, továbbá saját interjúimat Bank Barbarával, Földváryné Kiss Rékával, Mikó Zsuzsannával és Völgyesi Zoltánnal.

1956-ról szóló rendezvények beszámolói

Az Újkor.hu fennállása óta számos rendezvényt szerveztek az 1956-os forradalom kapcsán: könyvbemutatókat, konferenciákat, előadásokat, kiállításokat, de még helytörténeti sétát is.

A könyvbemutatókról már írtam a cikk könyvekről szóló részében, így egyből áttérek a konferenciákra, amelyek legtöbbjét 2016-ban, a forradalom 60. évfordulójának alkalmából rendezték meg. Közülük többről tudósítottunk, így például Máté Zsolt a Külügyi és Külgazdasági Intézet 1956 és nemzetközi környezete, valamint az Albertai Egyetem Hungary 1956–2016 [Magyarország 1956–2016], Hamerli Petra pedig a Római Magyar Akadémia La rivoluzione ungherese del 1956 e l’Italia [Az 1956-os magyar forradalom és Olaszország] című konferenciájáról írt. Nagy Dániel az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékére rendezett, míg Bereznay István a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum A szabadság kódjai című kiállításához kapcsolódó konferenciáról írt, Mucsi László pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Levéltári napjáról tudósított.

Nemzeti Emlékhely, Rákoskeresztúri Új Köztemető, 298-as, 300-as és 301-es parcella. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár

A későbbi konferencia-tudósítások közül fontosnak tartom még megemlíteni Bódi Lóránt „Interjúzni muszáj.” A magyar oral history gyűjtemények története és Nagy Katalin XII. Piusz pápa iratainak megnyitása című írását, továbbá saját, Sorsok és börtönök a kommunista diktatúra idején című cikkemet.

Az önálló előadóestek kedvelői bizonyára örömmel olvasták Vékony Zsolt Megtorlás az 1956-os forradalom után című tudósítását Mikó Zsuzsanna, illetve Bolcsó István ’56-os magyar fiatalok a Francia Idegenlégióban című írását Nóvé Béla előadásairól.

A kiállítások iránt érdeklődőknek három cikket tudok ajánlani. Bereznay István Az egység szimbólumai – a szabadság kódjai címmel a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum már említett kiállításáról írt, Maróti Zsolt Viktor pedig „Ilyen nagy dolog lenne a szabadság?” címmel a Magyar Nemzeti Múzeuméról. Ugyanő a koronavírus miatti 2020. tavaszi lezárás idején Múzeumi szörfözések – Kiállítások a világhálón címmel virtuális kiállításokra hívta fel a figyelmet, közte Országgyűlési Múzeum honlapján keresztül elérhető az In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállításra.

Nemzeti Emlékhely, Rákoskeresztúri Új Köztemető, 298-as, 300-as és 301-es parcella. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár

Végül azoknak, akik túráznának egyet Budapesten, nagy segítséget jelenthet Dénes Lóránt Eötvenhatos emléktúra: Városi séta a forradalom és szabadságharc emlékére című írása.

1956 és az oktatás

Azoknak a tanároknak, akik szeretnék a frissebb kutatási eredményeket is beépíteni óráikba, minden bizonnyal segítséget jelenthet Oktatás rovatunkból a Videóinterjúk szerepe a történelemtanításban – Az MTA–SZTE ETTK tevékenysége, a Maróti Zsolt Viktor tollából született A média, az internet és a történelem, valamint a Herczeg Annamária szerezte Megőrizni és megismertetni – a közgyűjtemények és a történelemtanítás című írás.

Nemzeti Emlékhely, Rákoskeresztúri Új Köztemető, 298-as, 300-as és 301-es parcella. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár

Persze, ha valakit inkább az érdekelne, hogy mit kérdezhetnek az itt leírtakból az érettségin, akkor azoknak is tudunk segíteni, hiszen Fekete Bálint és Rigó Balázs jóvoltából letölthető oldalunkról az Érettségi feladatok és megoldások gyűjteménye történelemből (2005–2016) című gyűjtemény.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

Az idén 80 éves, Széchenyi-díjas történész, M. Kiss Sándor életművének esszenciáját veheti kezébe az érdeklődő olvasó a Szembesülés című kötettel.
Támogasson minket