Mit adtak nekünk az ópusztaszeriek? – A VII. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora

Ha valaki már járt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az bizonyára egyetért azzal, hogy érdemes ide visszatérni. A Feszty-körkép, az Árpád-emlékmű, a Rotunda kiállításai, a Skanzen vagy Szer Monostorának romjai mind visszavárják az embert. Nem csoda, hogy a Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora is az Emlékparkot választotta helyszínéül, ahol immár hetedik alkalommal zárták a nyarat a fiatal kutatók.

Millenniumi emlékmű (saját fotó)

A szegedi székhelyű Belvedere Meridionale folyóirat szerkesztősége 2013-ban határozott úgy, hogy korábbi táborait kibővíti, és immár Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora néven az egész országból és a határon túlról is vendégül látja a kutatókat. E törekvéshez Ópusztaszer szimbolikusan és infrastrukturálisan egyaránt ideális helyszínt biztosított. Az elképzelés bevált, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően immár hetedik alkalommal rendezték meg a tábort 2019. augusztus 29. és szeptember 1. között. A rendezvény, mint a korábbi években is, a résztvevők előadásai és az ezeket követő viták köré összpontosult.  Itt azonban nem kellett tartani a konferenciáknál jellemző szigorú időrendet, így a húszperces előadásokat mindig élénk beszélgetés követte, mégpedig a nyárhoz illően oldott hangulatban. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy ezen a rendezvényen hagyományosan nincs szükség sem öltönyre, sem kosztümre, csak kényelmes, nyári ruhára. A beszélgetések nemcsak az előadások után, hanem étkezések közben és esténként is folytatódtak a kötetlen szakmai fórumokon.

Kertész Péter

A tábor konferenciarésze szekciókra bomlott, ezeknek elnöki feladatait Kiss Gábor Ferenc (az SZTE JGYPK szakcsoportvezető főiskolai docense, a Belvedere Meridionale főszerkesztője, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kutatója, egyben a tábor főszervezője), Gálffy László (a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Szegedi Tudományegyetem óraadója), Oláh András Pál (a www.legihaboru.hu weboldal szerkesztője), valamint jómagam (Szőts Zoltán Oszkár, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatója, az Újkor.hu főszerkesztője) láttuk el. A rendezvényt Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója nyitotta meg, ezzel is jelezve, hogy a vendéglátó számára fontos rendezvényről van szó. A köszöntő utáni nyitóelőadást én tartottam, bemutatva az Újkor.hu tevékenységét. A pénteki és a szombati napot egyaránt könyvbemutató zárta. Az elsőn Juhász Péter Anonymus: fikció és realitás. Az Álmos-ág honfoglalása, a másodikon Vincze Gábor Csendőrsorsok 1945 után az állambiztonsági és népbírósági iratok tükrében című kötetét ismerhették meg a táborozók szerzőik prezentálásában.

Juhász Péter és Kiss Gábor Ferenc

A tábor három napja alatt számos kiváló előadás hangzott el, az ókortól napjainkig, és számos megközelítés a hagyományosabb eseménytörténettől a hadtörténeten át a társadalomtörténetig. A jelenlevők változatos körből kerültek ki: mesterszakos hallgatók, doktoranduszok, doktorjelöltek, de már tudományos fokozattal rendelkező, tapasztaltabb kutatók is eljöttek. Elmondhatjuk tehát, hogy szakmai hátterét tekintve igen színes előadói kör gyűlt össze, és azt is, hogy mindenki igyekezett kihozni magából a maximumot. Mivel főként 20. századi magyar történelemmel foglalkozom, számomra ezek az előadások voltak a legérdekesebbek, így ezeket emelem ki itt, a programbeli sorrendet követve.

Ress Zoltán

Ress Zoltán (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum) „Ágyban párnák között halni meg” avagy az utolsó 48-as honvédek nyomában című előadásából megismerhettük a Horthy-korszak veteránokkal kapcsolatos emlékezetpolitikáját, ami különösen érdekes volt annak a tükrében, hogy közvetlenül a frissen elvesztett, és a társadalom szinte teljes részét érintő eső világháború után jártunk.

Gyebnár Kristóf (egyetemi hallgató, Esterházy Károly Egyetem) fiatal korához képest szokatlanul kiforrott előadást tartott Egy nógrádi tisztviselő életútja a 20. századi Magyarországon, amelyből érthetővé vált, hogy egy átlagember életében milyen változásokat jelentett a Horthy-korszakhoz képest a második világháború, a kommunista hatalomátvétel, 1956, majd az azt követő megtorlás. Az előadó ráadásul egy hosszabb kutatás lehetőségét is felvillantotta azzal, hogy tervei között szerepel Nógrád megye teljes tisztviselői gárdáját feldolgozni.

Gyebnár Kristóf

Apjok Vivien (abszolvált PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem) Strand születik – a makói Maros-part fejlesztése 1950–1990 címmel egyszerre adott ízelítőt az alapos, levéltári kutatásokra és oral historyra egyaránt épülő helytörténeti, turizmustörténeti és szocializmustörténeti kutatásokból, hiszen témája e három terület metszetéből állt össze. Előadásából egy későbbi hiánypótló publikáció sejlett fel.

Apjok Vivien

Mágó Károly (zászlós, Szolnoki Katonai Repülőtér) A roncskutatás módszertana és magyar roncskutatások külföldön című előadása arra világított rá, hogy Magyarország területén (és persze azon kívül is) számos harci repülőgép zuhant le, amelyeknek roncsait messze nem minden esetben szállították el, pilótáiknak nem mindig adták meg végtisztességet, így máig lehet roncsokra bukkanni. Feltárásuk komoly szakmai felkészültséget igényel, hiszen nem lehet tudni, hogy nincsenek-e még éles lőszerek, fegyverek a roncsok fedélzeten. Ha ilyen nyomokkal találkoznánk, célszerű tehát hivatalos segítséget kérni.

Mágó Károly

Oláh András Pál Az Auschwitz ellen 1944. szeptember 13-án végrehajtott amerikai légitámadás című előadása írott formában hamarosan, pont a 75. évforduló napján az Újkor.hun is olvasható lesz, így erről nem írnék többet.

Oláh András Pál

Kiss Gábor Ferenc Fronthangulat – alulnézetből és Kázmér László (egyetemi hallgató, Debreceni Egyetem) A családi kapcsolatok hiánya és annak morális hatásai a Don-kanyarban előadásai szándékoltan kiegészítették egymást, rámutatva arra, hogy a második világháborúban résztvevő katonák pszichológiai vizsgálata is fontos tudományos szempontból, amelyhez a levelek elsődleges forrásul szolgálnak, s e vizsgálatok a maguk mikrotörténeti jelentőségük mellett a hadtörténethez is jelentősen hozzájárulhatnak, gondolva például John Keegan A csata arca című alapművére.

Kiss Gábor Ferenc

Dávid Benjámin (egyetemi hallgató, Szegedi Tudományegyetem) I. és II. világháborús veszteségkutatások a történelem szolgálatában című előadásában arra a fontos tényre hívta fel a figyelmet, hogy a két világháborúban elszenvedett emberveszteség országosan és regionálisan is komoly társadalomtörténeti és demográfiai következményekkel járt, s ennek feltárásával érdemes komolyan foglalkozni.

Dávid Benjámin

Kiss Dávid (egyetemi hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem) A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek különleges alakulatai (1959–1989) című előadása egy kutatási tervet mutatott be, arra keresve a választ, hogy egy fontos, de kifejezetten kevés levéltári háttéranyaggal rendelkező témát miként lehet kutatni. A választ az egykori résztvevők meginterjúvolása és a sajtóhírek átböngészése jelentette. A munkát az előadó már megkezdte: folytatásához sok erőt kívánok.

Végh Loretta (PhD-hallgató, Debreceni Egyetem) Friedrich István ábrázolása a két háború közötti karikatúrákon című előadásában az egykori miniszterelnök sajtóban megjelent képi ábrázolásait, ezeknek ismétlődéseit, kontextusát vázolta fel.

Vincze Gábor (tudományos kutató, Emlékpont Múzeum) Háborús bűnös vagy a kommunista bosszú áldozata? Cserháti József tragikus története című előadásában egy olyan életrajzot prezentált, amely kimaradt aznap bemutatott Csendőrsorsok 1945 után az állambiztonsági és népbírósági iratok tükrében című könyvéből. A csendőrség tagjait 1945 után kollektíven bűnösnek tekintették, így – bármilyen tevékenységet is folytattak a Horthy-korszakban –, valamennyiükre meghurcolás várt az új államrendben. Vincze Gábor munkája egyéni sorsaikba enged (illetve engedett) betekintést.

Vincze Gábor

Galambos István (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala) Az 1956-os munkástanácsok működésének alapvonásai Várpalotán 1956–1957 című előadásában mintapéldáját adta annak, hogy miként kell országos hatáskörű témából kiindulva fokozatosan irányítani a fókuszt helyi eseményre, úgy villantva fel a részleteket, hogy mindenki számára érdekes legyen.

Pap Péter István (PhD-hallgató, Esterházy Károly Egyetem) előadásában egy rendszerváltó politikus, a fiatalon elhunyt Csengey Dénes életpályájának feltárására irányuló kutatásait mutatta be. Prezentációja igényes végeredményt sejtet, mivel Csengey hagyatéka kutatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban, levelezése pedig más levéltárakban is. A levéltári kutatást várhatóan oral history anyaggyűjtés is követni fogja.

Gálffy László

Sajnos voltak olyan érdeklődési területemnek megfelelő előadások is, amelyeket nem tudtam meghallgatni, mivel éppen egy párhuzamos szekción elnököltem. Szabó Levente Gábor A lovasság szerepe és annak változása a nyugat-európai hadseregekben; Molnár Dávid Keresztényszocialista és szociáldemokrata ellentét Egerben 1903 és 1914 között és Gorcsa Oszkár Hadifogság az Osztrák–Magyar Monarchiában – Historiográfiai áttekintés című prezentációi pedig minden bizonnyal nagyon érdekesek lehettek.

Szabó Levente Gábor

Természetesen a konferencián nemcsak magyar történelemről volt szó. Többen foglalkoztak 20. századi egyetemes történelemmel is. Domján Máté az amerikai tengerészgyalogság részvételét mutatta be a peleliui hadjáratban, Mezey Bence az 1946 és 1954 közötti indokínai háborút vázolta fel, Lengyel Ádám pedig az amerikai légierő Szidra-öbölbeli 1981-es és 1989-es konflikusait elemezte. Javaslom nekik – ezt már ott, élőszóban is megtettem –, hogy próbáljanak kutatási területükön belül magyar vonatkozást keresni, mert valószínűleg így szélesebb itthoni olvasótábort szólíthatnának meg.

Szőts Zoltán Oszkár

Ami a korábbi korszakokat illeti, hallhattunk ókori előadást (Ormos Bálint: Az eke szarvától a lant húrjáig. A római elit szerepértelmezése a kései köztársaságban és a korai principatus idején), népvándorlás- és középkori történelemmel foglalkozó prezentációkat (Bognár László Az écluse-i csata (1340): Bizonytalanságok és ellentmondások a narratív forrásokban és a vonatkozó irodalomban; Ónadi Sándor „A vezetők a püspök házában tanácskozásra gyűltek” – egy hipotézis alátámasztása; Véber Zoltán Kilia: A magyarok fekete-tengeri kikötője; Kerényi Bálint Ogur-török törzsek Ázsiában és Európában az első évezredben; Juhász Péter A steppe országútján a Kárpát-medencébe és Danka Balázs Egyházi intézmények, mint királyi temetkezőhelyek Magyarországon európai kitekintésekkel), valamint egy 19. századit (Gulyás Adrienn: „Szózat a magyar főrendű nők nevelése ügyében” – Teleki Blanka pedagógiai tevékenysége a hazai nőnevelést érintő viták tükrében). Ezekhez az előadásokhoz 20. századosként csak műkedvelőként tudnék hozzászólni, ezért inkább nem teszem. Annyit azért megjegyezhetek, hogy egy kivételével mindegyik színvonalasnak tűnt számomra. Hogy melyik az az egy? Ez legyen most titok: bízom benne, hogy az illető fejlődni fog. Egy dolgot viszont sajnálok, mégpedig azt, hogy idén nem volt a török hódoltság korával foglalkozó előadás, pedig ezeket mindig szívesen hallgatom.

Bognár László és Gálffy László

Olvasóink jól tudhatják, hogy a Kárpát-medencei Fiatal Történészek Táborában eddig minden évben képviseltettük magunkat, azaz kevésbé veretesen szólva én személy szerint mindig ott voltam, mert nagyon jó kezdeményezésnek, jól megszervezett, kiváló rendezvénynek gondolom, ahol számos kiváló kollégát ismerhettem meg az eddigi években. (A 2014-es, a 2015-ös, a 2016-os, a 2017-es és a 2018-as táborokról írt beszámolók a linkekre kattintva olvashatók. A 2013-as táborról csak azért nincs, mert akkor még nem létezett az Újkor.hu.) A portál indulását is úgy időzítettük 2014-ben, hogy erről a rendezvényről már tudjunk írni, és egyik első interjúnk is Kiss Gábor Ferenccel, a tábor főszervezőjével készült.

Összességében elmondható, hogy a VII. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Tábora, mint eddig minden évben, idén is kiválóan sikerült. Bízom benne, hogy jövőre újra ott lehetek (vagy inkább: lehetünk) majd, régi ismerősöket és új arcokat egyaránt köszöntve.

Szőts Zoltán Oszkár

A külön jelölés nélküli fényképeket Dávid Benjámin és Lengyel Ádám készítették. A címlapfotón Kiss Gábor Ferenc látható.

Ezt olvastad?

Változatos tudományos programok kaptak helyet e heti kínálatunkban, rendkívül érdekes rendezvényeket ajánlunk a figyelmetekbe a határainkon innen és túlról is. Október