Zene helyett múltidézés – beszámoló a III. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táboráról

A nyár a fesztiválok ideje. A fiatalok sorra kapják fel hátizsákjukat és járják az országot, hogy kedvenc zenéikre bulizhassanak. Mi történik akkor, ha a zene helyett a történelemé a főszerep? A III. Kárpát-medencei fiatal magyar történészek táborában jártunk.

A tábor egyik programja: Rendhagyó kiállítás-vezetés

Bármilyen fesztiválról beszélünk, tudnunk kell, hogy szervezőgárda nélkül egy sem valósulhat meg. Nem lenne Sziget, ha nem szervezné meg a Sziget Iroda, ahogy Fekete Zaj Osztálykirándulás sem lenne, ha nem állna mögötte egy lelkes baráti társaság, akik fel akarták támasztani az egykori Fekete Zajt. A III. Kárpát-medencei fiatal történészek tábora mögött a Belvedere Meridionale folyóirat stábja áll, akik korábban is szerveztek Belvedere-táborokat, elsősorban a szegedi történészhallgatóknak szánva. 2013-ban Kiss Gábor Ferenc főszerkesztő és csapata gondolt egy merészet, hogy kiterjesztik a tábort valamennyi országon belüli és határon túli érdeklődő számára. Így született meg a Kárpát-medencei fiatal magyar történészek tábora, amely azóta tavaly és idén is megrendezésre került.

Egy jó fesztiválhoz helyszín is kell. A Sziget furán venné ki magát, ha nem a Hajógyári-szigeten lenne, ahogy a Fekete Zaj is erősen kötődik Mátrafüredhez. A történész tábor helyszíne az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark, amely illusztris környezetet biztosít ahhoz, hogy a történelemfanatikusok jól érezzék magukat. A Feszty-körkép, a Rotunda kiállításai vagy a Skanzen érdekességei a tábor nélkül is vonzó programok, azzal együtt viszont valódi kuriózumok.

Természetesen egy szponzor sem árt meg, jelen esetben ezt a szerepet a Nemzeti Kulturális Alap töltötte be.

Kovács Attila így köszönte meg a támogatónak a tábort

Minden valamire való fesztiválnak vannak úgynevezett headlinerei, azaz olyan ismert zenekarok, akik a főműsoridőben játszva bevonzzák a közönséget. Jelen esetben a headlinerek szerepét azok a komoly szakmai múlttal rendelkező kutatók jelentették, akik előadást tartottak a jelenlevőknek. A főműsoridő persze mást jelent egy olyan rendezvény esetén, amely az előadásokra épül. Este 8-ra már mindenki túl fáradt lenne meghallgatni őket, így a tábor headlinerei az adott nap kezdő előadásait tartották meg. Első nap a főelőadó Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője volt, aki Csanád vármegye szovjet megszállás alatti eseményeiről beszélt, különös tekintettel a kisebbségekre. A második napot Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója nyitotta meg, aki a második világháború alatti hírszerzés világába vezette be a hallgatóságot. Rögtön utána Horváth Csaba, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnok-helyettese következett. Előadása szintén a második világháborúhoz kötődött. A katonai felderítés részleteit ismerhették meg belőle a jelenlevők. A harmadik napon háromra nőtt a kiemelt előadók száma. Stencinger Norbert, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány tudományos kutatója az első világháborúról beszélt, rámutatva, hogy mennyi mindenben bizonyult az a második világégés előzményének. Közvetlenül utána Ravasz István, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiemelt főtisztje az 1944-es erdélyi hadműveleteket mutatta be. Végül Rácz Lajos, a Szegedi Tudományegyetem professzora éghajlattörténeti ízelítőként az időjárás második világháborúbeli szerepéről beszélt.

Rácz Lajos, Ravasz István, Stencinger Norbert és Szakály Sándor

Természetesen egy fesztiválon nemcsak headlinerek vannak, hiszen éppen attól fesztivál, hogy folyamatosan szól a zene. A táborban így nemcsak a fent felsorolt kutatók, hanem a tanulmányaik különböző fázisaiban levő (BA-tól a friss doktori címig) résztvevők is előadásokkal álltak a többiek elé. Felsorolásuk túlmutatna beszámolónk keretein, de a tábor részletes programját a cikk végén közöljük.

Horváth Csaba, Kiss Gábor Ferenc, Miklós Péter és persze a hallgatóság

Mi kell még egy fesztiválhoz? Jó hangulat és jó társaság. Ez, ahogy tavaly és tavalyelőtt, idén is megvolt. Előbbihez nagyban hozzájárult az első esti szalonnasütés, a második esti Kovács Attila vezette borkóstoló és a harmadik napi bográcsgulyás, a múltidéző tanóra a tanyasi iskolában, Ópusztaszer sajátos hangulata és az ország minden pontjáról érkező történészek nyitottsága egymás munkája iránt.

Köszönet illeti a szervezésért a Belvedere Meridionale csapatát, és reméljük, energiájuk és lelkesedésük jövőre is össze tudja hozni egy táborba a Kárpát-medence fiatal magyar történészeit.

Szőts Zoltán Oszkár

Az elhangzott előadások:

Csütörtök (július 16.):

Miklós Péter: Csanád vármegye a szovjet megszállás idején – kisebbségpolitikai dimenzióból

(1944–1945)

Herczeg Zsolt: Az 1944- es bajmoki partizán vérengzés és annak utóélete a mai huszonévesek körében

Dávid Benjámin: „Elcsalt választás” Az 1947-es országgyűlési választások Gyomán és Endrődön

Kispál Richárd: Kisebbségi sorsok a Kárpát-medencében: a délvidéki és a felvidéki német közösség helyzetének összehasonlítása 1920 és 1949 között

Molnár Dávid: Mészöly Géza, a mártírrá tett áldozat

Péntek (július 17.):

Szakály Sándor: Titkos háború – hírszerzés és elhárítás a második világháborúban

Horváth Csaba: A felderítés a II. világháborúban

Oláh András Pál: Kutatási segédlet és forráskritika a II. világháborús amerikai stratégiai légitámadások kutatásához

Fröhlich Dávid: A lovasság és a páncélos erők viszonya a két világháború közti magyar katonai gondolkodásban

Baracs Róbert István: A Nagy Háború a magyar katonadalok tükrében

Juhász Péter: Levédia és Etelköz – Régi adatok, új értelmezés

G. Tóth Péter: Középkori hiteleshelyeink területi hatásköre, a csanádi székeskáptalan gyakorlata

Gausz Ildikó: Az első francia nyelvű nyomtatott itineráriumok, Charles Estienne francia útikalauza (1552)

Halmágyi Miklós: „…. hogy sokáig élj azon a földön,…” Az időskor megítélésének változatai a korai magyar történetírásban

Szanka Brigitta: Luxemburgi Zsigmond utazásainak gyakorlata az 1414. év példáján keresztül.

Fodor István: Az “ISIS” felemelkedése: A takfīrizmus erejének multidiszciplináris vizsgálata

Péterffy Gergely: Szentendrei HÉV története 1888-2000 között

Cserháti Katalin: Ceruzától a mozdonyszimulátorig. A vasúti szakoktatás története 1887-től napjainkig

Balázs Gergely: 1956.október 23-ának éjjele a Rádió környékén

Kardos Tamás: Analóg- és interaktív eszközök, lehetőségek a múzeumpedagógia eszköztárában a hatékony történelemoktatás szolgálatában

Szombat (július 18.):

Stencinger Norbert: Az I. világháború – mint második világégés katonai előzménye

Ravasz István: Erdélyi hadműveletek 1944

Rácz Lajos: Az időjárás szerepe a második világháborúban

Mezey Csaba Bence: A felkelő nap a dzsungelben – dzsungelháború a második világháborúban

Makra Mónika: Málenkij robot Taksony és környékén

Baricz Norbert: Brazília a második világháború idején

Hamerli Petra: Magyar–olasz együttműködés a Balkánon a két világháború között

Gorcsa Oszkár: A „Potiorek-offenzívák”

Nagy József: Magyarok és románok az Osztrák-Magyar Monarchia védelmében. A m. kir. 22. honvéd gyalogezred története az első világháborúban

Múltidéző tanóra a tanyasi iskolában

 

Ezt olvastad?

Változatos tudományos programok kaptak helyet e heti kínálatunkban, rendkívül érdekes rendezvényeket ajánlunk a figyelmetekbe a határainkon innen és túlról is. Október