A baptisták múltja és jelene – Baptista Lexikon

Régi adóssága volt a Baptista Egyháznak, amely 1846-tól van jelen Magyarországon, hogy történetét és jelenét, nevesebb személyiségeit, fontosabb hitelveit lexikális formában is megjelentesse. Ezt már évekkel ezelőtt megtette a katolikus egyház, Diós István vezetésével 17 kötetben adta ki a Magyar Katolikus Lexikont. A református egyház az eredetileg Zoványi Jenő által szerkesztett Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikonnal tett eleget a kutatók és az érdeklődők elvárásának.

Ebbe a sorba állt be Marosi Nagy Lajos szerkesztésében a Baptista Lexikon, melynek célja a bevezetőt író Papp János szerint, aki a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, az, hogy bemutassa azokat az Isten-áldotta embereket, akiket ismerni fontos, valamint azokat a helyszíneket, fogalmakat, eseményeket, melyek mind a baptisták, mind az érdeklődők számára lényegesek lehetnek.

Magát a lexikont három (bizonyos szinten) összefüggő csoportnak szerkesztették, az emlékezőknek, akik esetleg ismerhették a benne szereplő személyeket, az újabb nemzedékeknek, akik keresik a gyökereiket, valamint maguknak a baptistáknak, akik teljesebb és pontosabb képet akarnak kapni a közösségükről, tanításukról, illetve történetükről. Maga ez a történeti szál azért is lényeges, mert a kötet az anabaptisták 1523-as Kárpát-medencei megjelenésének 500., valamint az első baptista prédikátor Budapestre érkezésének 150. évfordulójára jelent meg.

A rövid bevezető gondolatsor tisztázni akarja a kötet pontos mibenlétét. A szerkesztő – sokszínű témája miatt – általános lexikonnak minősíti, majd ezt pontosítja, mivel szócikkeinek többsége a baptista egyházhoz kötődik, ezért e kötetet szaklexikonnak jelenti ki. Kicsit furcsa a külső olvasó számára, hogy nem úgy fogalmaz, hogy ez a baptista egyházhoz, hanem úgy, hogy a baptista névhez kötődik, – ez így némileg belső, kis túlzással úgy is fogalmazhatnánk „tolvaj nyelv” melyet a közösséghez tartozók bizonyára jól értenek, de a kívülállóknak idegen. A szerkesztő kijelenti, hogy a kötet elsősorban a magyar baptistákra koncentrál, a külföldi személyeket és eseményeket csak részben érinti. Ez némileg érthető, hiszen bizonyos terjedelmi korlátra szükség van, viszont a címválasztásban lehet, hogy praktikus lett volna erre kitérni, s szerencsésebb lett volna a Magyar Baptista Lexikon cím adása.

A kötetben mintegy 1400 szócikk található, melyek több csoportra oszthatóak. Az első jelentős ilyen csoport a személyek bemutatása. Itt a legjelentősebb baptista lelkipásztorok, misszionáriusok, gyülekezeti munkások, tisztségviselők mellett a baptista egyházhoz kötődő egyéb személyek, zenészek, irodalmárok, művészek szerepelnek.

A második csoportban a különféle teológiai fogalmakat találhatunk, melyet kimondottan a lelkipásztoroknak, teológusoknak, imaóra-vezetőknek szántak. Némileg hiányolom azoknál a fogalmaknál, melyekben más egyház gyakorlatát mutatják be, hogy nem kérték ki az adott egyház segítségét, mert így esetlegesen téves adatok is bekerülhettek. Ilyen szócikk például a szenteltvízről szóló, mely bár ír a szenteltvíztartóról, valamint, hogy ezzel a vízzel a katolikus templomokba való belépéskor a hívek keresztet vetnek, de magáról a szenteltvízről nem esik szó. Hasonló problémák merülnek fel, az egyik a baptista egyházat és a más történelmi egyházakat lényegében megkülönböztető kérdésben, a keresztség (vagy bemerítés) témakörében, ahol a szócikk szerzője úgy fogalmaz, hogy a „népegyházak által gyakorolt csecsemőkeresztség esetén a szülők és a keresztszülők tesznek a gyermek nevében fogadalmat”, ami részben igaz, de a megfogalmazás nem törekszik pl. a katolikus keresztség pontos bemutatására. Szintén némiképpen összemosás figyelhető meg a konfirmáció – bérmálás kérdéskörben, amely valóban hasonló életkorban következik be, de jelentősen eltérő teológiai és egyháztagsági különbségekkel jár a katolikus egyházban, valamint a protestáns egyházakban. Természetesen tudom, hogy ez a kötet – már csak terjedelme miatt sem – törekedhetett minden kérdés teljesebb bemutatására, de talán érdemes lett volna a több egyházat érintő témakörökben külső lektort is megkérdezni.

A kiadványnak jelentős részét képezi a Győri Kornél teológiai tanár 2001-ben megjelent Missziós kisszótár I. kötete mintegy 400 szócikke, mely elsősorban a missziós fogalmak meghatározásában nyújt segédkezet.

Szintén lényeges csoport a különböző gyülekezetek és közösségek bemutatása, a főbb templomok, valamint az ott szolgáló személyek közzététele. A kutatást nagyban segíti, hogy a kapcsolódó szócikkeket jelzéssel látták el, valamint dőlt betűvel szedték.

Az utolsó nagy csoport a baptista hitvallás, hitelvek bemutatása, a bevezető elmondása szerint pontos hitvallási idézetekkel, mivel a szerkesztő véleménye szerint ez alapján jól megismerhető a baptista gondolkodás.

Valamennyi szócikk végén szerepel a szerző rövidítése, ez alapján az írásban több, mint huszan vettek részt. Némileg furcsállom, hogy fő forrásként tekintenek a Wikipédiára, történész tanulmányaim során számtalanszor elhangzott, hogy ezt nem tekinthetjük hiteles forrásnak. A kötet lektorálásában Győri Kornél, Hetényi Attila, Lőrik Levente, Marosi Nagy Lajos, Molnár Géza, Nemeshegyi Dávid, dr. Szebeni Olivér vettek részt.

Különlegessége a kiadványnak, hogy néhány szócikk után – kisebb betűvel – az adott szócikkel (főleg személlyel) kapcsolatban némileg szubjektív vélemény szerepel. Ez a lexikonokban – eddigi tapasztalataim szerint – rendkívül ritka, mondhatni kuriózum.

A Marosi Nagy Lajos szerkesztésében megjelent Baptista Lexikon nagyon szép kiadású, jól kezelhető kiadvány, azt a néhány fentebb említett hiányosságot leszámítva jól kezelhető, hasznos mű. Bízom benne, hogy számos kiadást megér, amelyekben a mostani „gyermekbetegségeket” ki lehet küszöbölni.

Dudás Róbert Gyula

Ezt olvastad?

A történeti kutatás társadalmi célja és haszna

Salamander címmel tartott konferenciát 2019. április 11-én, csütörtökön a Mika Sándor Egyesület a budapesti Egyetemi Könyvtár dísztermében. A konferencián előadó

X