Húsz éve történt a Columbia űrsikló katasztrófája
Húsz éve, 2003. február 1-jén egy az űrkutatás jövőjét jelentősen befolyásoló esemény történt: visszatérés közben megsemmisült a NASA Columbia űrsiklója.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a NASA elveszítette egy űrrepülőgépét. 1986. január 28-án már az indítás közben egy műszaki hiba következtében megsemmisült a Challenger űrsikló. Azt követően komoly változásokat vezettek be, hogy még egyszer hasonló katasztrófa ne fordulhasson elő. Azonban még tíz év sem telt el, amikor a Columbia katasztrófája megtörtént.
Hogy fordulhatott ez elő? Tették fel a kérdést sokan. A válasz természetesen az emberi hibák sorozatában keresendő ismét. A kilövés után nem sokkal felfedezték a NASA ellenőrei, hogy az űrsikló számára az alacsony orbitális pályára történő repüléshez szükséges üzemanyagot tartalmazó tartály rögzítéséről levált egy poliuretán habszivacs tömítőelem, ami eltalálta, és nem kizárt, hogy károsodást is okozott az űrsikló bal szárnyának belépő élén. A Boeing mérnökei egy számítógépes modellt használva megállapították, hogy valószínűleg megsérült a Föld légkörébe történő visszatéréskor az űrsikló belső szerkezetét védő hőpajzs. Ezt a vizsgálatot azonban a NASA-nál pontatlannak minősítették, mivel a szoftvert eredetileg jéggel való ütközés szimulálására tervezték, nem pedig habszivacs, vagy más, puhább anyagok vizsgálatára.

Ezt követően a Védelmi Minisztériummal egyeztetve a NASA felvételeket akart készíteni az űrsikló szárnyáról, azonban a kérések hol a Minisztérium bürokratikus útvesztőjében vesztek el, hol pedig elutasították azokat az egyes parancsnokságok. A végső kérvényt a Stratégiai Parancsnoksághoz tervezte benyújtani a Columbia vizsgálatával megbízott csapat, hogy műholdakkal készítsenek felvételt, azonban a Küldetésmenedzsment Csoport vezetője visszavonta ezt a kérvényt, s végül több kísérletet nem tettek az űrsikló vizsgálatára.
A visszatéréskor valóra vált mindenki rémálma: a Columbia hőpajzsán keletkezett résnek köszönhetően az űrsikló alumínium vázszerkezete komoly mértékben károsodott, és a fellépő erőhatások következtében a szárny elkezdett szétszakadni, ami miatt az űrsikló irányíthatatlanul forogni kezdett a tengelye körül, majd darabokra szakadt. A legénység minden tagja életét vesztette.

A katasztrófa újfent rávilágított az űrutazás veszélyességére, emellett az utolsó szöget is jelentette az űrsikló program koporsójába. 2004. júniusában George W. Bush elnök bejelentette, hogy a Nemzetközi Űrállomás elkészülte után a programot leállítják.
Az Űrsikló Programról, illetve a Challanger és a Columbia katasztrófájáról további érdekességeket találhattok Lengyel Ádám videójában a TheHistoryGeek YouTube-csatornán:
Forrás:
Columbia Accident Investigation Board
Ezt olvastad?
További cikkek
Újkor.hu – adventi kalendárium 2024
Csokival indult, ma már tulajdonképpen bármiből lehet adventi naptárt készíteni – kozmetikumokból, italkülönlegességekből, apróbb elektronikai cikkekből és így tovább. Eltérő tartalmuktól, akár formájuktól eltekintve közös vonás e kalendáriumokban a várakozás, […]
TePO 10 Jubileumi Konferencia | Meghívó
2023. májusában volt 10 éve, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztálya (TePO) megalakult. Ennek kapcsán az Osztály jubileumi konferenciát rendez 2023. december 2-án a Magyar Kereskedelmi és […]
Jobban eligazodunk a közéletben is, ha ismerjük a történelmet – Az elBeszélő podcast vendége Borbás Barna
Milyen közös pontok vannak a közéleti újságírásban, a labdarúgás hőskorában és a történelemtudományban? Ezeket a témákat és ezek kapcsolatát érintette a TheHistoryGeek YouTube-csatorna és az Újkor.hu közös beszélgetős portréműsora, az […]
Előző cikk
Egy pápa két élete – Kerekasztal-beszélgetés XVI. Benedek életművéről
A 21. század embere – hacsak nincs nála a bölcsek köve és jelen volt XII. Gergely pápa 1415-ös lemondatásakor – nem tapasztalhatott az életében olyat, hogy egy katolikus egyházfő a […]