Húsz éve történt a Columbia űrsikló katasztrófája

Húsz éve, 2003. február 1-jén egy az űrkutatás jövőjét jelentősen befolyásoló esemény történt: visszatérés közben megsemmisült a NASA Columbia űrsiklója.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a NASA elveszítette egy űrrepülőgépét. 1986. január 28-án már az indítás közben egy műszaki hiba következtében megsemmisült a Challenger űrsikló. Azt követően komoly változásokat vezettek be, hogy még egyszer hasonló katasztrófa ne fordulhasson elő. Azonban még tíz év sem telt el, amikor a Columbia katasztrófája megtörtént.

Hogy fordulhatott ez elő? Tették fel a kérdést sokan. A válasz természetesen az emberi hibák sorozatában keresendő ismét. A kilövés után nem sokkal felfedezték a NASA ellenőrei, hogy az űrsikló számára az alacsony orbitális pályára történő repüléshez szükséges üzemanyagot tartalmazó tartály rögzítéséről levált egy poliuretán habszivacs tömítőelem, ami eltalálta, és nem kizárt, hogy károsodást is okozott az űrsikló bal szárnyának belépő élén. A Boeing mérnökei egy számítógépes modellt használva megállapították, hogy valószínűleg megsérült a Föld légkörébe történő visszatéréskor az űrsikló belső szerkezetét védő hőpajzs. Ezt a vizsgálatot azonban a NASA-nál pontatlannak minősítették, mivel a szoftvert eredetileg jéggel való ütközés szimulálására tervezték, nem pedig habszivacs, vagy más, puhább anyagok vizsgálatára.

Ezt követően a Védelmi Minisztériummal egyeztetve a NASA felvételeket akart készíteni az űrsikló szárnyáról, azonban a kérések hol a Minisztérium bürokratikus útvesztőjében vesztek el, hol pedig elutasították azokat az egyes parancsnokságok. A végső kérvényt a Stratégiai Parancsnoksághoz tervezte benyújtani a Columbia vizsgálatával megbízott csapat, hogy műholdakkal készítsenek felvételt, azonban a Küldetésmenedzsment Csoport vezetője visszavonta ezt a kérvényt, s végül több kísérletet nem tettek az űrsikló vizsgálatára.

A visszatéréskor valóra vált mindenki rémálma: a Columbia hőpajzsán keletkezett résnek köszönhetően az űrsikló alumínium vázszerkezete komoly mértékben károsodott, és a fellépő erőhatások következtében a szárny elkezdett szétszakadni, ami miatt az űrsikló irányíthatatlanul forogni kezdett a tengelye körül, majd darabokra szakadt. A legénység minden tagja életét vesztette.

A katasztrófa újfent rávilágított az űrutazás veszélyességére, emellett az utolsó szöget is jelentette az űrsikló program koporsójába. 2004. júniusában George W. Bush elnök bejelentette, hogy a Nemzetközi Űrállomás elkészülte után a programot leállítják.

Az Űrsikló Programról, illetve a Challanger és a Columbia katasztrófájáról további érdekességeket találhattok Lengyel Ádám videójában a TheHistoryGeek YouTube-csatornán:

Forrás:

Columbia Accident Investigation Board

Ezt olvastad?

Egy álommal kevesebb – JFK életrajzáról

John Fitzgerald Kennedy vitán felül a 20. századi amerikai elnökök legnépszerűbbike – vagy helyesebben talán, legismertebbike. JFK egyszerre volt korában

X