adózás
„Ne hagyjon hát minket uraságod az idegen farkasoknak elprédálni” – Öcsödi jobbágyok 17. századi panaszlevelei
Az oszmán hódítás nyomán kialakult kettős adóztatás intézménye már korábban felkeltette a magyar történetírás figyelmét. Az eddigi kutatásokból világosan kitűnik, hogy az újonnan megjelenő hódító török fél és az elveszített
Lázadozó parasztok Mátyás király ellen
Mátyás királyról népmesei igazságossága mellett talán az is köztudott, hogy uralkodása alatt olajozottan működött a királyi adóprés. Az uralkodó az éves rendes adó mellett rendszeresen kivetette a rendkívüli adót (mely
Bértartozások a közszférában Mohács után
Alig négy esztendő telt el a mohácsi csatavesztés óta, mikor Sáros megye tisztségviselőinek újabb, az országos katasztrófához képest kétség kívül hétköznapibb nehézséggel kellett szembesülniük, méghozzá fizetésük elmaradásával. 1530-ban a megye
Az oszmán (el)hódítás művészete. Recenzió Sz. Simon Éva könyvéről
A történelmi fogalmak béklyója sokszor a történész egyik legnagyobb ellensége. Hiába a módszeres, szisztematikus forráskutatás, sok esetben az elődeink által hátrahagyott, szinte zárványként működő definíciók akadályozzák a kutatás folytatását. Sz.
„Alulnézetből:” Létezett-e a Magyar Királyság 1526-1699 között?
Politikatörténeti szempontból a válasz egyértelműen igen. Mi a helyzet viszont akkor, ha alulról, „paraszti perspektívából” vizsgáljuk meg a kérdést? Vagyis: a kor jobbágya számára létező és funkcionáló állami keret volt-e