gyarmat
Ausztrál és új-zélandi katonák az első világháborús nyugati hadszíntéren
A két brit koronagyarmat, Ausztrália és Új-Zéland a 20. század elején nyerték el a domíniumi státust. A Nagy Háború kitörésekor még fiatal nemzetek voltak. 1914 nyarán Európa lángba borult, Nagy-Britannia
Versenyfutás Kanadáért: Québec ostroma
A spanyol gyarmatosítás csupán kis mértékben érintette Észak-Amerikát, így a terjeszkedési folyamathoz később csatlakozó Anglia, Franciaország és Hollandia ezen a területen tudtak terjeszkedni. A három hatalom közül a legrövidebb életűnek
Viktória királynőre emlékezve
Pontosan százhúsz évvel ezelőtt, 1901. január 22-én lezárult Nagy-Britanniában egy korszak, elhunyt Viktória királynő. Az 1837 óta tartó, hatvannégy évet felölelő uralkodásával minden elődjét túlszárnyalta, rekordját csak 2016-ban döntötte meg
A Mayflower-sztori: 400 éves az amerikai puritanizmus
1620. november 11-én szombat hajnalban a Mayflower nevű hányatott sorsú, egykori teherhajó, a közel három hónapnyi viszontagságos tengeri utazás után horgonyt vetett egy szélcsendes, biztonságosnak vélt öbölben a mai Massachusetts
„Minden idők legnagyobb francia személyisége”. Charles de Gaulle élete, tevékenysége és öröksége
Tekintettel arra, hogy Charles de Gaulle neve még hazánkban is ismerősen cseng a legtöbb ember számára, Franciaországban pedig igazi kultusza van – például többek között az itt szereplő hangzatos címet
Elfeledett svéd gyarmatosítás Nyugat-Afrikában: A Svéd Aranypart (1650–1663)
A 17. századi gyarmatosítások sorában az utókor számára talán kevésbé ismert a Svéd Királyság kolonizációs politikája. Az északi államban a gyarmatosítás igénye először a harmincéves háború (1618–1648) idején, II. Gusztáv
Svéd telepesek a Delaware-folyó mentén: Az észak-amerikai Új-Svédország (1638–1655)
A 17. század első felében a Svéd Királyság európai expanziós törekvései mellett észak-amerikai, a század közepén pedig nyugat-afrikai gyarmatosítással kívánta növelni befolyását. II. Gusztáv Adolf svéd király (1611–1632) uralkodásának idején,
Miért éppen Kasmír? Az India és Pakisztán közötti konfliktus történeti háttere
Az utóbbi hónapok híradásai között egyre többször szerepel Kasmír neve, illetve a kasmíri konfliktus fogalma. A vita gyökerei a második világháborút követő évekig nyúlnak vissza, amikor a britek indiai gyarmatbirodalma
A brazil kultúra afrikai gyökerei
A modernkori rabszolgaság kutatása és beillesztése egy-egy gyarmatosító nemzet történelemoktatásába gyakran gerjeszt vitákat. Brazília – mint Portugália egykori legnagyobb gyarmata – számára a rabszolgakereskedelem megindulása és fokozódása több következménnyel járt
A német gyarmatosítás és a népirtások története – interjú Jürgen Zimmererrel
Jürgen Zimmerer 2005 óta az International Network of Genocide Scholars (a Népirtások Kutatóinak Nemzetközi Hálózata) elnöke, 2010 óta a Hamburgi Egyetemen az afrikai történelem professzora, a Hamburg posztkoloniális öröksége. Hamburg