I. Ferdinánd
A fejedelmek felkelése és a Habsburg-dinasztia 1552-ben
Eger ostroma, illetve a hozzá kapcsolódó kulturális emlékek révén az 1552. évi magyarországi várháború a törökkor egyik legszéleskörűbben ismert időszaka. Azonban kevésbé köztudott, hogy a Kárpát-medencében folyó harcokkal párhuzamosan a
Főhercegek a frontvonalban – I. Habsburg Ferdinánd fiai a schmalkaldeni háborúban
A mohácsi csatavesztést követően a magyar trónt elfoglaló I. Habsburg Ferdinándnak és feleségének, Jagelló Annának tizenhárom gyermeke érte meg a felnőttkort. A nagyobb fiúgyermekek, Miksa trónörökös és Ferdinánd főherceg az
Egymásra utalva. I. Ferdinánd és a magyar rendek kapcsolattörténete 1521–1541
I. Ferdinánd a többi Habsburg uralkodónkhoz hasonlóan ellentmondásos megítéléssel bír a közvélekedésben. A függetlenségi szemléletű történetírás javarészt a nemzeti királyság kerékkötőjének, a törökkel szemben tehetetlen és császári bátyjának alárendelt bábnak
V. Károly, I. Ferdinánd és Magyarország – interjú Korpás Zoltánnal
Korpás Zoltán különleges kategóriát képvisel a történészszakmában, mivel – mondhatni – kettős életet él. HR-es cégvezető, de tudományos pályáját sem adta fel. Folyamatosan kutatja V. Károly birodalmának és Magyarországnak a
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 2. rész
A forráselemzés, a források értelmezése, feldolgozása a történelemtanítás kulcseleme. Írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési fogalmazványt alakítsunk át a közoktatásban is használható
„Emberverés, nyúzás-fosztás” – Feljelentési fogalmazvány a 16. századból és annak iskolai használata – 1. rész
A most közölt forrás kapcsán a hazai történelemtanítás szakirodalmában ritkának tekinthető írásnak kezdett neki a kedves Olvasó. Arra teszünk kísérletet, hogy egy elsődleges kútfőt, jelen esetben egy 16. századi feljelentési