településtörténet
Falvak és városok, avagy pártállami településtervezés
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1971-ben fogadta el a területfejlesztés irányelveit és az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót (OTK). Az esemény ötvenedik évfordulóján a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Vidéktörténeti Témacsoportja
A Zala-vidék egyházi szervezetének kialakulása az Árpád-korban
A középkor emberének identitását az uralkodó iránt tanúsított hűség mellett a keresztény vallás tanításai határozták meg. A kisebb és nagyobb közösségek életét a vallási cselekmények szervezték rendszerbe, így a keresztény
Kényszerek és realitások – Konferencia az 1960–1980-as évek magyar vidékének társadalmáról
Kényszerek és realitások. Falvak és téeszek az 1960–1980-as években címmel rendezte meg idei konferenciáját a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) közös Vidéktörténeti Témacsoportja. A kutatók legutóbb
Az agrártörténeten és a néprajzon túl – Tanulmányok az Alföld mezőgazdaságáról
Az egyes tudományterületeken, tudományos diszciplínákon belüli specializálódás, egy-egy részterület szűkebb kutatási egységekre történő „széttagolódása” természetes és voltaképpen szükséges velejárója a tudományok fejlődésének és annak, hogy a 18-19. századtól kezdődően alapvetően
Adatvizualizációról történelemtanároknak
Történelemórán rengeteg forrást használunk, amelyeknek egy része lényegében adathalmazok különféle látványos összegzése. Professzionális szinten foglalkozik ezzel az ATLO, amelynek oldalán már most is rengeteg, a történelem- és társadalomismeret tanításában is
Főszerepben Törökbálint
Két tudományterület négy szerzőjének egy-egy írását tartalmazza a Törökbálint városának Német Önkormányzata által 2016 nyarán kiadott helytörténeti indíttatású tanulmánykötet. Bár a műben publikáló kutatók (még) nem rendelkeznek tudományos fokozattal, szakmai