Aláírásgyűjtés az egyetemi oktatás és a kutatás fejlesztéséért

Három egyetem is tiltakozásba kezdett néhány hete az egyetemi dolgozók bérhelyzete miatt, és ezzel a kezdeményezéssel a kutatók is szolidaritást vállaltak. Kiszámítható munkakörülmények és a rendkívül alacsony bérek emelése – ez a két követelés a lényege a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményének és a Facebook-oldalukon közzétett kutatói személyes történeteknek.

„Nehéz a bizonytalanságban hosszútávú kutatásokat tervezni. A kutatói közösség hiába vesz részt kiemelkedő projektekben, az intézményi háttér állandó bizonytalanságban van. A megnövekedett elvárások mellett méltánytalanul alacsonyak a bérek, így a legtöbb kutató kiegészítő kereseti lehetőségekre kényszerül, ami túlterheltséghez és kiégéshez vezet” – írja egy kutatónő a Társadalomtudományi Kutatóközpontból.

Az Újkor.hu történettudományi ismeretterjesztő portál kutatók és oktatók százaival működik együtt a legújabb és legfontosabb tudományos eredmények bemutatásának érdekében. A szerkesztőség tagjai is a történettudomány legváltozatosabb területein – tudományos kutatóként, intézményi kommunikátorként, középiskolai tanárként, egyetemi oktatóként – dolgoznak főállásban. Fontosnak tartjuk tehát, hogy beszéljünk a szakmát érintő problémákról, amelyek mára – mint az a nyílt levelekből és a közleményekből is kiderül – tarthatatlanná váltak.

Több mint háromezer aláírás az egyetemi bérek felzárkóztatásáért

A méltatlan bérek miatt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem több mint háromezer munkatársa kezdett tiltakozásba. Február végi nyílt levelükben azt írják, elfogadhatatlan, hogy nincs elég forrás a „magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz”. Mint írják, Magyarország elemi érdeke, hogy minden állami fenntartású felsőoktatási intézményben megszűnjön a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás; az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon; és hogy a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóink számára is tervezhető legyen a jövő.

Bővebb információ az egyetemi bérekről a Qubit oldalán itt olvasható.

Kép: TDDSZ Facebook

Közel másfélezer aláírás a béremelésért a Magyar Kutatási Hálózatban

Az egyetemek kezdeményezésével is szolidaritást vállaltak a Magyar Kutatási Hálózat kutatóhelyeinek dolgozói, akik a kutatóhálózatra szintén jellemző alacsony bérek azonnali emelését követelik. Mint a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete írja, a nemzetközi szintű teljesítményt nyújtó, doktori fokozattal rendelkező kutatók jövedelme nem éri el a pedagógus gyakornoki bérszintet. A kutatási potenciál fenntartását a rendszerbe belépő fiatalok hiánya, a középkorúak elvándorlása, valamint az ebből következő szükségszerű kontraszelekciós hatás belátható időn belül súlyosan veszélyezteti.

A TDDSZ által szervezett online aláírásgyűjtéshez eddig majd másfélezer kutatóhálózati dolgozó csatlakozott, az aláírók a kutatóhálózat összes önálló kutatóhelyét képviselik, a névvel vállalt aláírások száma pedig a kutatóhálózati létszám 30 százalékát teszi ki.

Az aláírók úgy vélik, hogy a versenyképesség összetevői között a legfontosabb elem a jól képzett, a kutatói pálya mellett elkötelezett humán erőforrás rendelkezésre állása, aminek elengedhetetlen feltétele a megfelelő szintű megélhetést, s ezzel a nyugodt munkát lehetővé tévő bér.

A teljes közlemény itt olvasható.

Ezt olvastad?

MOHÁCS 500 témakörben pályázhatak a fiatalok

A Magyar Batthyány Alapítvány 2026-ban ismét meghirdeti nagyszabású történelmi pályázatát általános és középiskolás diákok, valamint egyetemi hallgatók számára. A mára

X