A 143 éve született Bartók Béla portréja

A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik. Neve szorosan egybeforrt a népzenegyűjtés kezdeteivel, a szintén (zene)óriás Kodály Zoltánnal, akivel együtt és külön-külön is nem csak zenei, de nemzeti alapműveltségünk megkerülhetetlen részeivé váltak. A mintegy másfél évszázad távlatában máig ható élet- és pályamű létrehozója születésnapját ünnepelve emlékezzünk meg életének fontos állomásairól.

bartók béla
Bartók Béla 1927-ben (Kép forrása: Wikimedia Commons)

Szülei (Voit Paula és id. Bartók Béla) is zenekedvelők voltak; édesapja egy földművesiskola igazgatója volt, de zongorázott és zenekart is vezetett, e mellett gordonkázni is tanult, táncdalokat is komponált. Bartók az önéletrajzában is megemlékezik róla, azt írja,

„…meglehetősen fejlett zenei képességei voltak.

Édesanyja tanítóvolt, ő tanította először a kisgyerek Bartókot zongorázni. Az első hangszere egy dob volt, amit hároméves korában kapott, és az édesanyja zongorázását rögtön tudta vele kísérni, négyéves korában már negyven dalt tudott eljátszani egy kézzel a zongorán. Gyakori betegségei és gerincferdülése azonban sokszor akadályozta a tanulásban. Nyolcéves volt, amikor édesapja meghalt, ezután az édesanyja egyedül nevelte két gyermekét, Bélát és Elzát. A megélhetés érdekében sokat költöztek; először Nagyszőlősre, ahol a fiatal zeneszerző 1891-ben már a nyilvánosság előtt is szerepelhetett saját darabjai bemutatásával. Később Besztercére költöztek, majd 1893-ban Pozsonyban telepedett le a család.

Pozsonyban tizenöt éves koráig Erkel László, Erkel Ferenc fia tanította zongorázni. A gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon kezdte, de Pozsonyban fejezte be. Dohnányi Ernő tanácsát követve nem a bécsi konzervatóriumba ment, hanem a budapesti Zeneakadémiára felvételizett, ahol zongorázni és zeneszerzést is tanult 1899-től. Itt tanítványa lett Thomán Istvánnak és Koessler Jánosnak is. A kezdettől tanulmányozta Wagner és Liszt műveit; a zeneszerzésben új utat keresett, de ezt pár évig nem találta meg, ezért az akadémián töltött első éveiben nem alkotott, és „csak briliáns zongorajátékosnak” ismerték el. 1902-ben Strauss „Also Sprach Zarathustra” című művének első bemutatása nagy hatással volt a fiatal zenészre. Bartók az életrajzában így emlékezik meg erről az esetről:

Az itteni zenészektől nagyobbrészt borzalommal fogadott mű engem a legnagyobb lelkesedéssel töltött el; végre láttam oly irányt, amely újat rejtett magában.”

Ugyanebben az időben éledt fel a művészetekre is hatást gyakorló nemzeti áramlat. Ez Bartókot is elérte, és a magyar népzene tanulmányozásába fogott, majd újra komponálni kezdett. 1903-ban megírta a Kossuth című szimfonikus költeményét. Ehhez a korszakához sorolható még a Rapszódia zongorára és zenekarra, és a Suite nagyzenekarra. Ilyenkor fogalmazta meg életcélját:

(…)egész életemben minden téren és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát.

A népdalok tanulmányozása során rájött, hogy az addig népdalnak nevezett magyar dalok többsége közönséges műdal. E felismerést egy véletlennek köszönheti: diplomája megszerzése után a Gömör megyében található Gerlice-pusztára vonult vissza, hogy nyugodtan dolgozhasson az új művein és felkészülhessen a pozsonyi hangversenyére. Házigazdájának egyik alkalmazottjától, egy Dósa Lidi nevezetű székely parasztlánytól hallott népdalokat. Ezek voltak az első népdal-lejegyzései, s a különbséget azonnal felfedezte a két előadásmód között. A parasztlány éneke segítette annak felismerésében, hogy a falvakban sokkal több népdalt ismernek. Egy új célt tűzött ki maga elé, hogy a legszebb falusi népdalokat összegyűjtse és zongorakísérlettel a műdalnak az elit által is elismert nívójára emelje.(1)

bartók béla
Bartók 1908-ban népzenegyűjtés közben (Forrás: Wikimedia Commons)

A gyűjtést Székelyföldön kezdte. 1905 elején beadott egy ösztöndíjkérvényt, amit meg is kapott, de csak az év végén indult el a gyűjtés. Ugyanezen év végén jelent meg Kodály Zoltán Mátyusföldi gyűjtés című munkája az Ethnographia folyóiratban. Bartók ezt tanulmányozta, majd tanácsot kért Kodálytól, később pedig elkezdték a közös munkát.

Az első gyűjtőutak összekapcsolódtak családi ügyeivel is, majd kiterjesztette a gyűjtés földrajzi körét, csaknem bejárta egész Kelet-Európát, és az akkor még élő népzenét kutatta. Munkássága kezdetén csak a magyar dalokat gyűjtött, majd a román és a környező szláv népek dalai is érdekelni kezdték. A terepmunkája során a kor technikai újításait is felhasználta, így munkájához a kezdetektől fonográfhengert használt.

A gyűjtések során megtalálták a régi egyházi, ógörög, pentaton alapú hangrendeket a magyar népzenében. Az ősi zene utáni érdeklődése miatt Bartók egészen Algériáig ment, és ott arab népzenét is gyűjtött. Később 1936-ban Törökországba is eljutott.

A Kárpát-medencei gyűjtőutaknak az első világháború vége és az akkori békerendszer vetett végett. Sok terület, amit a legértékesebbnek is tartottak, határon kívülre került. Népdalgyűjtő munkássága során Bartók közel 10.000 népdalt jegyzett fel. Több újítást is hozott ezek tanulmányozása során, például a klasszifikáció terén.

Komponált zenéjébe frissítés gyanánt a parasztzenét is beleszőtte, de ez Budapesten ellentmondást szült; Bartók ezt annak tudta be, hogy a darabjait nem megfelelően játszotta a rendelkezésükre álló zenekar. Pár fiatal zenésszel (köztük volt Kodály is) egy Új Magyar Zene Egyesületet kívántak létrehozni, ami végül azonban nem valósult meg. Ebben az időszakban született két műve, A fából faragott királyfi (balett) és A kékszakállú herceg vára (opera), sikeres bemutatásuk után „a modern magyar zeneszerzés vezető komponistájának ismerték el, s ezek a darabok a mai napig a zenei alapműveltség részét képezik.

A 1920-as években határokon túl is egyre népszerűbb művész lett, eljutott Olaszországba, Franciaországba, de még az USA-ba is. A feléledő szélsőjobboldali körök ellenszenvesek lettek Bartókkal szlovák és román gyűjtései miatt. Az 1930-as években már a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott, és itt az összegyűjtött népdalokat rendszerezte.

Az erősödő fasizmus miatt Bartók úgy érezte, hogy itthon nem tud tovább dolgozni, el kell mennie Európából. A második világháború kitörése és az édesanyja halála után elhatározta, hogy feleségével az USA-ba költöznek. 1940. október 8-án búcsúhangversenyt adott a magyar közönségnek. A hangversenyt a Békés megyében gyűjtött egyik dalával zárta, az „Elindultam szép hazámból…” kezdetűvel. Az USA-ban koncertezett és egyetemeken talált munkát; a Columbia Egyetem a díszdoktorává is avatta. Mindeközben azonban megélhetési gondokkal küszködött, és az egészségi állapota is folyamatosan romlott. Ennek ellenére Koussevitzky felkérésére komponálta meg a Concerto nagyzenekari művét 1944-ben, és még ebben az az évben Yehudi Menuhinnak is írt egy hegedűszonátát. A Brácsa versenyt, az utolsó művét már nem tudta befejezni, mert 1945. szeptember 26-án New Yorkban meghalt.

Székely Júlia Bartóktanítvány elmondása alapján Magyarországon várták, hogy a háború végével majd Bartók hazatér, de nem jött, nem tudták, hogy mit csinál, mi veszi köl.

Nem hallottunk semmit, nem tudtunk semmit. Nem tudtuk, hogy mennyire vágyódik haza. Nem tudtuk, mert akkor még nem olvastuk a levelet, melyben ezt írja: „Szeretnék hazamenni, de végleg…“.”

A felfoghatatlan halálhírről az újságokból értesültek. Ezt követően Basilides Máriának volt egy koncertje; a művésznő hosszú, fekete ruhában lépett a színpadra. Az első dal, amit énekelt, Bartók Elindultam szép hazámból…” dala volt. Székely Júlia írása szerint egyetlen ember sem volt a teremben, aki ne sírt volna.

bartók béla
Bartók az ezerforintos bankjegyen (Forrás: Wikimedia Commons)

Lassan nyolcvan éve, hogy ez a zeneszerző, zongoraművész és zenetudós már nem él köztünk, és már alig vannak, ha egyáltalán még van, aki személyesen is ismerte. De nem halt meg teljesen, hiszen munkáját ma is játsszák, használják. Nevét rengeteg intézmény, utcanév viseli, archívuma a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetben található. Bartók neve nem csak a Földön cseng ismerősen, még a Naprendszer más területén is megtalálható, ugyanis róla nevezték el a Merkúr egyik kráterét és egy kisbolygót is. Az ő arcképe volt látható az 1983 és 1999 között kiadott 1000 forintos bankjegyen. Bartók nem csak nekünk, magyaroknak volt fontos személy, hanem az egész emberiség számára nyomot hagyott.

Papp Jázmin Karina

Források:

  • https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/bartok-bela-8CD/ (2024.01.12.)

  • https://zti.hu/index.php/hu/bartok/bartok-bela (2024.01.12.)https://bartok-gyujtesek.zti.hu/ (2024.01.12.)

  • https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/bartok-bela-8CD/a-nepdal-felfedezese-8D0/ (2024.01.12.)

  • https://erdelyinaplo.ro/szabadido/bartok-akirol-kisbolygot-is-elneveztek (2024.01.12.)

  • https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/bartok_bela_szuletesnapja__1881 (2024.01.12.)

  • Bartók Béla: Önéletrajz Írások a zenéről, 1946 Egyetemi Nyomda, Budapest

  • Székely Júlia: Elindultam széphazámból Bartók Béla élete https://mek.oszk.hu/02800/02891/02891.htm#b1

  • Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához, Kulcs a Muzsikához Alapítvány, Pécs, 2000

A borítókép forrásai:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei / Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.051

Wikimedia Commons

Jegyzet

(1) Népdal (Magyar Néprajzi Lexikon): „Herder óta használatba jött terminus olyan dallamok jelzésére, melyeket „sokan és sokáig énekeltek” (Bartók).”; Műdal (Magyar Néprajzi Lexikon): „az irodalmi líra fő műfaja, mely egyéni érzelmet, hangulatot fejez ki viszonylag egyszerű, közvetlen módon, az elbeszélés, leírás és elmélkedés mellőzésével; terjedelme kicsiny, formája tetszetős és rendszerint énekelhető. A 18. sz.-ban megindult népköltészeti gyűjtések óta eredet és főként funkció szempontjából megkülönböztetik a műdalt és a → népdalt, összefoglaló közös nevük a → dal.” Bartók komponált zeneműveibe számos népdalt, parasztdalt beledolgozott, ezzel is segítve a társadalmi elit számára az alsóbb társadalmi rétegek kultúrájának el- és befogadását.

 

Ezt olvastad?

Október 24. a magyar operett napja, két okból is: egyrészt Kálmán Imre operettkomponista születésének, másrészt Lehár Ferenc halálának évfordulója. Lehár
Támogasson minket