Klacsmann Borbála bejegyzései
A deportálások végjátéka – a kistarcsai internálótábor
Április 16. a magyar holokauszt emléknapja: 1944-ben e napon kezdődött ugyanis a gettósítás, a zsidók kijelölt városrészekbe, épületekbe költöztetése, ami egyben a deportálás előjátéka is volt. A teljes folyamat kevesebb
Genealogies of Memory 2020 – Holokausztkonferencia
A Genealogies of Memory 2020 – The Holocaust between Global and Local Perspectives című konferenciát a European Network Remembrance and Solidarity (ENRS) szervezte meg 2020. november 4. és 26. között,
„1944-ben tragikus fordulatot vett a sorsom” – M. Imréné jóvátételi ügye
Köztudott, hogy a holokauszt során nem csak zsidókat deportáltak Magyarországról: szép számmal voltak az elhurcoltak között romák és olyanok is, akik nem származásuk vagy vallásuk miatt kerültek a náci táborokba.
„Egy szobában tízen laktunk” – Történetek a gettóból
„Megjelentek német katonák és idegen rendőrök a városban, és kihirdették, hogy 24 óra alatt minden zsidónak el kell hagyni a lakását, és az általuk kijelölt városrészbe kell vonulnunk. Ez a
„Már mindent visszafizettünk” – kárpótlás a holokauszt után
A holokauszttal kapcsolatban visszatérő, általában félreértésektől övezett téma a kárpótlás és jóvátétel kérdése. Sokan hánytorgatják fel, hogy a holokauszttúlélők „a mai napig kapják a fájdalomdíjnak nevezett nem kevés apanázst”, annak
„Jogcím nélkül használja”: az ócsai zsinagóga története
1944 tavaszán Ócsa lakosságának egy százalékát a környékbeli zsidókkal együtt a helyi gettóba zárták, majd június végén elhurcolták a monori gyűjtőtáborba, onnét pedig Auschwitz-Birkenauba. A helyi lakosság nagyobbik része éppúgy,
„Még a legrosszabb németországinál is rosszabb”: a monori gyűjtőtábor története
„Délben Monorra érkeztünk. Az itt eltöltött hét legborzalmasabb időszaka volt deportálásunknak. Már a kiszállásnál hajszoltak, de azután természetesen órákon át álldogáltunk a forró júliusi napon. Akik nem tudtak menni, az