BeszÉLJ! – Hogyan tárjuk fel a családi múltat?

“Nagyanyó azt mondta, mindenkinek van története, és ez a mi történetünk.” – Ez a mondat összefoglalja, miről is szól Tóth Erzsébet Fanni és Vibók Ildi könyve, a BeszÉLJ! A hivatalos könyvismertető szerint a mű célja, hogy feltárja, miként jelennek meg a korábbi generációktól öröklött viselkedésminták az utódok életében, beszélgetést kezdeményezzen szülők, nagyszülők, gyerekek között, elősegítse a család történetének megismerését és ezáltal közelebb hozza egymáshoz a generációkat. Mindezt a BeszÉLJ! egy kitelepített csehszlovákiai magyar család fordulatos életén keresztül teszi, amelyet a család legifjabb tagjának szemével láttat, hogy a fiatal olvasók is magukénak érezhessék a történetet.

Tóth Erzsébet Fanni – Vibók Ildi: BeszÉLJ! – Hogyan tárjuk fel a családi múltat? Kulcslyuk Kiadó, 2021. (Kép forrása: a kiadó honlapja)

A BeszÉLJ! különleges, többrétegű könyv. Egyrészt egy kalandos történet, amelynek főszereplői váratlanul kényszerhelyzetben találják magukat: a második világháború alatt Magyarországhoz tartozó falucskájuk a háború végén visszakerül Csehszlovákiához, és nekik dönteniük kell, hogy identitásukat megtagadva otthon maradnak, avagy hűek maradnak magyarságukhoz, azonban akkor az új rendszer ellenségeivé nyilvánítják őket, és retorziók érhetik a családot. Mivel nem hajlandóak aláírni a papírt, miszerint szlováknak vallják magukat, a családot kitelepítik.

Felvidéki magyarok kitelepítése (Kép forrása: Fortepan / 32736)

Maga az alapszituáció is sok kérdést felvethet a (fiatal) olvasóban, és megüti azt az alaphangot, amely a további fejezetekre is jellemző. Ugyanis a döntéshelyzet játékos leírása („– Csak ezt a papírt kell aláírnotok itten, Ferkó. Itten ni! – és rábökött arra a papírra. – Arról van benne szó, hogy mától fogva ti itt mindnyájan szlovákok vagytok. És ha szlovákok vagytok, akkor nem lehettek magyarok! És ha nem vagytok magyarok, nem lehettek hibásak se! Ez világos, mint a vakablak!”) ellenére az olvasó egyből átérzi, mennyire ellentmondásos a történelem, amely súlyosan nehezedik a főszereplő családra, hogyan is befolyásolja az életüket, és hogyan próbálnak ők maguk alkalmazkodni, irányítani a sorsukat vagy épp néha csak túlélni a megpróbáltatásokat. A mese búvópatakként fel-felbukkanó, fontos szereplője Politika, a vörös sárkány: ő az, aki ellenségeskedést szít különböző nemzetiségű, vallású, származású emberek között, aki bűnösnek kiált ki bizonyos csoportokat és meg is bünteti azokat.

A történetet egy kisgyermek meséli el – a neme szándékosan nem derül ki, hogy bárki azonosulni tudjon vele. A szerzők ügyes stratégiát választotta, mert így még a legtragikusabb fordulatot is könnyed hangvételben írhatták le, elősegítve a megértést, megbeszélést, és megfelelő nyelvezetet biztosítva a szülőknek, akik esetleg kisebb gyermekekkel olvassák együtt e könyvet. Főhősünk bizalmasa és a regénybeli Politika sárkány ellenpontja Nagyanyó, aki még a legnehezebb körülmények között is bölcs támasza marad a családnak. Ő az, aki azt javasolja az elbeszélő gyermeknek, hogy a kitelepítést ne kényszernek, rossznak, hanem izgalmas kalandnak fogja fel. Ettől kezdve minden esemény – az idegen nyelvi környezetben eltöltött kórházi napoktól, a kitelepítés elől elmenekült, barlangban élő német család megsegítésén át, az idősebb lánytestvérek más vallású, más nemzetiségű párjainak elfogadásáig – a lehetséges ellenségeskedés, konfliktus helyett a megbékélésig vezet: a történet végén a család ugyanis úgy dönt, hogy mégsem próbálnak visszatérni falujukba, hanem ott maradnak a gazdaságban, ahol elfogadták, megszokták és megszerették egymást sokféle nemzetiségű, szociális helyzetű és világlátású szomszédaikkal.

Kitelepített magyarok útban Csehszlovákiából. (Kép forrása: Fortepan / 46808)

A könyv másik rétege az, amit a szerzők „feldolgozásregényként” aposztrofáltak: vagyis a főszereplők életét, kalandjait példaként és kiindulópontként használva a BeszÉLJ! arra motiválja az olvasót, hogy merüljön el saját családtörténetében, keressen összefüggéseket, tárja fel, hogyan hat az életére a benne élő múlt. Ezt minden fejezet végén egy sor kérdés segíti elő, illetve a könyv végén található játékos feladatok is, amelyek arra buzdítanak, hogy a családdal együtt beszéljük át az életünket, múlt, jelen és jövő kapcsolódási pontjait. Ezáltal feltárhatjuk nemcsak azt, hogy hogyan hatott családtörténetünkre a történelem – kiváltképp a történelmi traumák –, de azt is, hogy milyen kényszerpályák, választások, sikerek, kudarcok fémjelezték elődeink életútját, és azok hogyan nyomják bélyegüket az utódok életére. Azok számára, akiket eddig nem foglalkoztatott a családfakutatás, a könyv egyben jó kiindulópont is lehet, hiszen segíti a figyelmes meghallgatást, a szülők, nagyszülők sorsának feltérképezését, az érdeklődés felkeltését. Emellett a családtagok is jobban megismerhetik egymást, és mély, fontos témákról beszélgethetnek, ami – valljuk be – manapság ritkábban történik meg digitális, Messenger és Facebook kommunikáción alapuló életünkben.

 

A BeszÉLJ! történetére felfűzött múltat át- és kibeszélő rokonok arra is ráébredhetnek, hogy a történelem, ahogy a politika sem mindig fekete-fehér, és hogy az emberi viszonyok szövete is sokszínű, többrétegű. A kibeszélés megértéshez vezethet, a megértés pedig a kimondatlan traumák feldolgozásához. A pszichológus és traumakutató Tóth Erzsébet Fanni nem titkolt célja az, hogy ezáltal ne csak saját magunkért, hanem a következő generációért is tegyünk.

A Meghurcoltak emlékműve Komáromban (Kép forrása: Wikipedia)

A könyv társszerzői ugyanis más-más aspektusokért felelnek: Vibók Ildi érdeme a játékos, hangulatos leírás és történetformálás, míg Tóth Erzsébet Fanni fogalmazta a kérdéseket, az ő ötlete volt a koncepció. Saját családi múltja motiválta a könyv megírásában, hiszen dédnagyanyját a regénybéli családhoz hasonlóan deportálták. Emellett a szülőfalujában, Perbetén, illetve annak környékén végzett néprajzi-antropológiai kutatása során összegyűjtött emlékek – amelyeket Perbetei Életmesék címen futó Facebook oldalán is közzétesz – szintén alapanyagul szolgáltak.

Nem arra voltam kíváncsi, hogy pontosan mi történt, hiszen nem vagyok történész. Sokkal inkább az érdekelt, hogyan maradt meg ez a trauma az emlékezetben, hogyan tudják ezt az emberek szavakba önteni, mi az, amit ebben hangsúlyoznak…” – vallotta Tóth Erzsébet Fanni egy interjúban. „Vajon ők a hősök? Az áldozatok? Azok, akik mindig túljárnak a rendszer eszén? Vagy éppen azok, akiket mindig bántott a rendszer, és ez örökre így is marad, hiszen a rendszer a rossz? […]  Sok gondolkodás után végül úgy döntöttem, ifjúsági regényként szeretném elmesélni a nagymamám és még sokak történetét. A Nyilas Misiről olvasó kiskamasz korosztály már fogja érteni ezt a könyvet, rajtuk keresztül próbáltunk visszafelé, az őket megelőző generációkra hatni.”

A második világháború után Felvidékről és Erdélyből elűzött, és Dunabogdányba került családok emlékműve a református templom előtt. (Kép forrása: Wikipedia)

Tudományos megalapozottságának köszönhetően a BeszÉLJ! nemcsak a csehszlovákiai magyarokat ért történelmi traumák kibeszélésére alkalmas, hanem bármely olyan népcsoport, felekezet múltjának feldolgozására, amely megtapasztalta a megkülönböztetés valamely formáját – erre pedig bőven van példa Közép-Európában, a 19–20. században. Épp ezért a szerzők le szeretnék fordíttatni a könyvet más nyelvekre is (elsősorban németre és szlovákra), hogy más közegekben is segítse a családi és történeti múlt feldolgozását.

A BeszÉLJ!, úgy néz ki, az első lépése egy hosszabb útnak, a regény ugyanis így ér véget: „vége az első könyvnek”. Maga Tóth Erzsébet Fanni is megerősítette, hogy további igaz történeteket tervez hasonló módszerrel megírni. Végül pedig idézzük biztató üzenetét egy interjúból: „Az olvasó legyen bátor, merjen szembenézni a kellemetlen, múltbeli történetekkel, ne legyen ott a ’szégyenfolt’ a családban. Beszéljünk bátran a múltról, mert a beszéd, a kommunikáció mindent fel fog szabadítani. A mi dolgunk pedig az, hogy megtudjuk, mit adhatunk tovább a múltból a jövőnek.”

Klacsmann Borbála

Ezt olvastad?

A Belvedere Meridionale folyóirat szerkesztősége Mentor Programjának keretében 2022. március 25. és 27. között rendezte meg első Történész Műhely Hétvégéjét. A bölcsészet-