Czeferner Dóra bejegyzései
Traumafeldolgozás, kollektív emlékezet és megküzdés egy családi levelezésben – Budai úrinők romlakásban
Egyedülállónak tekinthető a Budapest történetének forrásai sorozat 14. kötete, a Budai úrinők romlakásban, amelyben egy hozzávetőlegesen ötszáz darabból álló családi levelezésen és számos fényképen keresztül pillanthatunk be egy budai család
„Önképviselet, rátermettség, civil kurázsi” – Kiállítás a numerus clausus nőtörténeti aspektusairól
Miként befolyásolta a két világháború közti Európa első zsidóellenes törvénye, az 1920. évi numerus clausus a zsidó lányok pályaválasztását? Milyen tényezők befolyásolták, hogy esetleg külföldi egyetemeken folytassák tanulmányaikat vagy ambícióikat
Florence Nightingale és a modern nővéri hivatás kezdetei
Nem igazán számolom már a karanténban töltött napokat és heteket, viszont az utóbbi időben Florence Nightingale digitalizált leveleit böngészve, valamint a tiszteletére berendezett londoni múzeum online előadásait, könyvbemutatóit hallgatva több
A Time Square-en túl. A két világháború közti magyarországi feminizmus forrásai New Yorkban
Tényleg elengedhetetlen a New York-i Schwimmer-hagyaték áttekintése ahhoz, hogy plasztikus képet kapjunk a magyarországi feminista mozgalom születéséről, 1918 előtti fejlődéséről, valamint az azt ért kihívásokról a két világháború közti évtizedekben?
A modern magyar társadalomtörténet összehasonlító vizsgálata a Bécsi Egyetemen
Miért lényeges, hogy a Bécsi Egyetemen hosszú évek kihagyását követően immár másodszor szerveztek magyar történelmi kurzust? Mennyire ismerik az osztrák kollégák és a hallgatók Magyarország történetét, illetve miért kulcsfontosságú, hogy
A születés kultúrtörténetétől a modern kori tudományosság megszületéséig – interjú Krász Lillával
Hogyan helyeződik át egy fiatal történész érdeklődése az egyiptológiáról a születés kultúrtörténetére? Melyek azok a specifikus módszertani ismeretek, amelyekkel egy kora újkorral foglalkozó kutatónak rendelkeznie kell? Miként változott a nőtörténeti
„Egy korszakról sem kaphatunk átfogó képet, ha a nőket kihagyjuk a vizsgálatból” – interjú Szapor Judittal
Szapor Judit a montreali McGill University oktatója. Angol nyelvű publikációival jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi szakma megismerhesse a múlt századelő magyarországi feminista mozgalmának fejlődését. Új könyvében a magyarországi
Út a kényszermigrációtól az érintettek „lelki gyógyulásáig” – interjú Ritter Györggyel
Ritter György történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa. Új könyvében olyan emberek élettörténetét mutatja be, akik áldozatul estek a második világháború utáni telepítéseknek. Történetének helyszíne a szülőfaluja, Solymár,
„Ez a diszciplína nem működik olvasóközönség nélkül” – interjú Borhi Lászlóval
Borhi László a bloomingtoni Indiana Egyetem professzora, valamint az MTA Történettudományi Intézet Jelenkortörténet témacsoportjának tudományos tanácsadója. Szakterülete a hidegháború, hamarosan megjelenik új könyve, amely többek között a nyilas terror és
A nőtörténet és a holokauszt kutatásának legfrissebb eredményei – kettős könyvbemutató Bécsben
Hol húzódik a határvonal a nők politikai mozgalma és aktivizmusa között? Milyen szerepet kaptak a budapesti házmesterek a zsidók mentésében és/vagy üldözésében a második világháború során? S miért elengedhetetlen, hogy