Az ősi idegenek áltudománya

2023. szeptember 13-én Jaime Munsson „ufológus”, áltudós egy általa nem-földi eredetű faj múmiáiként azonosított tárgyakat mutatott be a mexikói Kongresszus előtt. Az esemény nagy nemzetközi médiavisszhangot kapott, s ismét az ősi idegenek létét propagáló áltudomány számára biztosított megjelenési és reklámfelületet, miközben a valódi tudományos eredményeken alapuló vélemények már sokkal kisebb mértékben jelentek meg a médiában. De honnan is ered az ősi idegenek létébe vetett hit?

Cthulhu és Roswell

A Földön kívüli élet létezésének lehetősége nem újkeletű a történelemben, már az ókori görög filozófus, Epikurosz is elmélkedett más világok létezéséről, melyek saját állat- és növényvilággal rendelkeznek. A 19. század végén, 20. század elején ismét előkerült az elképzelés, nem csak a tudósok, de a művészet területén is. Az elmélet, hogy lehet élet a Marson, megihlette H. G. Wells brit írót, aki 1897-ben megírta nagy sikerű Világok harca (The War of the Worlds) című novelláját. Ezek az elméletek azonban inkább szóltak az ufókról, lehetséges idegen látogatókról, mint azok múltbéli hatásáról. Az ősi idegenek mítoszának „megalapozója” sok tekintetben a horror irodalom egyik atyjának tekintette amerikai író, Howard Phillips Lovecraft, akinek 1926-ben írt Cthulhu hívása (Call of Cthulhu) művébenban először jelent meg az emberiség múltját befolyásoló ősi, dimenziók és világok közti lények. Lovecraft maga irodalmi műnek, semmint valóságnak szánta írásait, azonban ez sokakat megihletett és elgondolkodtatott.

Lovecraft mellett a másik lökést az „ufológia” áltudományának megjelenése adta az ősi idegenek hívőinek. Ennek az áltudománynak a létrejötte pedig nem máshoz, mint a híres/hírhedt 1947-es Roswell incidenshez kötődik: 1947 nyarán az új mexikói Roswell mellett lezuhant egy azonosítatlan repülő tárgy (angolul unidentified flying object, rövidítve UFO), melyet később meteorológiai ballonként azonosítottak – feltehetőleg egy titkos kísérleti hírszerző eszköz lehetett. A titkolózás és a furcsa tárgy, valamint, hogy elhagyatott vidéken találták, azonban találgatásokat indított, és sokan arra a téves következtetésre jutottak, hogy földönkívüliek látogatták meg bolygónkat, s hogy űrhajójuk roncsait és holttestüket az amerikai Fegyveres Erők a híres 51-es Körzetbe szállította. Az incidens elindította az ufológia áltudományát, amiből a 70-es évekre kinőt az ősi idegeneket tanulmányozó áltörténeti „műfaj”.

Az ősi idegenek elmélete

Az ősi idegenek hívői két bizonyítékcsoportot – avagy forráscsoportot – használnak: az egyik az ősi tárgyak és építmények, a másik pedig a művészeti alkotások és szövegek. Az idea hívői úgy vélik, hogy egyes tárgyak, például szobrok formája azért olyan, amilyen, mert ősi látogatókat ábrázol, például szkafanderben. Hasonló a helyzet egyes barlangrajzokkal vagy vésetekkel – híres példa egy hieroglif véset, melyen helikoptert vélnek látni a hívők, miközben az egyiptológusok azonosították, hogy nem egy, hanem több hieroglif „összemosódása” okozza az optikai csalódást. A szövegekkel is hasonló a helyzet: a Bibliában és más vallások szent szövegeiben ősi csillagháborúkat és földönkívüli látogatókat vízionálnak, például az ókori istenségekben is az idegen látogatók lenyomatait látják.

Miért vélekednek sokan így? Sokan egyszerűen képtelenek elfogadni, hogy az emberiség magától érte el azokat a tudományos, kulturális és építészeti eredményeket, amelyeket elért. Például a gigantikus építmények, mint a gízai nagy piramisok, hogy lehettek volna emberkéz alkotta tárgyak abban az időben, amikor még nem voltak modern gépek és tervező szoftverek? Természetesen a tudománynak – ez esetben a régészetnek és kísérleti régészetnek – megvan a válasza, azonban ezek sokkal kevésbé izgalmasak érdekesek, mint az áltudományos válaszok. Számukra az, hogy idegen fajok beavatkoztak, támogatták az emberiséget és segítették a nagy eredmények elérésében, egyfajta igazolása ennek. Ugyanakkor az ilyen hitek terjedése rávilágít arra is, hogy a tudományos eredmények milyen nehezen, és nem hatékony módon jutnak el az átlagemberekhez, s mennyivel könnyebben találnak utat hozzájuk az áltudományos gondolatok.

Az ősi idegenek hitének két legismertebb – és ezzel legkárosabb – propagálója két svájci, Erich von Däniken és Giorgio Tsoukalos. Däniken az 1970-es években az elsők közt volt, akik könyveket kezdtek írni, s a fent említett áltudományos bizonyítékokkal kezdték alátámasztani a saját állításaikat. A mai napig az Ő művei és érvelései képezik az ennek az áltudományos elméletnek az alapját. Vele szemben Tsoukalos már egy modernebb kor gyermeke, a History Channelen futó Ősi idegenek című áldokumentumfilm-sorozat rendszeres vendége. A róla készült meme-ek igen komoly népszerűséget és ismertséget hoztak a számára, ezáltal pedig elméletei és a sorozat számára is.  

*

Azt gondolom, hogy történészként, a racionalizmusban és az emberi szellem nagyságában hívő emberként az egész ősi idegenek elmélet elfogadhatatlan, már-már nevetséges. Ugyanakkor fontos, hogy az ilyen elméletekkel foglalkozzunk és a racionális, logikus és hiteles magyarázatokat adjunk a kétkedők számára, s hogy felvegyük a küzdelmet az ilyen áltudományokkal szemben – ennek legjobb módja pedig a közérthető tudományos ismeretterjesztés.

Lengyel Ádám

Az ősi idegenek elméletéről és a Mexikókban bemutatott „múmiákról” bővebben is beszél kollégánk az alábbi videóban:

Ezt olvastad?

Ismeretterjesztéssel a tévhitek ellen – Az ElBeszélő podcast vendége Kanyó Ferenc

Nagy fába vágja a fejszéjét, aki a történelmi ismeretterjesztést tűzi ki célul. A TheHistoryGeek YouTube-csatorna elBeszélő podcastjának legújabb, az Újkor.huval

X