Küzdelem a lelkekért – az elBeszélő vendége Erdős Kristóf és Szuly Rita

2022-ben indult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Küzdelem (NEB) a lelkekért című megemlékezéssorozata, mely 1958-tól 1973-ig mutatta be a pártállami rendszer egyházhoz fűződő viszonyát. A témából idén hasonló címmel egy kétkötetes mű is megjelent. A könyv és a megemlékezéssorozat kapcsán beszélgettünk a kötet két szerkesztőjével, Erdős Kristóf és Szuly Rita történészekkel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársaival.

Vendégeink elmondták, hogy a NEB a Fekete hollók persorozat évfordulója kapcsán fogott bele az egyháztörténeti projekt kivitelezésébe, amelyben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont is partner volt. A tudományos kutatói rész mellett fontos volt a tudományos ismeretterjesztés is a projekt során. Előbbi csúcspontja a kötet, míg utóbbi szempontból az elkészült tablók voltak a legfontosabbak, amelyek vándorkiállításként iskolákban is megjelentek, hogy a diáksághoz közelebb hozzák a témát.

A témával kapcsolatban megtudhattuk, hogy az 1958-tól az 1973-ig tartó időszakot a szerzők „hosszú hatvanas éveknek” nevezték el. A dátumokat az indokolja, hogy a Kádár-rendszer 1958-ra szilárdult meg annyira, hogy már erőteljesen fel merjen lépni az egyházak ellen, míg 1973-ra a különböző egyházak elleni persorozatok lezárultak, s fokozatosan más, kifinomultabb módszerek vették át a helyüket a nyomásgyakorlás terén. Az állam arra is törekedett, hogy a különböző, akár magas beosztású egyházi személyek együttműködjenek az állambiztonsági szervekkel – olyan példa is akadt, amikor egyenesen az állambiztonsági szervek tagjává váltak ezek a személyek. Szintén érdekes, hogy az egyházon belül is komoly hatása volt az állam tevékenységének: a papság sok esetben megosztottá és gyanakvóvá vált, illetve a magyar egyház nemzetközi kapcsolataira is negatív hatást gyakoroltak az úgynevezett „békepapok”.

A Küzdelem a lelkekért projekt során használt anyagokkal és programmal kapcsolatban Erdős Kristóf és Szuly Rita kiemelte, hogy nagyon fontos eredménynek tartják, hogy iskolákba is eljutottak, így a fiatalabb generációk is megismerkedhettek a témával és a hosszú hatvanas évek egyházpolitikájával, akár beszélgetést kezdeményezhettek szüleikkel, nagyszüleikkel, hogy ők miként élték meg ezt az időszakot. Ez azért is fontos, mert a rendszerváltás után ezekkel a témákkal nem foglalkoztak, így az emlékezetben sincsenek kiemelt helyen, azonban fontos lenne minél szélesebb körben információt gyűjteni, mielőtt azok, akik a korszak szemtanúi voltak, már nem lesznek köztünk.

Lengyel Ádám

A teljes beszélgetés további érdekességekkel megtekinthető, meghallgatható az alábbi linkeken:

Ezt olvastad?

Diplomácia – hírszerzés – állambiztonság

A hidegháború (1945–1990) időszakában Magyarország a Szovjetunió befolyási övezetébe tartozott. 1948-ra hazánkban szovjet típusú berendezkedés épült ki, amely 1989-ig állt

X