Győr lángtengerben – Egy átballagó vándor: Hárs Ottó naplója Győr 1944. évi bombázásának mindennapjairól

A Civilek Győrért Egyesület által 2022-ben kiadott „Egy átballagó vándor. Hárs Ottó naplója Győr 1944. évi bombázásának mindennapjairól” című kötet fontos adalékokkal járul hozzá a Magyarország ellen 1944/45-ben végrehajtott angolszász légitámadások történetéhez. A naplót Oláh András Pál a második világháborús amerikai és brit légi hadviselés és a hazánk elleni bombázások szakavatott ismerője rendezte sajtó alá, s írt hozzá bevezető gyanánt egy kiváló hadtörténeti tanulmányt, míg Bagi Zoltán Péter és Vajk Borbála szerkesztette a művet.

A Győr elleni 1944. október 21-i amerikai légitámadás célfotója

A kötet három fő részből áll. A bevezető tanulmányból, a naplóból és egy húsz korabeli dokumentumot tartalmazó mellékletből, valamint ehhez kapcsolódik egy irodalomjegyzék és a kötetet jól kiegészítő hely-, tárgy- és névmutató.

„Hárs Ottó 1944. évi naplója nem mindennapi kincs – egy rendkívüli tanúvallomás. Jelentősége elsődlegesen nem abban áll, hogy egy korabeli fiatalember életének legbelsőbb, legjelentősebb pillanatait rögzíti. Ezen túlmutatva szemléletes korrajz domborodik ki testközelből, méghozzá abból az időszakból, amikor Győr történetének egyik nehezebb fejezetét írta. Az akkor 19 éves Hárs Ottó egész kamaszkorát áthatotta az emberiség történetének legszörnyűbb fejezete, a II. világháború. Személyes hangvételű naplójában érzékletesen festi le egy korabeli keresztény magyar fiatalember hétköznapjait, amelyek az iskola, a sport, a leventekiképzés, a szórakozás, később pedig a munka, a légoltalom és a város elleni légitámadások jegyében teltek el.” (Egy átballagó vándor. Hárs Ottó naplója Győr 1944. évi bombázásának mindennapjairól. Győr, 2022. 6.)

A naplók

Amint azt Oláh András Pál összefoglalta, egy rendkívüli időszak eseményeit dolgozza fel sajátos nézőpontból Hárs Ottó naplója, amelyhez egy igen alapos hadtörténeti hátteret adó bevezető készült. Ebből az olvasó számára egyértelműek lesznek azok az okok, amelyek a hazánk elleni bombázáshoz vezettek. Az is bemutatásra került, hogy kik és miként hajtották végre ezen pusztító légicsapásokat.

Oláh András Pál bevezető tanulmánya tökéletes felvezetése Hárs Ottó naplójának. Ahhoz szervesen illeszkedik, s végeredményben egy egységet képez vele. Ezáltal érthetővé teszi a korszakot és a naplót is. A bevezető tanulmányban az olvasó megismerheti Hárs Ottó családi hátterét, Győr második világháborús légoltalmát, a légitámadásokat végrehajtó amerikai 15. légi hadsereget és annak harceljárását, majd pedig részletesen az 1944. április 13-i, július 2-i, augusztus 9-i, szeptember 20-i, október 7-i nagyobb és az azt követő kisebb bombázások történetét. Csak remélni tudjuk  hogy a szerző a jövőben a jelenleginél is részletesebben összefoglalja majd a Győr elleni 1944-es légitámadások történetét.

Hárs Ottó

Maga a napló 1944. január 3-tól 1945. január 6-ig követi végig az eseményeket. A napló majd minden napra tartogat feljegyzéseket. Az egyes fontosabb eseményeket részletesebben jegyzi fel az írója. Különös értékét adja a naplónak, hogy több Hárs Ottó által készített rajz is található benne.

A napló bejegyzései a légitámadások előtt helyenként szórakoztatóak: „Szökőév. Ma van azoknak a születésnapja, akik csak minden negyedik évben lesznek egy évvel idősebbek.” (63.) Írta a szerző február 29-én. Viszont helyenként nagyon is komoly gondolatok fogalmazódtak meg: „Azt szoktuk mondani, történelmi időket élünk. Valószínűleg máskor is ezt mondták az emberek és ezután is ezt fogják mondani. Ezt a mondatot épp úgy elkoptatta az emberiség néhány százezer év alatt, mint ezt a sóhajtást: azok a régi szép idők! Az emberiség – nem hiába egyes emberekből tevődik össze – hiú és szereti magát sajnáltatni. Ezek után elfogulatlanul megállapíthatjuk, hogy minden jelen idő történelmi idő, és minden múlt idő régi jó idő.” (72.)

Végül a naplóban elérkeztek a légitámadásokkal kapcsolatos bejegyzések is 1944. április 13-tól kezdve: „Átéltem az első terrorbombatámadást. … Fél 12-kor riadó. A Ráth Csumival rohanunk hazafelé. Sok gép zúg már felettünk. A Wennesz Jenő úton rohanunk. Már majd kiköpjük a tüdőnket, mikor bumm-bumm, lőni kezdenek. De már nem messze vagyunk mitőlünk. Rohanunk. Kopognak a háztetőkön a repeszdarabok. Vissza-visszanéztem, egyszer csak láttam, amint a vagongyár felől hatalmas robajjal fekete füst gomolyog fel. Ekkor értünk haza. Anyukám egy kicsit megnyugodott. Lementünk minden a pincébe. De én nem sokáig bírtam ott, feljöttem. A Plank bácsival, meg a Ferivel a mosókonyha ajtajából néztük az egész ítéletet. … Mintha le akarna szakadni az ég. A rengeteg Liberator kb. 4000 méteren dübörög, a bombák villanva robbannak, az ágyúk bömbölnek és mindez összeolvad egy fülsüketítő morajjá. Anyukámék a pincében imádkoznak. … Majd egy órán át támadtak az ellenséges gépek. Hirtelen látjuk ám, amint az egyik gépnek kigyullad a jobb motorja, és zuhanni kezd lángolva dugóhúzóba. … Ezt a látványt életembe soha nem felejtem el!” (83.)

Idővel a légitámadásokkal kapcsolatos bejegyzések is változtak, ahogy egyre újabb és újabb bombázást élt át Hárs Ottó a családjával. Pl. 1944. december 2-án már így írt az újabb légicsapásról: „Ma egész váratlanul megkaptuk a kilencedik bombázást. Már oda se nézünk neki.” (148.) Ez nem véletlen, mert az ember a háborúban kénytelen hozzászokni a háborús helyzethez és a folyamatos támadásokhoz, s 1944 végére már nemcsak Magyarország légterében dúltak a harcok, hanem augusztus vége óta az ország területén is jelentős áldozatokkal járó véres hadműveletek folytak.

Hárs Ottó levelezőlapja a szovjet fogság idejéből

Maga a napló néhol frappánsan, szórakoztatóan, néhol viszont a háborús időkhöz illő komolysággal foglalja össze a Hárs Ottóval történteket, s ezen keresztül egy sajátos szemszögből mutatja be a korabeli Győr mindennapjait.

A kötet utolsó nagy egysége a melléklet, amelyben korabeli magyar és amerikai dokumentumok, újságcikkek segítségével árnyalja a naplóban leírtakat a könyv e részét összeválogató Oláh András Pál.

Összességében elmondható, hogy a rendkívül igényes könyv egy rendkívüli naplót tesz közkincsé, amely történelmünk egy nehéz és sorsfordító időszakának győri eseményeit tárja az olvasók elé. Elolvasását mindenkinek ajánljuk akit a magyar hadtörténet és társadalomtörténet érdekel, ugyanis e könyv, e napló valójában egy fiatalember szemüvegén keresztül mutatja be mindannyiunk számára ezt a nehéz 1944-es esztendőt és annak győri viszontagságait. Bár a történet Győrben játszódott le, de megtörténhetett volna bármely másik a második világháborúban lebombázott magyar városban is.

Hárs Ottó életének 98. évében, 2022. augusztus 1-jén hunyt el.

 Cseh Valentin

Ezt olvastad?

Egyedülállónak tekinthető a Budapest történetének forrásai sorozat 14. kötete, a Budai úrinők romlakásban, amelyben egy hozzávetőlegesen ötszáz darabból álló családi