III. Báthory István történelemverseny
2026. március 20–21-én immár harmadik alkalommal rendezték meg Szegeden a Báthory István Nemzetközi Történelem Verseny döntőjét, amelynek a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszéke, valamint az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola adott otthont.

A rangos megmérettetést idén is kiemelkedő érdeklődés övezte: közel 900 középiskolás diák jelentkezett az ország minden pontjáról. A kétfordulós online selejtezőket követően évfolyamonként a 15 legeredményesebb tanuló jutott a szegedi döntőbe a 9., 10. és 11. osztályos tanulók közül. A verseny célja a történelmi gondolkodás fejlesztése, a forráselemzés elmélyítése, valamint a szaknyelvi kommunikáció és a kreatív problémamegoldás erősítése volt.

„Az volt a koncepció, hogy a humán területet is megmozgassuk országosan: azokat a hallgatókat, tanulókat, akik szeretnének a történelem területén versenyezni. A humán gondolkodásra ugyanis mindig nagyon nagy szükség lesz. Hiszem azt, hogy az emocionális, emberi kompetenciákat sohasem fogja tudni kiváltani a mesterséges intelligencia, ezért is fontos, hogy ezeket a kompetenciákat erősítsük magunkban” – fogalmazott beszédében Prof. Dr. Gellén Klára oktatási rektorhelyettes.
A verseny már harmadik alkalommal is jelentős szakmai sikert aratott, ugyanis testvérversenyével, a Kristó Gyula Általános Iskolai Történelem Versennyel együtt idén mintegy 2500 diákot sikerült megszólítania. A szervezésben az SZTE több kara is aktívan közreműködött, ezzel biztosítva a rendezvény magas színvonalú lebonyolítását.

A döntő első napján, március 20-án a Báthory István Gyakorló Gimnáziumban zajlottak a szóbeli fordulók, ahol a résztvevők előre megadott témák alapján, történelmi forrásokra támaszkodva adtak számot tudásukról. Az eseményt az intézmény igazgatója, Dr. Dobi János nyitotta meg.
A második napon, március 21-én a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar épületében folytatódott a verseny programja: a versenyzők kreatív feladataikat és prezentációikat mutatták be, majd az ünnepélyes eredményhirdetés keretében Prof. Dr. Gellén Klára oktatási rektorhelyettes és Prof. Dr. Papp Sándor tanszékvezető átadta a díjakat és az emlékplaketteket. A verseny amiatt is kiemelt jelentőségű, mert az első három helyezett a Szegedi Tudományegyetem több karára intézményi felvételi pontokat szerezhetett.

Prof. Dr. Papp Sándor, a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője a beszédében rámutatott a történelem szerepére, és kihangsúlyozta, hogy a megértéséhez elengedhetetlen az összefüggések felismerése.

„A történelem végtelenül logikus dolog. Hogyha az ember a forrásokat, a dolgok logikáját és a nagy európai összefüggéseket egyben tudja kezelni, akkor még azokat a mozaikokat is be tudja valamilyen színre festeni, amelyek valós anyagát valahol elveszítettük a történelem folyamán” – foglalta össze Prof. Dr. Papp Sándor.
Bisztriczki Sára
Ezt olvastad?
További cikkek
Vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában
2026. április 16-án és 17-én piarista közreműködéssel konferenciát tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében, melynek témája: vallás, kultúra, identitás a Habsburg Monarchia világában. A budapesti Religion, Culture, and Identity Formation in […]
Kárpátaljai mártírsorsok a Gulagon 1944 és 1970 között
A szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt kárpátaljai magyarok történetéről hallhattak az érdeklődők azon a budapesti könyvbemutatón, ahol Dupka György legújabb, hiánypótló munkáját ismertették. A Kárpátaljai politikai elítéltek, Gulág-rabok, mártírok panteonja 1944–1970 című […]
MOHÁCS 500 témakörben pályázhatak a fiatalok
A Magyar Batthyány Alapítvány 2026-ban ismét meghirdeti nagyszabású történelmi pályázatát általános és középiskolás diákok, valamint egyetemi hallgatók számára. A mára hagyománnyá vált kezdeményezés célja, hogy a fiatal generáció saját látásmódján, […]
Előző cikk
Személyes feljegyzések az impériumváltás árnyékában – Osváth Jenő „vadásznaplója”
Az első világháborús összeomlás, majd a trianoni országhatárok megszilárdulása sorsfordító pontjai a magyar történelemnek. Politikai és gazdasági következményeit mára részletesen ismerjük, azonban az már kevésbé föltárt, hogy a kényszerhelyzetbe került, […]











