Magyarország 1944/45-ben, az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelmi Intézete, az MTA DAB Történettudományi Munkacsoportja és a Magyar Tudományos Akadémia II. világháború története albizottsága 2024. november 21-én tudományos konferenciát rendezett a Debreceni Egyetem Főépületében Magyarország az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában címmel.

Az esemény apropóját egy jubileumi megemlékezés adta, hiszen 80 évvel ezelőtt Debrecen, a „cívisváros” adott otthont az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, amely a második világháborút követő újrakezdés szimbolikus eseménye volt. A szakmai tanácskozás három szekcióból állt, amelyek keretében összesen tizenegy előadás hangzott el. Az előadók a korszakot társadalmi, politikai és bűnözéstörténeti szempontok szerint vizsgálták, sokszínű megközelítésekkel gazdagítva a konferencia programját.

A konferencia résztvevőit Barta Róbert egyetemi docens, a DE BTK Történelmi Intézetének igazgatója köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy olyan történészeket hívtak meg, akik friss kutatási eredményekkel rendelkeznek a korszakot illetően. Ezt követően a közönség egy angol nyelvű plenáris előadást hallgathatott meg, amelyet Anssi Halmesvirta, a Jyväskylä Egyetem professzora tartott az 1944-es finn politikai helyzetről. Az első szekcióban a levezető elnök, Barta Róbert Ablonczy Balázsnak, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet osztályvezető tudományos főmunkatársának, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék egyetemi docensének adta át a szót, aki Népességmozgás és népességmozgatás Magyarországon 1944 nyarán című előadásában nemrég megjelent könyvének gondolatait ismertette bemutatva a háború miatti áttelepítéseket, kitérve a gyermekek sorsára is.

A szekció második előadását Bartha Ákos, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatócsoport Történettudományi Intézet tudományos munkatársa tartotta Kísérlet egy alternatív államhatalmi szerv létrehozására 1944 novemberében. A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága címmel. Bemutatta a szervezet tevékenységét, különös tekintettel arra, hogy elsődleges céljuk a német csapatok kiűzése volt Magyarországról. A szekció záróelőadását Püski Levente, a DE BTK Történelmi Intézetének professzora tartotta A Magyar Élet Pártja a német megszállás után címmel. Az előadás a párt 1939-es megalakulásától kezdve egészen 1944-ig, a Horthy-korszak utolsó kormánypártjának működését tárgyalta, részletesen elemezve annak politikai szerepét és tevékenységét a német megszállást követően.

Az ebédszünetet követően a második szekció Kerepeszki Róbert egyetemi docensnek, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézet igazgatóhelyettesének irányításával vette kezdetét. Az első előadó Bódy Zsombor, az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék professzora, az MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport tudományos kutatója volt, aki előadásában a két világháború közötti osztrák, csehszlovák és magyar hatalomgyakorlás jellemzőibe engedett betekintést. Külön kitért a „megszállás” és „felszabadítás” fogalmainak értelmezésére és alkalmazására a korszakban.

A szekció második előadója, Szerencsés Károly, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Történelem és Társadalom Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Nemzeti Kormány lehetőségei a demokratikus kibontakozás elősegítésére című előadásában a Debrecenben létrejött nemzetgyűlés ideológiai hátterét vizsgálta új megvilágításban. A szekció záróelőadását Barta Róbert tartotta Dálnoki Miklós Béla, „a magyar Darlan”. Márffy-Mantuano Judit lobbi tevékenysége és sajtópolémiája 1944/45 telén címmel. Párhuzamot vont Dálnoki Miklós Béla és François Darlan között, a két személy politikai és történelmi szerepét Márffy-Mantuano Judit újságírói tevékenységének kontextusában vizsgálva. A történész kiemelte Márffy-Mantuano Judit lobbi tevékenységének hatását, amely jelentős mértékben formálta a közvéleményt és a korszak sajtóvitáit.

Egy rövid, eszmecserékkel tarkított kávészünet után Püski Levente megnyitotta a harmadik szekciót, amely két online előadással kezdődött. Az elsőt Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa tartotta Mentelmi ügyek 1945-ben címmel. Az előadó a koncepciós perek áldozatául esett parlamenti képviselők sorsát mutatta be, részletesen ismertetve az egyes ügyek hátterét és a kor politikai környezetének hatásait. A második online előadást Stark Tamás tartotta Magyarország háborús embervesztesége. 40 évvel Für Lajosnak az Alföldben megjelent, „Mennyi a sok sírkereszt” című tanulmánya után címmel. A HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója a már ismert adatok mellett új kvantitatív források segítségével vizsgálta a háborús emberveszteségeket, kiemelve a legfrissebb kutatási eredményeket.

A szekciót két személyes jelenlétben megtartott előadás zárta. Az elsőt Perényi Roland, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának igazgatója tartotta Hétköznapi bűnözés – nem hétköznapi körülmények között. Budapest, 1944/1945 címmel. Az előadás a háborús és közvetlenül háború utáni időszak bűnözési formáit elemezte, különös tekintettel az emberölésekre és egy különleges rablási módszerre, a vetkőztetésre. Az előadó kvantitatív adatokkal támasztotta alá az ismertetett jelenségeket, így téve szemléletessé a bemutatott folyamatokat. A konferenciát Kerepeszki Róbert Budapest közbiztonsága 1945-ben – nemzetközi perspektívában című előadása zárta. Az előadó Perényi Roland megállapításaira többször hivatkozva elemezte Budapest közbiztonsági helyzetét 1945-ben, térképeken kiemelve a legveszélyesebb városrészeket. Budapest közbiztonsági helyzetét a szintén ostrom alatt álló Berlinnel összehasonlítva mutatta be, hangsúlyozva a két város közötti hasonlóságokat és különbségeket.

A bemutatókat követően az előadók lehetőséget kaptak arra, hogy egymás témáihoz kapcsolódó kérdéseket tegyenek fel, amelyekből helyenként érdekes és mélyreható diskurzus bontakozott ki. A nap zárásaként Barta Róbert megköszönte a résztvevők figyelmét és aktív közreműködését. Beszédében kiemelte, hogy a konferencián elhangzott előadások alapján a szervezők egy angol nyelvű e-könyv kiadását tervezik, amely várhatóan 2025 elején jelenik meg.

Szilasi Gréta – Nagy Délia

Ezt olvastad?

Ügynökakták, ügynökmúlt, ügynökök

Az ügynökakták nyilvánosságáról rendszeresen viták folynak Magyarországon. E vitákat lezárni látszik az a bejelentés, mely szerint jelen év október 22-én

X